Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-04-01 / 4. szám

1988. április

Amerikai Magyar Értesítő

19.oldal

A tatárjárás előtt a vár már állott. Szulyót és Ricsót várépítési engedély- lyel együtt 1193-ban a terncséni vár két jobbágya kapta III. Bélától, a dal- máciai háborúban tanúsított vitézségükért. Hricsó is a Podmaniczkyaké lett a XVI. században, később a Thurzók szerezték meg. A vár a kuruc háborúk évtizedeiben dőlt össze. Szép monda fűződik a várhoz Thurzó Ferenc idejéből: A Thurzók- ra átkot szóró, sziklává dermedt "hri- csói kőbarát" mondája. A kőbarát ma is látható.- Nagybiccse (Bytca), barokk berendezésű, reneszánsz külsejű temploma gótikus alapokon nyugszik.

A biccsei kastély helyén hajdan gótikus vizivár állott. Ezt a várat 1571- 1573 között a dúsgazdag Thurzó Ferenc építtette át az olasz Giovanni Kiliánnál négy saroktornyos reneszánsz várkastéllyá. A biccsei vár a Felvidék egyik legszebb reneszánsz műemléke.

Az udvarán ma is láthatók a történelmi személyeket ábrázoló s szintén G. Kiliántól származó falfestmények. A várkastély kiegészítéseként. l6ll-ben sgraffito-diszes mennyegzői palota épült a hét országra szóló hires-neves Thurzó- lakodalom népeinek befogadására. A Thur- zó-lány esküvője kerek esztendeig tartott. l6ll-ben itt Ítélte Thurzó György nádori törvényszéke örökös várfogságra az idegbajos csejtei úrnőt, Báthori Erzsébetet s halálra szolgáit. A vár Thur- zókról az Illésházyakra, majd az Ester- házyakra szállt, ezek pedig a múlt században egy gazdag fakereskedőnek adták el. A várban szolgált katonaként az 1688-ban született hires betyárvezér, Jánosik, innen szökött meg egy társával s vált rövid pályafutása után népi hőssé.

ZSOLNA (Zilina)- A Vág bal partján 3A4 m magasan fekszik.

Már a történelem előtti korban is lakott hely volt, később markomannok telepedtek le itt. Az első Árpádok korában a nyitrai püspök birtoka lett, várossá a tatárjárás után fejlődött. 1312-ben kapta városi jogait Károly Róberttól. 1370-ből származik a "Zsolnai könyv", amely mintául szolgált a szabad királyi városok belső közigazgatásához országszerte. Zsigmond idején vár is épült Zsolna védelmére. A XVII. században Akadémiája, nyomdája létesült, kisugárzó szellemi központ lett: a Podma- niczkyaktól azonban sokat kellett szenvednie. Később Bocskai, Bethlen es az Esterházyak seregei viaskodtak Zsolnáért. A reformáció idején erőssége volt a protestantizmusnak. l6l0-ben a mai plébánia templomban megtartott "zsolnai zsinat" mondta ki az evagélikusok végleges elszakadasat a katolikus egyháztól .Önállóságuk nem sokáig tartott: a Habsburgok már 1875-ben jezsuitákat telepítettek be a városba, s 1773-ban ferences gimnázium is épült. A XVII- XVIII. században vált híressé a zsolnai posztó: eleinte 140-150 takácsmühelyben készítették, később posztógyár alakult, amely az első világháború előtt már 2500 munkással dolgozott.- Látnivalók Zsolnán

A lábasházakkal díszített főtér, a Dukla tér (Dukelské námestie), noha már foghíjas, a Felvidék viszonylag mégis legteljesebb piaci árkádsora. Boltosok, kofák nyílt árusító helye volt. A térhez csatlakozó, sakktáblaszerü utcák rendszere középkori eredetű, német alapítású városalaprajz. A főtér közepén áll a Mária Immaculata-szobor, Szent Flóriánnak, a város védőszentjének dom- bormüvével (1738).- A Szt. Pál-templom és -rendház a főtéren 1743-ban épült, barokk stílusban Hajdan a jezsuitáké volt, s berendezése is "jezsuita gazdagságú". Sirka- takombái a főtér alá nyúlnak. A kolostorból 1880-ban püspöki árvaház lett.- A régi városháza (a tér 1-es sz. épülete) reneszánsz alapokra épített, barokk stilusu épület.- A Grand Hotel a főtér nyugati sarkán irodalomtörténeti okból érdemel említést. Ez volt az egykori Úri szálló. Mikszáth Kálmán "Beszterce ostroma" című regénye szerint a hóbortos Pongrácz István grófot itt beszélte le rokona, Pongrácz Károly ezredes Besztercebánya felégetéséről.

A főtérről kis utcácskák vezetnek fel a Várdombra.- A plébánia templom (a várdombon).

Az 1400-as évek elején épült gótikus stílusban, később azonban sokszor felújították. Szentélyének mennyezeti freskója: Jézus az Olajfák hegyén. A fülkék díszítései és az üvegablakok az I870. évi megújítás idején készültek.

A szentély külfalánál van a Kálvária.- A Burián-harangtorony, a templom mellett. A felvidék egyik legrégibb reneszánsz épülete, 1540 táján emeltette a harcias Podmaniczky Ráfael, a búdati- ni várurak ellen vívott ádáz harcában. Eredetileg vártorony volt, s akkortájt kapott a város is uj falakat. Némely maradékuk látható is a főtér és a külső várkerület között.

A Hodza utca (Hodzova ulica) a főtértől északra és a Városház utca (Radnic- ná ulica) a főtértől keletre a régi várfalrendszer belső kőrútjának (a "Kolec- ko"-nak) műemlékileg legértékesebb ma-