Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-06-01 / 6. szám

^.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1990. június nők Naqy-Románia és a hitleri "fajtiszta nem­zetállam" álmán és magyargyűlöletén» Pontosan érzik - mindig is érezték - az igazságtalanság tarthatatlanságát és a változások belátható és várható következményeit. Eddig hallgattunk» mert azt hittük» hogy szavunk árthat a zsarnok alatt vergődő magyar testvéreinknek. Marosvá­sárhely után már nem hallgathatunk. Amikor egyesek visszakövetelték Erdélyt, hogy az ott élő népek szabadabban éljenek, akkor akadtak az emigrációban, akik a kádárista proletárve­zéreket támogatva azt hangoztatták, hogy ez csak néhány szenilis vén magyar borgőzös ál­ma. Akadtak, akik azonnal kevesebbet kértek és csak önrendelkezést tartottak lehetségesnek. Amikor önálló Erdélyt mondott valaki vagy ön- rendelkezésről, autonómiáról beszélt, irt, akkor akadtak az emigrációban olyanok - nagyhangú, sok pénzű Erdélyt "védők* -» aki az emberi jo­gokra kezdtek hivatkozni, mondván, csak azzal érünk célt. Közben a románok otthon és az emigráci­óban kétkézzel szórják a hazugságok és rágal­mak ópiumát és Besszarábia visszacsatolásán dolgoznak teljes erejükkel, miközben azzal rá­galmazzák a magyar vezetést, hogy Erdélyt vissza akarja venni. Ne legyen hát ez tovább "rágalom"! Valóban akarjuk visszavenni, mert a trianoni szerződést 70 gyászév után felül kell vizsgáltatni s éppígy a jaltai megállapodást és a helsinki okmányt is. A megváltozott helyzet­ben, amikor Európa népei szabaddá válnak, a Vasgárda és a Vatra Romaneasca szervezke­dik, ők a Securitate és a párt, egyetlen céljuk a magyarirtás és titkos irataikban hirdetik, hogy nem érdekli őket Európa, sem a svájci minta, nincs önrendelkezés, meg kell szabadulni a magyaroktól. Mi már nem várhatunk semmire. Hallgattassuk el az egyre kevesebbet követelő szirénhangokat! Emeljük fel fejünket! Töröljük le a könnye­ket, sírtunk már eleget, a gyászidőnek vége van. A mi nemzetünknek nincs szégyellnivalója! Szégyenkezzenek, akik a sötétséget szolgálva ezt tették velünk! Most előre kell tekintenünk, jogainkat követelnünk, mert a 70 év nagyon sok magyar könny és élet árán, de bebizonyította a sötétség és a világosság közötti különbséget. Mi világosságot akarunk, igazságot, békét, sza­badságot minden testvérünknek és minden em­bernek. A 70. évforduló a jövőbe tekintés, az ösz- szefogás évfordulója legyen, az elhatározásé, hogy a következőn már örömünnepet ülünk! * Ne felejtse el előfizetését megújítani! KUBINYI FERENC: A függetlenség lélekharangjai 1541. augusztus 31-én I. Szulejmán török császár ünnepélyesen bevonult Budára. Elve­zettette a. Szent Koronával együtt fogságba, esett Perénvi Péter koronaőrt. A padisah né­zegette a nemzet függetlenségének jelképét, majd visszaadta Perényinek és kegyelemben el­bocsátotta. Szeptember 22-én, mikor is a meg­hódított magyar vilajet élére Szulejmán pasát kinevezte és Budán 3000 fős megszálló erőt visszahagyott, serege élén hazaindult. Ekkor veszett oda a magyar nemzet függetlensége. Hosszú volna felsorolni Rákóczin, Bethlenen, Thöfcölyn, Kossuthon keresztül a. ma.gyár függet­lenség vissza.szerzésére tett kísérleteket. Ma­radjunk a. közelmúlt történelménél. 1939- május 28-29-én lezajlottak az ország- gyűlési választások. A guruló német birodalmi márka, a nemzetiszocialista pártok támogatá­sára hatalmas összegekben áramlott be az or­szágba. A»z eredmény nem maradt el. A.z ország legnagyobb pártja mögött a második a Nyilas- keresztes Párt lett, és összesen 48 honatya képviselte a fajvédő szélsőjobboldalt. A követ­kezmények ismertek, a hitleti Németország járszalagján bemasiroztunk a második világhá­borúba. A nemzet függetlensége illúzió maradt. Az 1947. augusztus 31-én megtartott or­szággyűlési választások eredményeként 100 kommunista képviselő került a parlamentbe. Az MKP választási kampányát Moszkva szellemi irányítással és guruló rubellel támogatta. .A következmények itt is ismertek. Elkezdődött a nemzet harmadik kötélkora» melyet az 1956-os fórra.dalom leverése után a negyedik kötélkor váltott fel. Úgy tűnt, hogy a nemzet független­sége örökre elveszett. 1990. március 25-én lezajlott 43 év után, az első szabad demokratikus választás. Az or­szág második, legnagyobb pártja a Szabad De­mokraták Szövetsége lett. Guruló dollárral, hír­közlési eszközökkel, kampány vezetők kiképzésé­vel amerikai tőkések és társadalmi egyesületek támogatták. Nevük és megnevezésük pillanatnyi­lan nem ismert. A pá.rt a nemzetnek tett ígére­te szerint áprilisban megnevezel e pénzek for­rásait, azaz elszámol. (Ez a mai napig nem tör­tént meg. Szerk.) A nemzeti függetlenség jelen­legi helyzete értékelhetetlen. HISTÓRIA EST MAOISTRA VITAE (A történelem az élet tanítómestere) A jelenlegi magyar politikai helyzet vésze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom