Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
1989. február szál virágot az 6 sírjára is!- Stószfürdő 635 m magasan» klimatikus üdülőhely a Kojsói-havasok alatt. Levegőjét tüdő- és idegbántalmak, valamint szilikózis ellen ja- vallják. Gyermeküdülője is van. (Rozsnyó felől, Szomolnok irányában és a bájos uhornai tó mellett az autóút egy része elhanyagolt.) ROZSNYÓ ÉS A D 0 B SIN AI J É 0 B A RLAN G KÖZÖTT Rozsnyóról északnak menyünk tovább a Sajó völgyében. Betlér 6 km-re fekszik Rozsnyótól. A betléri kastély 70 hektáros, külhoni fenyőkkel diszlő parkban áll. Andrássy István kuruc generális építtette a XVIII. század elején egy középkor, vár alapjain. 1880-ban alakították át mai, négy tornyos, eklektikus f or májár a. Jelenleg múzeum, úgy van berendezve, ahogyan az Andrássyak 1944-ig használták. Szép bútorok, képek, műkincsek és vadásztrófeák láthatók szobáiban. Rendkívül érdekes, 30.000 kötetnyi könyvtárát gróf ndrássy Lip'jt alapította 1795-ben. Barokk könyvtárterme külön figyelmet érdemel. Dobsina 5000 lakosú, város (német neve Dob- schau), szász bányászok alapították 1326-ban. Városi jogokat Zsigmond királytól kapott 1417- ben. Német lakóinak külön "beceneve” volt: bu- lénereknek hívták őket. Aranyat, ezüstöt, rezet, va(. at, kobaltot, nikkelt, ólmot, higanyt találtak a hegyekben; emiatt a város hamar meggazdagodott. A török idáig is feljött. 1534-ben felégette Dobsinát, s rabszljra fűzte lakóit. Dobsinán hozták létre az ország első vasolvasztóját 1680-ban. Lányi Pálnak, Rákóczi fejedelem ioarügyi és gazdasági tanácsadójának hutájában fegyvert is gyártottak a kurucok számára. Az egykori huta ma is a Lányi nevet viseli. Dobsina bányászata a XIX. század második felében hanyatlott le. A Dobsináról kirs.j- zott bányászok idővel Nagybörzsönyben és Ru- dabányán is feltűntek.- Dobsina katolikus temploma 1792~ben épült empire stílusban. Az evangélikus templom gótikus eredetű, de utána többször is átépítették. Ezenkívül néhány 200-300 éves polgárház is áll még a hajdan igen gazdag városban. - (Csak erdeje 10 000 hold volt?)- A dobsinai jégbarlang légvonalban 12, országúton is km-re van Dobsinától. Az út Sztracena falutól a Gölnic partján fut a vasúttal együtt a mészkőszirtekkel szegélyezett, szűk Sztracenai —vö!nyben. Itt állt a második világháború végéig az a híres sziklakapu, amelyet a sztracenai vasolvasztóhoz vezető út számára robbantottak ki az 1680-as években. A völgy a legszebbek egyike a Felvidéken. A dobsinai jégbarlang bejárata az 1120 m- es Ducsahegy oldalában van, 972 m magasságban. A bejárat a vendéglőtől s a mellette fekvő autóparkolótól 25 percnyi séta, hegymenetben.- A barlangot 1870- július 15-én kutatták át - négy bányász külső őrizete mellett - négy bátor dobsinai vállakozó: Ruffinyi Jenő bányamérnök, dr. Fehér Nándor orvos, Láng Gusztáv honvédhadnagy, Méga Endre városi tanácsos. A. feltárás gyors volt és szakszerű, 1871-ben már jégünnepélyt rendeztek a nagyteremben, 1886-ban bevezették a villanyt is. A nevezetességnek Európa-szerte gyorsan hire ment, rendkívül sok nevezetes ember tekintette meg azóta, Jókai még regényébe is beleszőtte. A felfedezők nevét emléktábla örökíti meg a bejáratnál.- A vezetés háromnegyed óra hosszat tart, a barlang hőfoka 0 C fok alatt van. Kiterjedése 9000 nm, bejárható hosszúsága 4C0 m, szélessége 40 m. A Nagyterem 120 m hosszú, 25-60 m széles, 12 m magas; a Ruffinyi-folyosó 100 m hosszú. A különféle jégképződményeknek érdekes szép neveket adtak. A jégtömeg meny- nyisége kb. 125 000 köbméter. A barlang 5000-7500 évvel ezelőtt keletkezett, úgy hogy belseje leszakadt és a belső hideg levegő az északi bejáraton nem engedte be a külső meleg levegőt. A jégrétegek vastagsága 30-40 m, teljes súlyuk több, miint egymillió mázsa. A jégbarlang külső területe természetvédelem alatt ■ áll. (Folytatjuk) 21.oldal / Amerikai Magyar Értesítő
