Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-01 / 10. szám
20.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1989- október Kés'/.let Szejw?* várának maradványaiból- Szepes várának romjai a várostól keletre» 614 m magas gránittetón uralkodnak a vidéken. Építeni 1113-ban kezdték az Árpádok az északi gyepű védelmére és a királyi várispán- ság székhelyéül. Első parancsnoka Borisz herceg» II. István féltestvére volt. A tatárok félig el tudták ugyan pusztítani, de hamar és sokkal nagyobb méretben épült újjá. Volt egy ideig a préposté, majd Csák Mátéé; 1317-ben Károly Róbert hűséges embere, Drugeth Fülöp kapta meg. Kösőbb elfoglalta a huszita Jiskra is, őt Hunyadi László otromolta ki. 1462-ben a Zápolyaiak kapták Mátyás királytól zálogbirtokul; itt született Zápolyai János is, a későbbi "Szepesi Jankó", János király 1487-ben. 1528-ban I. Ferdinánd hada foglalta el, Így került a Thurzók és a Báthoriak kezébe. A Thurzók bővítették a várat, amelyre 1636- ban Csáky István tette rá a kezét, s a Csáky- aké is maradt, kivéve a kuruc időket. A kurucok 1703-ban csellel foglalták el, s 1710-ig volt Rákóczié. 1780-ban pálinkafőzés közben kigyulladt a vár és leégett. Azóta rom, a Felvidék legnagyobb kiterjedésű várromja. A városból rövid órás sétával jutunk fel a várkapuhoz. A várnak öt udvara van. Északi részén állott a lakópalota. A várban összesen 135 helyiség volt. A 3 m vastag falak néhol még ma is 20-23 m magasak. Legépebb az ötödik udvar 25 m magas tornya. Volt a várban majorság, malom, 75-100 ágyú, sok száz főnyi katonaság, még temető is. A kilátás nagyon szép. SZEPESKÁPTALAN, SZEPESHELY; Szepes vára közelében, a különálló Szent Márton-hegyen keletkezett I. István király idejében egy sajátos egyházi város, a szepesi prépostság székhelye, amelynek ma is csak egy utcája van: a kanonoksor. 1776-ban lett püspökségi székhely. A szepesi káptalan 1848-ig "hiteles hely" volt, rendkívül gazdag levéltárral. A 30 épületből álló együttes műemléki védelem alatt áll. Ebbe az ódon városkába két kapun át léphetünk be: vagy a lőcsei országút* vagy Szepesváralja felől. A bástyakapuk - mert bástyafalakkal van körülvéve - 1662-1665 között épültek.- A püspöki székesegyház helyén 1140-ben már állott egy román stílusú templom. A jelenlegi kéttornyú, háromhajós, gótikus bazilikát 1232-ben kezdték építeni román stílusban, és a XV. század végén fejezték be gótikus Ízlésben. Berendezése: gótikus, reneszánsz* barokk. A templom északi kapuján belül egy XIII. századi kőoroszlán áll, ez a legrégibb román stílusú műalkotás a Felvidék területén. A Károly Róbert megkoronázását ábrázoló hatalmas méretű freskó 1317-ben készült, ma is ép és üde. A gótikus táblaképek az egykorú életet elevenítik meg. A falakon főúri s fejedelmi címerek láthatók. A templom Zápolyai kápolnája 1493-ban épült gótikus stílusban. Mivel a család temetkezési kápolnája volt* itt állnak a Zápolyaiak síremlékei. A sekrestye viszonylag új, 1706-ból származik.- A püspöki palota 1776-ban épült, egyemeletes barokk építmény. A parkot, amelyben áll, falak övezik.- A kanonokházak két sorban utcát képeznek. Gótikus eredetű, többször átépített, végül ba- rokkosított épületek, az egyikben barokk óratorony van. Itt kell keresni a sekrestyést, hogy nyissa ki a templomot. (A volt szeminárium épülete ma laktanya.) KIRÁNDULÁS a Hernád és a Gölnic völgyében. Szepesváraljáról indulunk délkelet felé, s a várostól 3 km-re rövid, fél kilométeres kitérőt tehetünk Zsigra községbe. A /.sigrai templom ZSIGRA- A zsigrai Szt. Lélek-templomot Zsygra János szepesi gróf építtette 1245 és 1275 között
