Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

1990. január val ült a pártkongresszus emelvényén. Zsoldo­saik. a népet sanyargató tisztségviselőik "lel­kes* tapsai között kijelentette, hogy Románi­ának nincs adóssága!? De nem tette hozzá, hogy milyen áron nincs! Erről viszont beszá­molnak a külföldi lapok, a média: Romániának még soha ily mélyen nem állt a becsülete a vi­lágközvélemény előtt. Ám ez nem elég: komoly cselekedeteket várunk, követelünk a nagyhatal­maktól - a felelősség rajtuk. A pokoli helyzet már negyven éve tart és belső megoldás, úgy látszik nincs. "Videant Consules*! 1?.oldal ink, azok bátor vezetőinek hóhérolása ellen a szabad világ kormányainál, de a szovjetnél is, hogy még mindig trafikálnak, seftelnek Románi­ával! "Pecuniam non ölet* - a pénznek nincs szaga - mondták a korrupt rómaiak, de az er­kölcstelenségnek van, s ez bűzlik itt, az ún. szabad világban! Kovács Ernő * ERDÉLY MAGYAR FÖLD HARCOLJUNK ÉRTE Amerikai Magyar Értesítő * MEGDÖBBENTŐ TÉNYEK ERDÉLYRŐL 1989 nyarán két derék kanadai - montreáli - francia újság- és TV-riporter meglátogatta Nt. Tőkés László református lelkészt Temes­váron. Filmes inter jút is készítettek vele, amit a román határőrök és politikai rendőrség visel­kedésének dacára sikerült kimenekiteniök. Tőkés László krisztusi ember, az üldözött erdélyi és bánáti magyarság ellenállásának bá­tor hangja, megtestesülése. Apját a kolozsvári református teológia professzorát, volt püspök­helyettest meghurcolták, félretették; felette­seinek árulásba menő pipogya viselkedése köze­pette. Laci fiát a Securitate letartóztatta, börtönbe vetette; híveit üldözték, verték; egy presbiterét megölték. Michael Clair újságírót, volt tartományi minisztert és bátor fotóripor­ter társát útbán Tőkéshez és vissza Magyar- országra állandóan molesztálták a szekusok: követték, igazoltatták, lefogták, megmotozták őket - végül a kanadai külügyminisztériumnak kellett közbelépnie kiszabadításuk érdekében. Mindazonáltal kihozták videójukat, amelyet a Magyar Televízió azonnal sugárzott Budapest­ről. Azóta vetítették Amerikában, Kanadában is. Legutóbb 89 november elején Torontóban, majd az itteni francia adón november 23-án megszólaltatták a film készítőit és Tőkés Mont- reálban élő testvérét Istvánt, az erdélyi ügyek itteni kitartó, bátor harcosát. Most már arról van szó, hogy Tőkés tiszteletesre interjújának közvetítése után ismét rászabadult a pokol. Legutóbb november 3-án "ismeretlen* román banditák törtek rá gyilkossági szándékkal csa­ládja körében - amit szerencsére megúszott egy, a homlokán ejtett késszúrással -, mire el­menekültek a gyilkosok. Azóta tovább zajlik az áldozatos lelkű temesvári lelkész elleni román vádaskodás. Tiltakozzunk minél hangosabban: szóval, telefonnal, levelekkel az erdélyi ma­gyarság és a többi kisebbségben élő testvére­MAGYAR AJÁNDÉK Ujesztendőre... olvasó egy év alatt sem merítheti ki tel­jesen annak a rendkívüli magyar-amerikai krónikának színes forrásait, amelyek Sziklay Andor MAGYAR LÁBNYOMOK című új könyvének már 2. kiadásában tárulnak fel. Minden egyes fejezet mutatja, bizonyítja, hogy NEM KIS NEMZET A MAGYAR, HA A NYAKTÓL FÖLFELÉ MÉRIK! Már egy budapesti kiadó is rövidesen a felszabadult könyv­piacra viszi ezt a nagy magyar-amerikai könyvsikert! Hogyan kémkedett Juliska a pesti Gellért-szállóban?...Lajos bácsi, a királygyilkos-jelölt...Magyar ember arca a Kongresszusi Könyvtár homlokzatán...Magyar huszárból amerikai whisky-király...A 2. világháború magyar-amerikai hőse...Lincoln magyar barátja...stb., stb. Vászonkötésben 352 oldal, postaköltséggel együtt továbbra la csak 15 dollár, a szerző aláírásával LIBERTY PUBLICATIONS P.O. BOX 32309 WASHINGTON, D.C. 20007 * ZÁSZLŐÉGETÉS VOLT MOSZKVÁBAN a Puskin téren azon a tüntetésen (dec. 10). amely az ál­lamot, a pártot és Gorbacsovot támadta élesen és a Demokratikus Szövetség szervezte. A tün­tetőket még a mínusz 25-30 fokos hideg sem zavarta, melegítette őket az égő vörös zászlók tömege és a hév, amellyel a Gorbacsovot elítélő táblákat lengették. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de "nagyobb összecspásra* nem ke­rült sor, CSAK letartóztatásokra, amint Dunai Péter szemtanú beszámol erről a magyar la­pokban. A tüntetők felkészültek a rohamosz­tagok fogadására is. Amint megérkeztek, táb­lákat lengettek, amelyeken ez a felirat állt: "Ne támadjatok véreitekre, a népre!" (E tanácsot csak "átmenetileg" fogadták meg.) Azt követelték, hogy "Le az SZKP-val!*. de akadt régi Lenin-plakát is, amelyre hatalmas horogkeresztet festettek, jelezve, hogy semmi különbség nincs a kettő között!

Next

/
Oldalképek
Tartalom