Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-04-01 / 4. szám

22.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. április BALATON Vagy ahogyan csodáló ja, Pálóczy Hor­váth Adám iró, költő elnevezte, a Ma­gyar Tenger. Ha nem is vetekszik az óce­ánokkal, mégis büszkék lehetünk rá, hi­szen a maga szerény 600 négyzetkilométe­res területével, Közép-Europa legnagyobb tava. És a legsekélyebb is. De az alig több mint másfél évszázad előtti környezet, mely Csokonait, Ber­zsenyit, Kisfaludi Károlyt, örökbecsű költeményeik megirásáre ihlette, a rég­múlté. A holdas esték varázsos, lágy fu- valata megváltozott. A levegő, a viz, a parti homok szennyezett. A Kisbalaton, a világhirü madár "Sanctuary", iszapos, büzlő mocsár csupán. Tihanynál a Sellők, ma nem a hajukat fésülik holdas éjszaká­kon, hanem könnyeiket száritgatják. A Magyar Posta több Ízben választotta témájául a tavat, annak környékét, azzal kapcsolatos személyiségek megörökítését bélyegeiken.- Csokonai Vitéz Mihály, a "Tihanyi echohoz" c vers költője 1955-ben és 1973-ban szerepelt. Az utóbbin Izsó Mik­lós, róla mintázott szobrának a képe van a 2 Ft-os bélyegen, mely a költő 200. születésnapját ünnepli, /l.ábra/- Berzsenyi Dánielnek, ugyancsak a 200. születésnapját, 1976-ban, egy ha­sonló névértékű bélyeg méltatja. A "Rom­lásnak indult hajdan erős magyar" ria­dót jelentett. /2,ábra/- Kisfaludi Sándort a vidék szülött­jét, a "Himfy" versek megéneklőjét, saj­nos, eddig mellőzték. Pedig valamilyen címen ő is megérdemelt volna egy pár fillér értékű kidványt.- Magát a tavat, annak környékét, az ott folyó életet, 9 bélyegből álló so­ron szemléltetik. A Balatoni Nyári Egye­tem megnyitásakor, 1959-tien láttak nap­világot a bélyegek. /3.3.5. ábra/- 1963-ban, Siófok fennállásának 100 éves évfordulóján, 3 bélyegből álló sor nyújt ízelítőt, az ottani életről. /6./- 1968-69-ben, a tavat Badacsonynál, a tihanyi félszigetnél, vitorláshajóval Almádinál és a szigligeti öbölnél szem­lélteti színesen, az 5 bélyegből álló sor. /7.8,9.ábra/ A táj ismertetése nem lenne teljes, a környező hegyeket uraló várak (ma már rom a legtöbb), bemutatása nélkül. A Posta i960 és ol-ben, 27 bélyeget bocsá­tott ki a hazai várakról. Sajnos a Bala­tonnak csak négy jutott belőlük.- Sümeg. Már a tatárjárás előtt is vigyázta a környéket. /lO.ábra/- Szigligetet viszont IV. Béla szor­galmazására építették. A török több íz­ben is ostromolta eredmény nélkül. I672- ben, egy villámcsapás okozta tűzvész semmisítette meg. /ll.ábra/- A tatai vár feldulására, Szolimán szultán személyes jelenléte volt szük­séges. /12.ábra/- Nagyvázsony. Itt készült 1480-ban az un. Festetics-kódez. Egyik legszebb példánya kódex irodalmunknak. /13.ábra/ Ezek a várak, különösen a török hó­doltság idején töltöttek be fontos sze­repet. Hasznukat legtöbbször, a nyugod­tan művelődő nyugat élvezte. "Wiennát" nem egyszer mentették meg, a Buda sor­sára jutástól. Jutalmuk nem maradt el. A történel­münket oly gondos szeretettel formáló "Kamarilla", a törökveszély elmúltával, ásatag romokká robbantatta azokat, ne­hogy támpontjai lehessenek egy ellenük irányuló védekezésnek.- A tihanyi Apátságot, I. András ki­rály alapította 1055-ben. Alapitó leve­le, egyik legrégebbi emlékeinknek./3./- k.z. ­A Magyar Posta, 1988 január 29-én négy címletű bélyegsorral és egy bé­lyegblokkal emlékezett meg Zeppelin gróf 150. születésnapjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom