Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-10-01 / 10. szám

1990- október / Amerikai Magyar Értesítő' Független Magyar Hírszolgálat---------------------Szerkeszti: Stirling György---------------------­TIPIKUSAN AZ AMERIKAI "good news - bad news" esete az a hír, amit a napokban tudattak az élelmiszerhiány minden formájához hozzáed­ződött olvasóikkal a szovjet újságok: az idei kedvező időjárás azzal kecsegtet, hogy ebben az évben gabonafélékből rekordtermést fognak betakarítani a Szovjetunió gazdaságai. A tava­lyi 221 millió tonnás termés után (amikor ame­rikai és argentin búzával kellett pótolni a hi­ányt) az idén S60 millió tonna gabonára számit a moszkvai közellátási minisztérium. - Eddig a *good news*. És most jön a *bad news*: ha eny- nyi lesz a termés, nem lesz hová tenni! Kevés a megfelelő raktár, nincs szállítási kapacitás, hogy a zsákokat a tárolóhelyre juttassák, nincs teherautó, nincs vagon, nincs ember - semmi sincs... Szakemberek becslése szerint ilyen nagy termés esetén naponta átlag kétmillió tonna gabona megy majd tönkre és válik emberi fogyasztásra alkalmatlanná. Számológép nélkül is könnyű kiszámítani, hogy ha csak a fele lesz is igaz a bejósolt napi romlásnak, egy-két hó­nap alatt - tehát még a tél beállta előtt - oda fogynak le a készleteik, ahol a tavalyi Ínséges évben voltak. A Szovjetunióban még mindig a kommunista termelési rend járja: meg is lát­szik... A KÖZELGŐ TÖRVÉNYHATÓSÁGI választások előtt tárgyalja a magyar parlament az ún. ön- kormányzati törvényjavaslatot, amely az egész ország közigazgatásának átszervezésére irá­nyul. Megszűnnének az eddigi megyék s helyet­tük regionális felosztás lépne életbe: az orszá­got nyolc régióra osztanák, hármat az Alföldön, hármat a Dunántúlon, egyet az ország központ­jában képeznének ki, míg Budapest lenne a nyolcadik régió. Élükön nem főispán állna, ha­nem köztársasági megbízott. - Kérdés, helyes-e, hogy most, amikor elsősorban az ország gazda­sági talpra állítására kellene minden erőt kon­centrálni, ilyen, a lényeget aligha érintő kér­désekre fecsérlik a drága idejüket a honatyák. A kibontakozás sikere nem az elnevezéseken mú­lik, hanem a hatékony termelő munkán. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSNEK a Szovjetunió Legfelső Tanácsához intézett átiratával kap­csolatban a szovjet külügyminisztérium szóvi­vője kijelentette, hogy az 56-os katonai bea­vatkozás elítélésére vonatkozó magyar igény teljes egészében indokolt és törvényszerű, an­nál is inkább, mert jól beleilleszthető a jelenle­gi társadalmi-politikai változások sorába. - Várjuk Moszkva hiavtalos nyilatkozatát! MIUTÁN GORBACSOVNAK sikerült kifárasztási és halogató taktikával egy időre elodázni a lit­ván függetlenség gondját, sőt a balti államok kérdése is kikerült az érdeklődés homlokteréből, a litvánok más vonalon próbálkoznak, hogy la­zítsanak a Szovjetunióhoz fűződő kötelékeiken. Ezt először gazdasági vonalon akarják elérni s ezért tárgyalásokat kezdtek a velük szomszé­dos Orosz Köztársasággal. Stankiavicus litván parlamenti elnökhelyettes vezetésével küldött­ség érkezett Moszkvába, ahol az orosz föderá­ció kormányával kezdték meg a tárgyalást. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok megfelelnek mindkét tagország érdekeinek, mert Oroszor­szág éppúgy függetleníteni kívánja magát a szovjet vezetéstől, mint Litvánia. Azt akarják elérni, hogy közvetlenül kereskedhessenek egy­mással. Az orosz fél főleg élelmiszerek iránt mutat érdeklődést, míg a litvánok iparcikkeket szerezhetnek be az Orosz Köztársaságtól. A megbeszélések után Stankiavicus kijelentette, hogy azok a kérdések, amelyeket Litvánia és Oroszország egymás között rendez, *nem sze­repelnek a Szovjetunióval folytatandó egyezke­dés tárgysorozatában*. A MENEKÜLTEKKEL SZEMBENI bánásmód terén eddig példamutató svéd hatóságok legutóbb meglepő döntéssel okoztak megdöbbenést a ma­gyar közvéleményben. Az történt ugyanis, hogy nyolc fiatal sportolót, akik a román színeket képviselték egy svédországi nemzetközi sport- versenyen, visszatoloncoltak Romániába. A 17- 18 éves, kivétel nélkül magyar származású ro­mániai fiatalok politikai menedékjogot kértek a svéd hatóságoktól, arra való hivatkozással, hogy Romániában elnyomás alatt élnek és nincs jövőjük. A svéd bevándorlási hivatal tisztvi­selői megindították az ilyenkor szokásos eljá­rást és úgy találták, hogy a fiatalok döntésé­nél inkább szociális okok játszottak szerepet, mint politikaiak. A menekültek ügyvédje felleb­bezett, de eredménytelenül. Erre a sportolók azt kérték, hogy legalább Magyarországra to- loncolják őket, de a svédek ezt is elutasították. A nyolc menekültet tiltakozásuk ellenére repü­lőgépre tették és Románia felé irányították. - Ez a példátlan eset tiltakozásra kell késztes­sen mindenkit, aki hisz a humanizmusban és az emberi segltőkészségben. A svéd hatóságok el­járása megcsúfolása mindennek és arról árul­kodik, hogy tökéletesen tájékozatlanok a romá­13.oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom