Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

20.oldal MAGYARORSZÁGI LAPSZEMLE ÁTSZAKADT BŐSNÉL A HAJÓZSILIP! A viz át­számította a vas zsilipkaput és a Duna elsodor­ta. A hatalmas betonfalakon ömlik a viz "élet­hűen" bemutatva a szigetelés minőségét. Ezt a RÉMMÜVET hirdették még nemrégiben is "föld- rengésbiztosnak* és ezért követeltek a magya­roktól több milliárd koronás kártérítést, hiszen a nagymarosi rémség megépítésének elmaradá­sa szerintük hatalmas kárt okoz a cseheknek. A dolog most fordítva sült el, mert ez a vízmennyiség, amely most átszakitotta a zsili­peket a Népszabadság helyszíni tudósítója sze­rint csak "pohárnyi* - 4 méter magasságú - volt ahhoz képest, amire ezt tervezték (26-28 m). A cseh munkások a riportereknek - nevük elhallgatását kérve! - elmondták, hogy ebből az építkezésből, amelynek kormánybiztosa Husak pártfőnök veje volt, már szinte mindent kilop­tak, a vastag vashuzalokat éppúgy, mint a ce­mentet, ezért nagyon sok helyen úgynevezett "fabetont" alkalmaztak, vagyis fával pótolták a hiányzó vasat és betont. Most földrengésnek nyoma sem volt, mégis minden úgy omlott össze, mint egy "összenyomott gyufaskatulya" - Írják a helyszínről. A fényképfelvételek azt mutatják, hogy a californiai földrengés után nem nézett ilyen tragikusan ki a táj. Az egész balesetről csak egy véletlen se­gítségével szereztek tudomást, mert a Csal­lóköz című lap tudósítói éppen a helyszínen jár­tak és visszatérve elkezdtek kilincselni Prágá­ban és Pozsonyban, de a cseh TV a december első hétvégéjén történt balesetet csak a kö­vetkező szerda este mondta be rövid hírben, amelyet másnap már cáfoltak is, miszerint "CSAK a zárszerkezet romlott el" és semmi más nem történt. A nyomok eltakarítása nagy erőkkel folyt addig is, azóta is. Az anyagi kár tetemes, a rendőrség a vizsgálatot azonnal megindította. Szerencse a bajban, hogy mun­kálatok éppen nem folytak hét végén, Így em­beréleteket nem követelt. Az erkölcsi kár vi­szont jóvátehetetlen. A csehek eddig hirdették a magyarokról, hogy nem lehet velük megegyez­ni, mert azt állítják, hogy ez a vlzierőmú- rendszer százezrek életét veszélyezteti és a környezetet teljesen tönkreteszi, katasztrófát okoz. Bős most a magyarok félelmét igazolta - szerencsére csak kicsiben! * AZ NSZK LEGJELENTŐSEBB szénipari vállalata felajánlotta a kelet-európai országoknak, hogy 1990. január szenet szállít számukra, ha az idei - keménynek ígérkező - tél folyamán azokban esetleg ener­giahiány lépne fel. A felajánlás 22,7 millió tonna és nagyobb része a vállalat széntartalé­kából, kisebb, 5,7 millió tonnás része a nyugat­német országos tartalékból történt. Sajnálatos, hogy hazánk is a megajándéko- zandók közé került. Itt ugyanis arról van szó, hogy a KGST keretében köldökzsinórral a Szov­jetunióhoz kötött országok egyik napról a má­sikra fűtés, világítás, közlekedés, stb. nélkül maradhatnak. Ezt jó, bemutatta hazánk eseté­ben a "nagy testvér" még augusztusban - igaz, akkor "balesetekre" és "műszaki problémákra" hivatkozva, de a végeredmény ugyanaz: a gyá­rak egy része leállt, az energiarendszer majd­nem szétesett, a lakossági ellátás kétségessé vált... Akkor azt mondták: ez nem retorzió, nem a demokratizálódás és a szerkezetátalakítás büntetése, mégis mindenki Így értékelte. Tegyük fel, hogy valóban nem az volt* de akkor számít­suk most hozzá a kuznyecki - és más bánya­vidékek - bányászainak sztrájkjait, amelyek még decemberben is tartottak és októberig 250 millió tonna szén kiesését okozták a szovjet gazdaságnak, miközben a "hűvösebb", mínusz 20-45 fokos vidékeken már akkor sem tudtak fűteni; és tegyük hozzá a szállítási dolgozók sztrájkjait, amelyek "vasúti trombózisokat" - teljes szállítási lebénulást - okoztak. Ugye, ezek tudatában felfogjuk: mekkora segítséget Ígérnek a nyugatnémetek? Ráéreztek arra, hol a legkritikusabb a helyzet! És milyen fájó ezek után, hogy még a nyugati kormányok is "német veszélyről" papolnak... már megint. * '89 A VERGŐDÉS ÉVE VOLT - mondta Vértes András, a Gadaságkutató Intézet igazgatója, majd hozzátette, hogy ez az év nem kerül piros betűkkel a magyar történelembe. Azt is bejó­solta, hogy "jövőre sem lassul az infláció", "a magyar gazdaság több rubelaktívumot nem bír el". A rubelaktlvum azt jelenti, hogy a csődbe jutott magyar gazdaság hitelez a nagy Szov­jetuniónak, rubelmilliárdokat, mivel az sem fi­zetni nem tud, sem elfogadható minőségű és mennyiségű árut küldeni a szállítások ellentéte­lezésére! Amire szüksége lenne hazánknak, az az energia, azt meg a megkötött, érvényes szerződések ELLENÉRE sem akar! Vagy csak nemes valutáért... * MAGYAR-MAGYAR "CSÚCSTALÁLKOZÓ" zajlott decemberben hazánkban. Nem a hazai és az el­üldözött vagy elszakította magyarok tárgyalá­sairól van szó, hanem a magyar kormány és az 1 Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom