Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-12-01 / 12. szám
18. oldal Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- XIV.Előző számunkban végére értünk az Ipolyságtól Poprádig vezető utunknak. E számunkkal uj turautat kezdünk Fülektől Poprádig. Közben megállunk Rimaszombaton és Rozsnyón. Barangolunk a Rima és a Bódva folyók völgyében, és felkeressük a Dobsinai jégbarlangot. Mindjárt a magyar határ átlépése után az északi oldalról is megnézhetjük a határon levő Somoskő várromát. Innen látható a hires bazalttömb is.- Fülek. 10 ezer lakosú ipari és mezőgazdasági város. Környékén, s magában a városban is sok a savanyuviz forrás. A füleki sikot és a dombokat a kvádok s később az avarok is meglakták. Az Írott történelemben az Árpád-korban lépett: IV. Béla 1246-ban vette el a várat egy Fulkó nevű garázda lovagtól. A település története ettől kezdve szorosan összefügg a váréval. A XVII. században az egyik birtokosa az utolsó füleki várkapitány Koháry István volt, aki kastélyt építtetett magának az akkor már felrobbantott vár alatt. így aztán Fülek a Koháry-Co- burg uradalom egyik központja is lett. A városban megtekinthető a Coburg- kastély, a barokk stilusu Stephani-kas- tély és a kis Cebrián-kúria. Fiijuk látkép' a várhói- A füleki vár romja a város közepén, alacsony bazaltkupon áll. egy nagy tornya, néhány bástyája és fala maradt meg a nagy terjedelmű s a képzeletben nehezen rekonstruálható erődítménynek. Ormáról szép a kilátás. Miután IV. Béla megszerezte a várat, tulajdonosai sokszor változtak, egy időben Csák Máté is birtokolta. A huszita időkben fontos erődítmény, a török időkben magyar végvár, noha a török időnként el is foglalta. A XVII. század folyamán Bosnyák Tamás, Rhédey Ferenc, majd Wesselényi Ferenc nádor váltotta egymást a várkapitányságban. Ez idő tájt Nógrád, Pest és Heves vármegye is a vár falai között tartotta gyűléseit. Thököly Imrét Fülek falai alatt kiálltották ki 1682- ben a padisha rendeletére Magyarország királyává. Még ugyanebben az évben ő robbanttatta fel a várat, nehogy császári kézbe jusson. A vár azóta van romokban.- A hajdani ferences templom és kolostor eredetileg 1513-tan épült, s mai barokk formáját az 1700-as évek elején kapta. Még ma is hires búcsújáróhely.- Fülektől keletre Ajnácskő a gyér vizű Gortva partján fekszik. A faluban régi kúria, a falu fölött Ajnácskő várának romja látható egy festői meredek bazaltsziklán. A várat a török pusztította el a XVI. század közepén. A faluban egy érdekes fa harangtornyot is találunk.- Losonc. Viharos történelme során a városnak úgyszólván minden írott és épített emléke elveszett. Több ezer év óta lakott vidék, már Árpád-kori elődje is egy még régebbi falu helyén épült. Az 1100 százas években Lutetia Hungarorum a neve, akkor a losoncapátfalvi apátság tulajdona volt. Hunyadi János 1451-hen a losonci mezőkön vívott csatát a huszitákkal. Bethlen Gábor 1622-ben a királyi koronát őriztette Losoncon egy ideig.Török, labanc, kuruc egyképpen dúlta, ráadásul a pestis is tizedelte a városkát. Ennek ellenére a múlt század elején két gimnáziuma, jogakadémiája és protestáns papi főiskolája is volt. 1849. augusztus 7-én az oroszok égették föl, mert Benicz- ky Lajos gerillái itt támadták meg a cári sereg egyik utóvédjét. A város megsegítésére szerkesztette Vahot Imre a Losonci Phoenix cimü irodalmi albumot. Losonc szülötte Kármán József (I769- 1795), a "Fanni hagyományai" Írója. Az itteni temetőben nyugszik Ráday Pál(ló77- 1733)» II. Rákóczi Ferenc titkára, a "Recrudescunt" kiáltvány fogalmazója, valamint Sükey Károly (1824-1850) az 1848-as márciusi ifjúságnak egyik neves tagja. Lehár Ferenc ifjú katonakarmester korában a losonci 25-ös közös gyalogezrednél működött. Losoneapátfalván volt Hubay Jenő hegedűművésznek és feleségének - gróf Czebrián Rózának - ma is álló s messziről látható kastélya. Losoncon élt s hunyt el Szabó Gyula kiváló festőművész , A városnak kevés műemléke maradt. A katolikus templom gótikus eredetű barokk épület, a neogótikus református templomot Ybl Miklós tervezte 1853-tan. Jel1988. december
