Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-09-01 / 9. szám
1990.szeptember------------------Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Balaton körül- V. TIHANY SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK A félsziget egyéb látnivalóit a szépen kiépített turistautakon lehet megközelíteni, és azokon egy nap alatt bejárható az egész félsziget. Kikötő - Oroszkút - Barátlakások - Óvár - Visszhang-domb.- A zöld jelzésű út az országúiról betér az erdőbe és enyhén emelkedő úton, az egykori orosz barátok emlékét őrző Ciprián-, a nép nyelvén Oroszkút-forrás mellett éri el a nép által Barátlakásoknak nevezett sziklaüregeket. I. András király itt telepítette le a kijevi udvarból magával hozott orosz szerzeteseket, akik celláikat az Óvár bazalttufa-rétegébe vájták. Az üregek falában látható az egykori vulkánműködés nyoma is; kisebb-nagyobb vörös homokkőbombák láthatók benyomódva a bazalttufába. A meghajolt rétegek mutatják, hogy milyen képlékeny, puha anyagba zuhantak annak idején a kődarabok. A cellákból három, köztük a templomcella még épen áll, a többit már elsodorta egy nagy sziklaomlás. A zöld jelzés nyomán továbbhaladva, a szélfúvás által kivájt, a bazalttufába vésett csatornákat találunk. A tetőn, ahonnan a kilátás is gyönyörű, a kora vaskori földvárat, a Balaton mellett legépebben megmaradt földvárat tekinthetjük meg. A tó felől nincsenek sáncai, ott a meredek part védte. A földvár három részből áll: felső és alsó várból, valamint a legmagasabb ponton, az Attila-dombon álló fellegvárból. A földvár aljában, szemben a Fogas-csárdával, látható három nagyobb földhalom, mindegyik egy-egy halomsír. A Kál vária-dombon át érjük el a Visszhang-dombot és a Pisky-sétányt. A kikötőből a Csúcs-hegyre a piros jelzésen haladva elérjük a Kiserdő-tető hatalmas szélfújta szikláit. Szőlőültetvények, majd levendulaföldek között vezet tovább a jelzés a félsziget legmagasabb pontjára, a 235 m magas csúcsra. A hatalmas gejzirkúpból valamikor itt is meleg víz tört fel. Kráterja, amely egy kis barlangot is kialakított, ma is jól látható. Hatalmas köveiből egy ötszögletű torony épült, 23.oldal amely valószínűleg a tihanyi vár figyelőtornya volt egykor. A Csúcs-hegy legmagasabb pontjáról festői kilátás nyílik; a Balaton mindkét medencéje látszik innen. Lent a mélyben a tó vize hullámzik, szikrázik a napfényben, a tópart zaja pedig csak megszűrve érkezik fel a magasba. A felső központból (a templom elől) a Belső-tó mellett az Aranyház szikláihoz jutunk. A templomtól, a Kossuth Lajos utcán keresztül délnek tartunk. A Nyárs-hegy alatt, a Belső-tó mellett vezet az út, és bokros tájon ér el az Aranyház hatalmas szikláihoz. Az Aranyház a rátelepedett sárga zuzmóról kapta a nevét. Közepén jól látszik az egykori gejzír csatornája. Szép innen a kilátás a félsziget belsejére, a Belső-tóra, a szőlőkkel, fákkal borított lejtős domboldalakra. A tihanyi révtől Aszófőig az egész félszigetet hosszában átszelő sárga jelzést követjük. A jelzés a révtől a szépen rendezett környezetű újlaki templom mellett vezet a forráskúpok mezejére, a Szarkádi-erdő kilátópontjáig, majd az Országos Természetvédelmi Hivatal őrházához. A közelében - a parton - van a nemzetközi horgásztanya. Ezután kiépített, néhol lépcsőkkel megszakított úton haladunk fel a Csúcs-hegyre. Innen az Apáti-hegygerincen haladva, a félsziget legszebb gejzirkúpjait láthatjuk. A hegy déli lejtőjén (kőkerítés mögött) látható Tihany különleges növényi érdekessége, a zárt pusztai gyep, amely védett növénytársulás. (Jellemző növényei: a csenkesz, az ár- valányhaj és a törpesás.) Feketefenyőerdőben vezet tovább a jelzés, majd ott, ahol eléri az országutat, a középkori Apáti község templomának romocskájához érünk. (E község lakóinak volt feladata a félszigetre vezető út őrzése. Egykor tornyok állottak itt s csak felvonóhídon lehetett bemenni a félszigetre.) Ezután a jelzés már az országúton át vezet az aszófői állomásra. Ha látni szeretnénk, hogy milyen a part ott, ahol még nem változtatott semmit az emberi kéz, akkor sétáljunk végig a félsziget nyugati oldalán, jelzés nélküli úton. Az út itt az úgynevezett Sajkod települést elhagyva, védett természeti területre ér. Közvetlenül a náddal, sással, vízinövényekkel szegélyezett tóparton haladhatunk itt, gyönyörködhetünk a hegyoldalakról egykor legördült szikladarabokban, a táj ősi állapotában. Itt nem járnak autók, megnyugtató a csönd, egész közel kerülünk a vízhez és a háborítatlan természethez. / Amerikai Magyar Értesítő
