Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
1990. junius Amerikai Magyar Értesítő STIRLING GYÖRGY: Aki nem akart új Hangman lenni . . . Gondolatok egy megré.zó riportkönyv olvasása kózfcsn Kubinyi Fsrsrc neve már ismerősen rsppn- het az ÉRTESÍTŐ olvasóinak; az utóbbi hónapokba, n lapunk több cikket közölt tőle» amelyek az igazságot szenvedélyesen kutató, korunkat kéményén vallató embernek mutatták az Írót. Kubinyi Ferenc nem hallgatja el a kényes kérdéseket, hanem merészen nyúl a legrázósabb témákhoz. Tolla borotveéles műtőkésként vág bele a régi, elfertőződött gennyes daganatokba és boncolja a közelmúltat, hogy meggátolja a további mérgezést és kitisztítsa a sebet. Előszeretettel foglalkozik az embertelenségek most lezárult korszakának azon törvénysértéseivel, amelyeket a. z egyenruhás erőszak szer vezetek — az államvédelmi hatóság és a katonapolitikai osztály - beosztottjai (nyomozók, verőlegények, besúgók, ügyészek) elkövettek s a feltáró munka, amit e téren végez, a maga nemében szinte egyedülálló. Kubinyi Ferenc ma már e kérdések szakértőjének számít és leleplezései hozzásegítenek ahhoz, hogy megtudjuk: miféle emberek és tényezők okozták azt, hogy az ország a jelenlegi mélypontra jutott. És megértsük azt a folyamatot, amely a lezűllés különböző fokozatain át máig vezetett. Kubinyi por tr éiból mégis merhetünk emberi mivoltukból kivetkőzött cégéres gazfickókat, gátlástalan kiszolgálóit a Rákosi-, majd a Kádár—diktatúrának és megismerhetjük áldozataikat is, katonatiszteket, politikusokat, az embermalom fogaskerekei közé került ártatlanokat. Hátborzongató részleteket olvashatunk az ÁVH és a. Katpol módszereiről, a vallatásokról, kínzásokról és előre elkészített ítéletekről. Az emberi aljasság olyan mélységei tárulnak fel olvasás közben az érdeklődő előtt, hogy azt hiszi: mesterien kitalált rémregényt tart a kezében. Holott Kubinyi Írásai az első betűtől az utolsóig tényeket tartalmaznak, a valóságon épülnek. Az író kedveli az interjúformát: könyveinek egy részében kérdés—felelet alapon beszélteti azokat, akiknek életét, pályáját, sorsát megírásra, megismer etetésre érdemesnek tartja. Ezt a megoldást választja legutolsó könyvének, az 1989 telén megjelent "... ÉS NEM VÁLLALTAM A STATÁRIUMOT!" című kötetnek megírásakor is. Egy volt hadbíró, a Fő utcai katonai bíróság egyik tagja és az ötvenes évek közepén 7■oldal ezetője, Dr. Sárközy Endre mondja el benne 1949-től 1956 novemberéig ívelő karrierjét, amely akkor tört rneg, amikor megtagadta, hogy részt vegyen a kihirdetett statárium végrehajtásában. Ez volt az a csepp, amitől kicsordult a pohár: a rendszert mindaddig hideg fejjel támogató, konstruált perek százaiban súlyos büntetéseket osztogató, halálos Ítéleteket aláíró Sárközy Endre beadja lemondását. "Nem vállaltam Haynau. szerepét" - mondja a könyvben, és az embernek el kell gondolkoznia ezen, akár a cimadó mondaton: hol volt az a határ, ahol ezek a kommunista rémkorszakot kiszolgálók egyszer csak megtorpantak és mi volt az a motívum, ami fölrázta lelkiismeretüket? És egy harmadik kérdés: vajon mi késztette dr. Sárközy Endrét arra, hogy önként feltárja pályafutásának részleteit és saját jószántából elsorolja mindazt, amit Rákosiék szolgálatában, mint tanácsvezető katonai bíró tett? A lelkiismeretén akart köny- nyíteni, mentségeket keresett a maga számára, jó előre tisztázni akarta magát, ha egyszer fe- lelősségre vonásra kerül sor7‘ Ki tu.d,ja.* milyen lelki motívumok játszottak közre ebben és tették lehetővé a könyv megszületését. És külön szerencse, hogy a nem mindennapi érdekességig nyersanyag olyan író kezébe került, mint Kubinyi Ferenc, aki rutinos rákérdezéssel tette fel a kérdéseket és drámaian szerkesztette meg a kötet fejezeteit. Ezek közül ragadunk ki most néhány epizódot, amelyekből az olvasó képet kaphat a katonai büntetőtörvényszék működéséről a Rákosi- rémkorszakban, egy olyan intézményről, amely - akár a polgári ügyeket tárgyaló népbíróság - a terror szolgá.la.tában állt és a. törvénysértések, jogtiprások százait, ha nem ezreit követte el, futószalagon gyártva ártatlanok ellen az ítéleteket és akasztófára küldve konstruált perek áldozatainak sorát. A nagyközönség sokkal kevesebbet hallott ennek a hatóságnak a működéséről, mint mondjuk a népbíróságokéról, de ma már tudjuk, hogy a katonapolitikai osztály, mely a katonai bíróság elé tartozó ügyekben nyomozott, kegyetlenségben és módszereiben semmivel sem maradt el a rettegett ÁVO mögött. Hogy mik történtek a katonapolitikának a Hadik-laktanyában, a Margit körúton, majd később a Fő utcai börtönben lévő celláiban, azt még ma sem ismerjük pontosan, de egyre több hátborzongató részlet kerül nyilvánosságra, egyre jobban összeáll a mozaik, amelyből a Rákosi-terror szörnyű mecha. mzmusának képe bontakozik ki. A részletek feltárásában nagy érdemei '. annak Kubinyi Ferencnek s ez a könyvecske is közelebb visz bennünket a teljes meg- ismeréshez.
