Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

------------------Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- XXVI.­POPRÁD ÉS PODOLIN KÖZÖTT Foprádtól északkelet felé megyünk. A táj* amelyen járunk a Szepességhez tar­tozik. A Szepesség nagy terület, déli határa a Gölnic völgyének vonalában húzódik, keleten pedig a Branyiszkói-hágóig, nyugaton a Csor­báig, északon pedig az országhatárig terjed, tehát a Magas Tátrát is magába foglalja. A "Szepes" elnevezés eredetét tucatnyi elmélet magyarázza régóta. A legújabb magya­rázat a keltákra utal: keltául fenyves területet jelent. A magyar romantika a "Szép* szóval egyeztette. Bizonyos, hogy zord éghajlata, ren­geteg erdeje ellenére is igen mozgalmas törté­nelmi táj. 1918-is egyetlen vármegye volt, Lő­cse székhellyel. Lakott volt a vidék már 50 000 évvel ezelőtt is; az Írott történelem később kelta, germán, szláv letelepülőket ismer. A honfoglaló magya­rok székely határőröket és "Gömör-őröket" te­lepítettek, főként a Gölnic, a Hernád és a Pop- rád völgyébe. A XII. században kezdtek nagy tömegben érkezni a sziléziai, bajor, szász, fla- mand, tiroli bányászok, iparosok, réz- és vas- hámorosok, fafaragók. A középkor folyamán egészen a XVIII. század végéig az a furcsaság állott elő, hogy ez a középnagyságú - 3650 négyzetkilométeres - megye belsőleg három, önálló közigazgatási egységre oszlott. Az önálló "szász* jogokkal bíró, gazdag szepesi német városoknak a szepesi gróf, a comes volt a ve­zetője. A nemesi megye, kis- és nagybirtokosai az ispán - később főispán - alá tartoztak, s volt egy királyi megye is, amelyet Szepes vá­rából a királyi ispán, illetve várnagy kormá­nyozott. ö irányította a nemesi kiváltságokkal rendelkező határőröket. A határőr szepesi lándzsáé alakulat híres volt, már Károly Ró­bertét is ők segítették a Csák Máté elleni roz- gonyi csatában, Kassa alatt. A szepesi városok tartománya huszonnégy városból s a Gölnic-völgyi hét városból állott. Zsigmond király ezek közül tizenhatot 1412-ben 37 000 ezüst garasért zálogba adott Ulászló lengyel királynak s ezzel még jobban össze­zavarta a szepesi terület közjogi helyzetét. A tizenhat város csak Lengyelország felosztá­sakor, 1772-ben került vissza Magyarországhoz. A husziták is meglakták a Szepességet, el­24.oldal 1990. január sősorban Késmárkot, később Mátyás király Zá­polya Imrének adományozta a szepesi grófsá­got; a Zápolyaiakat a Thurzók, őket a Thökölyek követték. 1638-tól 1918-ig a Csákyak voltak Szepes vármegye örökös főispánjai. A kuruc háborúskodások évtizedeiben sokat szenvedett a Szepesség. A "kis* és "nagy" megye (a ki­rályi és a nemesi) 1803-ban egyesült, a szabad királyi városokat pedig 1876-ban csatolták hoz­zá. S bár a bányák lassan kimerültek, a Sze­pesség változatlanul kitűnt - s kitűnik ma is - iparával, kereskedelmével, gazdag szellemi­ségével. (1945 után a szepesi szászokat - cip- szereket - csaknem teljesen kitelepítették: kb. 45 000 embert!) KAKASLOMNIC 2000 lakosú falu. Nevét a Rikolf és Rudger comes utódjáról, a XVI. sz. elején élt művelt Kakas mestertől - (magistertől) - kapta. A családnak hatalmas birtokai voltak a Tátra alatt, ők lettek a Berviczkyek ősei. Ka- kaslomnic két kastélya közül az egyikben szüle­tett Eerzeviczky Gergely (1763—1822)» a kor haladó gondolkodású nemzetgazdásza, a göttin- gai egyetem diszdoktora, a Tátra egyik első lelkes hírlelője. A szász alapítású község mű­emléke a román stílusú Szent Katalin-templom (1450). Kakaslomnicon van egy mezőgazdasági kutatóintézet. A falu fölötti réten rendezték meg a híres lomnici lóversenyeket. (Ezeket nem­rég felújították.) HUNFALVA eredetileg Hundsdorf - Villa Canis? azaz Kutyafalva - volt. szász alapítású község román-gótikus eredetű templommal (1225)» amelyet a kereszteslovagok építettek. A falu­ban még néhány sajátos szász házban gyö­nyörködhetünk. (Királyi és főúri vadászkutya­tenyészet volt itt egykor, innen a neve, nem pedig a hunokról.) Hunfalvy János (1820-1888), és Hunfalvy Pál (1810-1891)» a két tudós test­vér, a közeli Nagyszalókon született. KÉSMÁRK A 16 000 lakosú, 625 m magasan fekvő vá­ros a Poprád, egyike volt a legfontosabb cip- szer központoknak a Tátra alatt. Nevét, ame­lyet magyarul Kézsmárknak kell ejteni, sokféle­képp magyarázzák: egyesek szerint eredetileg Kasemarkt (Sajtpiac) volt. Ez ugyan tréfásan hangzik, de 1348-ban valóban Caseoforumnak - Sajtpiacnak - írták az oklevelek. Mások szerint Tirolból is érkeztek ide telepesek, s egyik táj­egységük (Eismark: Jég-határvidék) nevét hoz­ták volán magukkal. S vannak, akik a Kaiser­mark (császári határőrvidék) szóból származ­tatják. / Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom