Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-10-01 / 10. szám
1990- október / Amerikai Magyar Értesítő' Független Magyar Hírszolgálat---------------------Szerkeszti: Stirling György---------------------TIPIKUSAN AZ AMERIKAI "good news - bad news" esete az a hír, amit a napokban tudattak az élelmiszerhiány minden formájához hozzáedződött olvasóikkal a szovjet újságok: az idei kedvező időjárás azzal kecsegtet, hogy ebben az évben gabonafélékből rekordtermést fognak betakarítani a Szovjetunió gazdaságai. A tavalyi 221 millió tonnás termés után (amikor amerikai és argentin búzával kellett pótolni a hiányt) az idén S60 millió tonna gabonára számit a moszkvai közellátási minisztérium. - Eddig a *good news*. És most jön a *bad news*: ha eny- nyi lesz a termés, nem lesz hová tenni! Kevés a megfelelő raktár, nincs szállítási kapacitás, hogy a zsákokat a tárolóhelyre juttassák, nincs teherautó, nincs vagon, nincs ember - semmi sincs... Szakemberek becslése szerint ilyen nagy termés esetén naponta átlag kétmillió tonna gabona megy majd tönkre és válik emberi fogyasztásra alkalmatlanná. Számológép nélkül is könnyű kiszámítani, hogy ha csak a fele lesz is igaz a bejósolt napi romlásnak, egy-két hónap alatt - tehát még a tél beállta előtt - oda fogynak le a készleteik, ahol a tavalyi Ínséges évben voltak. A Szovjetunióban még mindig a kommunista termelési rend járja: meg is látszik... A KÖZELGŐ TÖRVÉNYHATÓSÁGI választások előtt tárgyalja a magyar parlament az ún. ön- kormányzati törvényjavaslatot, amely az egész ország közigazgatásának átszervezésére irányul. Megszűnnének az eddigi megyék s helyettük regionális felosztás lépne életbe: az országot nyolc régióra osztanák, hármat az Alföldön, hármat a Dunántúlon, egyet az ország központjában képeznének ki, míg Budapest lenne a nyolcadik régió. Élükön nem főispán állna, hanem köztársasági megbízott. - Kérdés, helyes-e, hogy most, amikor elsősorban az ország gazdasági talpra állítására kellene minden erőt koncentrálni, ilyen, a lényeget aligha érintő kérdésekre fecsérlik a drága idejüket a honatyák. A kibontakozás sikere nem az elnevezéseken múlik, hanem a hatékony termelő munkán. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSNEK a Szovjetunió Legfelső Tanácsához intézett átiratával kapcsolatban a szovjet külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az 56-os katonai beavatkozás elítélésére vonatkozó magyar igény teljes egészében indokolt és törvényszerű, annál is inkább, mert jól beleilleszthető a jelenlegi társadalmi-politikai változások sorába. - Várjuk Moszkva hiavtalos nyilatkozatát! MIUTÁN GORBACSOVNAK sikerült kifárasztási és halogató taktikával egy időre elodázni a litván függetlenség gondját, sőt a balti államok kérdése is kikerült az érdeklődés homlokteréből, a litvánok más vonalon próbálkoznak, hogy lazítsanak a Szovjetunióhoz fűződő kötelékeiken. Ezt először gazdasági vonalon akarják elérni s ezért tárgyalásokat kezdtek a velük szomszédos Orosz Köztársasággal. Stankiavicus litván parlamenti elnökhelyettes vezetésével küldöttség érkezett Moszkvába, ahol az orosz föderáció kormányával kezdték meg a tárgyalást. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok megfelelnek mindkét tagország érdekeinek, mert Oroszország éppúgy függetleníteni kívánja magát a szovjet vezetéstől, mint Litvánia. Azt akarják elérni, hogy közvetlenül kereskedhessenek egymással. Az orosz fél főleg élelmiszerek iránt mutat érdeklődést, míg a litvánok iparcikkeket szerezhetnek be az Orosz Köztársaságtól. A megbeszélések után Stankiavicus kijelentette, hogy azok a kérdések, amelyeket Litvánia és Oroszország egymás között rendez, *nem szerepelnek a Szovjetunióval folytatandó egyezkedés tárgysorozatában*. A MENEKÜLTEKKEL SZEMBENI bánásmód terén eddig példamutató svéd hatóságok legutóbb meglepő döntéssel okoztak megdöbbenést a magyar közvéleményben. Az történt ugyanis, hogy nyolc fiatal sportolót, akik a román színeket képviselték egy svédországi nemzetközi sport- versenyen, visszatoloncoltak Romániába. A 17- 18 éves, kivétel nélkül magyar származású romániai fiatalok politikai menedékjogot kértek a svéd hatóságoktól, arra való hivatkozással, hogy Romániában elnyomás alatt élnek és nincs jövőjük. A svéd bevándorlási hivatal tisztviselői megindították az ilyenkor szokásos eljárást és úgy találták, hogy a fiatalok döntésénél inkább szociális okok játszottak szerepet, mint politikaiak. A menekültek ügyvédje fellebbezett, de eredménytelenül. Erre a sportolók azt kérték, hogy legalább Magyarországra to- loncolják őket, de a svédek ezt is elutasították. A nyolc menekültet tiltakozásuk ellenére repülőgépre tették és Románia felé irányították. - Ez a példátlan eset tiltakozásra kell késztessen mindenkit, aki hisz a humanizmusban és az emberi segltőkészségben. A svéd hatóságok eljárása megcsúfolása mindennek és arról árulkodik, hogy tökéletesen tájékozatlanok a romá13.oldal
