Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-10-01 / 10. szám
20. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1990 ■ október VIVERE NECESSE EST Bibó István Írja nevezetes tanulmányában - Zsidókérdés Magyarországon 1944 után -, hogy "sem a zsidóellenes előítélet» sem a zsidóellenes tapasztalat jelenléte a társadalomban nem elegendő... ahhoz, hogy egy közösségben az antiszemitizmust döntő társadalmi és politikai tényezővé tegyék: ehhez az egész társadalomfejlődésnek a zavara, kóros állapota szükséges." A dolgozat írásakor, 1948-ban, Bibó még nem tudhatta - legfeljebb sejthette -, hogy a társadalomfejlődés beteges zavara mihamarakt bekövetkezik. Az eltelt negyven esztendő mindmáig egyetlen politikai jellegű zsidóellenes kampányát - mutatis mutandis - éppen az ötvenes évek zsidó származású vezetői, Rákosi, Gerő, Révai indították, a sztálini mintát követve, persze. Zűrzavarok, nyílt és a színfalak mögött folyó torzsalkodások ellenére tömeges, tehát politikai töltésű antiszemitizmus azóta nem volt Magyarországon. Az izraelita hitközség vezetői hivatalosan csak annyit voltak hajlandók elismerni, hogy vannak elszigetelt antiszemita személyek és vélemények, de nincs antiszemitizmus. E sorok írója, aki nem zsidó, tíz évvel ezelőtt cikket írt egy napilapban, ahol akkor dolgozott, abbéli tapasztalatáról, hogy az országot járva itt-ott zsidóellenes hangokat vélt fölfedezni. A belső vezércikk NEM jelent meg, mert a főszerkesztő - zsidó ember, az antifasiszták szövetségének oszlopos tagja - nem engedte nyomdába adni a cikket. Az indok? "Ha előfordulnak is bizonyos visszás jelenségek, a szocializmus automatikusan megszünteti az an- tagonisztikus (kibékíthetetlen, szerk.) ellentéteket. Ami nincs, arról ne beszéljünk - mert az olvasó azt hiszi, hogy nagyon is létezik..." Majd nagylelkűen hozzátette, megveregetve a vállamat; "Az írás egyébként kitűnő, a honoráriumot természetesen kiutalom neked?" * Az utóbbi hónapokban ÁLLÍTÓLAG terjed az antiszemitizmus Magyarországon. Nem én állítom. Mindenesetre megkérdeztem róla néhány ismerősömet. JOGÁSZ BARÁTOM: - Én ezt nem tapasztalom, igaz, azt sem, hogy csökkenőben lenne egyes csoportok és eszmeáramlatok zsidóellenessége. De ez nem tettekben ölt testet, még csak nem is nyílt nézetekben, csak a magyar szellemiség védelmében, amelyben némi antiszemitizmust szimatolnak. ... De el kell ismerni, hogy a NÉPI-URBÁNUS ELLENTÉT még ma is létezik, mint ahogy nem szűnt meg a "létező szocializmusban* sem, csupán lappangott... * 1. ARÁNYOSÍTÁS, AVAGY NUMERUS CLAUSUS? ELMÉLTI KÖZGASZDÁSZ: - Tíz-húsz éve abban az intézetben, ahol akkor dolgoztam, különös jelenségre lettem figyelmes: az úgynevezett ARÁNYOSÍTÁSRA. Amikor valamelyik vezető posztra való kinevezés került szóba, a pártvezetőség és az igazgató gondosan mérlegelte, zsidó-e a jelölt vagy sem. Közismert, hogy a gazdasági és pénzügyi életben sok a zsidó származású ember; hiába, ez már így alakult ki történelmileg. Másutt nem tudunk érvényesülni... Igen, többes számot használok, mert én tudatosan VÁLLALOM a származásomat, pedig csak tizenkét éves koromban tudtam meg, hogy zsidó vagyok, a szüleim soha nem beszéltek erről, s nem is vallásosan neveltek. De tudom, hogy én például azért nem lettem főosztályvezető, mert akkor már három zsidó ült hasonló poszton nálunk. Aztán figyelni kezdtem a többi tudományos műhelyt, a minisztériumokat, s hasonló arányosítást tapasztalam. Az elmúlt egy-két évben pedig határozottan ANTISZEMITA HANGULATOT érzek a levegőben. ... Némelyek most a zsidókat veszik célba, szerintük ők vitték romlásba az ország gazdaságát és szellemi életét. ... * NYUGDÍJAS TÉESZELNÖK, SVÁB PARASZT- EMBER: - Nézze, német létemre én már a náciidőkben is mélyen elítéltem a zsidóüldözést. Nem léptem be a Volksbundba sem. Azóta... hát látom, hogy a svábok, a magyarok is különbséget tesznek zsidó és nem zsidó között. A háború előtt volt a falunkban egy boltos, egy kocs- máros meg egy árendás zsidó; mindenki tisztelte, becsülte őket, mert dolgos egy népek voltak. Igaz, senki sem barátkozott velük, mert, ugye, mégiscsak izraeliták. Ma? Ma, úgy tudom, nincsen itt zsidó, bár nem ismerek mindekit, azóta nyolcezres lett a község. De a tévét nézve azért megjegyzik az emberek: na, ez a bemondó, ez a főhivatalnok, na, ez a bankvezető, ez biztos jól megtollasodott... * Nemrég interjút készítettem Raj Tamás rabbival, a Szabad Demokraták Szövetségének józsefvárosi képviselőjelöltjével. Véleménye szerint bizonyos szintű antiszemitizmus mindig volt, csakhogy ezt nem volt tanácsos kimutatni. Most, hogy "kitört* a sajtó- és szólásszabadság, leíratnak és elhangoznak olyan nézetek, amelyek ... sértik a zsidóság önérzetét. S ez ...az olvasóban-hailgatóban olyan gondolatot indukálhat: talán mégis van abban valami, hogy a zsidó lobby tehet az ország süllyedéséről, ők vitték zátonyra a hajót. Az SZDSZ-t viszont
