Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-07-01 / 7-8. szám
14.oldal gyarországra menekült erdélyiek, hogy útlevelük felmutatásával leszavazhassanak a bukaresti 4l-es választókerület 1912-es körzetének jelöltjeire, akik közt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hét jelöltje is szerepelt. A szavazás - amelyen sokezren vettek részt - késó estig tartott és rendzavarás nélkül zajlott le. (Remélhetőleg a magyar kormány igyekezett tapasztalatokat gyűjteni, hogy a legközelebbi választáson miképp biztosíthatja a külföldön élő magyar állampolgárok számára a szavazásban való részvételt!) DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügyminiszternek alighanem utolsó jelentősebb hivatali ténykedése az a levél volt, amit május 18-án küldött Paskai László bíboros, esztergomi érseknek. A levélben az áll, hogy a Mindszenty József ellen 1949-ben hozott népbírósági Ítéletet az 1990. évi XXVI. törvény alapján semmisnek kell tekinteni. (Tudvalévőleg ez a törvény MINDEN 1945- és 1963- között hozott politikai ítéletet semmisé nyilvánít.) A semmisségi törvény értelmében megnyílt a lehetőség arra, hogy Mindszenty József földi maradványait hazaszállítsák és az esztergomi bazilikában végső nyugalomra helyezzék. II. JÁNOS PÁL PÁPA állami jóváhagyás nélkül, de a kormány tudtával és beleegyezésével tizenhét új püspököt nevezett ki Romániában, hetet római katolikus, ötöt pedig l görögkatolikus egyházmegye élére. Ugyanakkor érseki rangra emelte Ion Robu bukaresti római katolikus fő- pásztort és címzetes érsekké nevezte ki Boros Béla temesvári püspököt, akit a kommunista hatóságok tudta nékül szenteltek püspökké három évvel ezelőtt. BUKARESTBEN BEFEJEZŐDÖTT a katonai ügyészség vizsgálata Nicu Ceausescu ügyében. A kivégzett diktátor fiát népirtás vádjával adják át a bíróságnak. Nicu Szeben megyei párttitkárként december 21-22-én személyesen adott parancsot a belügyi erőknek, hogy nyissanak tüzet a békés tüntetőkre. 89 ember meghalt, 219 megsebesült. A HIDEGHÁBORÚRÓL ELMÉLKEDIK a Figaro egyik legutóbbi vezércikke. A párizsi lap feleleveníti azokat az időket, amikor ez a szó szerepelt legtöbbet az újságok hasábjain és e fogalom árnyékában élt a világ. A ma felnövő generáció már alig tudja, mit jelent a hidegháború állandó feszültsége, a kulisszák mögött folyó hatalmi harc. Ez már eldőlt: egyértelmű vesztese a Szovjetunió, a szétesőben lévő szu1990.jul.-aug. perhatalom, amely már csak a múlt dicsőségéből él és jövendője nincs. S itt a francia lap megjegyzi: Nyugatnak kerülnie kell a legyőzött megalázását és segítenie kell abban, hogy a Szovjetunió megemészthesse vereségét, mielőtt valamilyen kétségbeesett megoldáshoz folyamodnék. - Nem tudni, mire gondol a francia újságíró, de a Szovjetuniónak aligha van már ereje olyan megoldáshoz, amitől a Nyugatnak tartania kellene. Ami pedig a túlzott tapintatot illeti: az megintcsak Nyugat enerváltságát bizonyítja: miért kell kíméletesen bánni azzal a hatalommal, ami évtizedeken át minden alkalmat megragadott, hogy megalázza Nyugatot és borsot törjön az orra alá? Képzeljük csak el, mi lett volna, ha netán a Szovjetunió kerül ki győztesen a hidegháborús vetélkedésből és ma ő tárgyal az erő helyzetéből Nyugattal s nem fordítva. Adott volna rá alkalmat, hogy Nyugat megeméssze a vereséget? Naiv ember, aki ezt képzeli! Éreztesse csak a szabad világ a kommunizmussal, hogy alulmaradt! Csakis a nemes ellenféllel szemben szabad nemesen viselkedni. TŐKÉS LÁSZLÓ LEVÉLBEN köszönte meg Bush elnöknek amerikai kőrútjának támogatását. Ugyanakkor felhívta az elnök figyelmét a Szabad Európa Rádiónál uralkodó állapotokra: a rádió munkáját valóságos cenzúra korlátozza - írja Tőkés László - és ez meggátolta 127 magyar értelmiségi nyilatkozatának közlését a marosvásárhelyi eseményekről. SZOVJET-MOLDÁVIA törvényhozása úgy döntött, hogy a köztársaság zászlója a jövőben a román színekkel azonos kék-sárga-piros lesz. A hajdani Besszarábia ezzel is jelzi visszatérési szándékát Romániához. VAST A G E E T Ü S CÍM a Washingtos Post május 26-i számában: "HUNGARIAN ACCUSED IN CANADA IS ACQUITTED OF WAR CRIMES". A kéthasábos cikk arról számol be, hogy több mint fél évig tartó vizsgálat és tárgyalás után a bíróság felmentette Torontóban élő honfitársunkat, Finta Imre volt csendőrtisztet. A Post cikke elismer ésreméltó tárgyilagossággal számol be a perről és annak előzményeiről, arról, hogy a ma 77 éves Fintát azzal vádolták, hogy közreműködött a közel kilencezer szegedi zsidó bevagonírozásában és így bűnrészes azoknak lengyelországi náci haláltáborokban történt elgázosításában. A vád több tanút sorakoztatott fel, akiker részben Magyarországon hallgattak ki, de a védelemnek is voltak tanúi, akik Finta Imre javára vallottak. Finta mindvégig tagadta bűnösségét és az ügyész nem is tudott Amerikai Magyar Értesítő
