Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-05-01 / 5. szám
Ära: 1.50 USA dollár J Amerikai Magyar g ff ERTESITO Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron HUNGARIAN MONTHLY XXVI. évf. 5. szám__________________________________________ 1990. május STOLMÁR G. ILONA: Egy szebb jövő felé. . . "A választók végeredményben az MDF-keresztényde- mokrata-kisgazdapárti koalíció mellett döntöttek" - mondta dr. Antall József a második forduló utáni sajtóértekezleten. Emlékeztetett arra, hogy ez a középpárti koalíció ugyanolyan eredményt ért el, mint 45 évvel ezelőtt, az 1945-ös választásokon a Kisgazdapárt. Ez azt is jelenti, hogy a több évtizedes diktatúra sem tudta megváltoztatni a magyar nép történelmi reflexeit. "A választók tisztában vannak azzal, milyen előnyöket nyújthat a kiegyensúlyozott centrumpolitika, amely tiszteletben tartja a nemzeti, keresztény értékeket, és tudják, miben áll a libarális jogállamiság és a szabad piacgazdaság. ... Megbuktak mindazok, akik a választások előtt azt hiresztelték, hogy ez a nép még nem érett a józan döntésre" - szögezte le az ME>F elnöke. Ilyen népet lenéző híresztelők pedig - kint és bent - sokan voltak, s mind baloldaliak, vörösök, de legalább rózsaszínűek. Igen, az SZDSZ is erre az oldalra sorolandó, hiszen maguk vallották be Párizsban, azután már otthon is rákényszerültek, mert - a választásig akkor már nem sok idő lévén - az MDF is igyekezett ezt gyorsan és hangsúlyozottan tudatosítani a választókban. Talán az utolsó pillanatban, de még időbn ahhoz, hogy a magyar nép elkerülje a vörös vödörből piros cseberbe esetét. A leghangosabb radikális—liberálisok már Így is nagy tömeget állítottak maguk mellé, igaz, hangoskodásukkal még nagyobb tömeget ijesztettek, taszítottak el maguktól. Most máris tele Amerika Tamás Oáspár Miklós és társai nyilatkozataival, miszerint a világ legmocskosabb választási kampánya volt ez, a magyarországi. Úgy látszik, az KÖSZÖNTJÜK A MAGYAR ÉDESANYÁKAT Beszélgetés a mamával Mama, drága, olyan jó volna, ha anyák napján egyszer én is virágot adhatnék Neked. Meg más napokon is, csak úgy, amit én téphetnék le virágzó bokrokról, ha sétálsz velem, s maszatos puszi kíséretében nyomhatnám a kezedbe, hogy örülj. Mert biztosan boldog lennél velem. Müyen szép vagy, mikor mosolyogsz! Mondják, az anyák mind szépek. A fiatalok, meg az őszülök is, a vidámak, meg a gondokkal küszködök is. Szép a kismama, aki májusban még vizsgalázban ég, iskolába rohan és zárthelyit ír két szoptatás között. S szép az is, aki párás szemmel emlegeti nyugdíj felé lépegető „kisfiát". Szép, amelyik ügyes kézzel szervezi életét, fut, dolgozik otthon munkahelyen, egyre többet. Tudom, nehéz idők járnak, egyre összébb kell húzniuk magukat az embereknek. Tudom, nincs még rendes fedél a fejed felett, szorít az infláció, s apránként már a szükség is mindenfelől. Értem, hogy meg kell gondolni minden újabb terhet, vállalható-e, elbírod-e még? Mégis arra kérlek, add meg az esélyt, hogy kárpótoljalak sokmindenért. Engedj megszületni, mama! C8r8 Éva
