Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-04-01 / 4. szám
12.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. április MÁRCIUS 15. WASHINGTONBAN A washingtoni Amerikai Magyar Szövetség március 13-án, vasárnap rendezte az 1848-as magyar szabadságharc emlékünnepét az American University egyik disztermében. Az amerikai főváros magyar közönsége igen szép számmal vett részt az ünnepségen, melynek szónoka Nt. Bertalan Imre, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke volt. A megnyitó szavakat Taraszovics Sándor, a washingtoni AMSz elnöke mondotta, a műsort Dér Pál vezette. Kossuth és Lincoln Írásaiból olvasott fel részleteket Koszorús Ferenc, majd a Bátori József cserkészcsapat adott elő több nyelven szemelvényeket a világ népeinek szabadságharcunkkal foglalkozó irodalmából. Az énekkar Kossuth-nótákat, Berger Mónika egy Petőfi-dalt adott elő, mig a Nemzeti dalt Kovács László szavalta el. Nt. Bertalan Imre ünnepi beszédében utalt arra, hogy minden nép életében az a nap lett nemzeti ünnepé, amelyen felébredt nemzeti öntudata, rádöbbent történelmi küldetésére. "Magyar népünk történelmében március 15. a nap, amelyen a nemzet idegen erőszak által elsorvasztott öntudata és életösztöne káprázatos fénnyel és cselekvésre késztető erővel kirobbant, hogy a szláv és germán tenger által elnyeléssel fenyegetett nemzeti lélek tanúsítsa a nagyvilágnak: egyikbe sem akar beolvadni, magyar akar lenni, magyar akar maradni" - mondotta többek közt Bertalan Imre, majd arról beszélt, hogy milyen hagyományai vannak március 15. ünneplésének az amerikai magyarság történetében. "Amerikai történelmi vonatkozásban említést érdemel - tekintett vissza a múltba a szónok -, hogy a legelső márciusi megemlékezések egyikét a Missouribeli St. Louis városában tartották 1852. március 15-én s ennek az amerikaiak által rendezett ünnepségnek szónoka maga a száműzött magyar államférfi, Kossuth Lajos volt. 'Forradalmunk negyedik évfordulóján - mondotta Kossuth az emelvényről - a Gondviselés jóvoltából itt állok óriási köztársaságuk szivében, már nem mint fogoly, hanem mint szabad ember, hogy használjak hazám és a szabadság ügyének.' Március 15. ünneplése szervesen beépült az északamerikai magyarság történetébe, mert ezen a napon, a századforduló óta Kossuth szellemi és politikai örökségét őrizve száz meg száz magyarlakta amerikai városban lángolnak fel a szabadság tüzei, picike, biztató tüzek a nagy magyar télben" - emlékezett Bertalan Imre a régi márciusokra, majd a jelen feladataira térve, idézte az egy éve elhunyt Irányi László püspököt, aki küldetésének tekintette, hogy összegyűjtse és együtt-tertsa, megőrizze a világban szétszóródott magyarságot. "Igen, ez a mi feladatunk is és az egész szabad világ magyarságának együtt kell hirdetnie.énekelnie végkimerülésig, utolsó leheletéig: Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" - fejezte be nagyhatású ünnepi beszédét Nt. Bertalan Imre.^ Az ünnepség befejező szavait és a záró** imát Mustos István piarista atya, a washingtoni katolikus magyarok lelkésze mondotta. A mindenki számára emlékezetes műsort méltóképp zárta be Mustos atya emelkedett szellemű beszéde, mely után a Himnuszt és a kossuth Lajos azt üzente. .kezdetű dalt énekelték el a megjelentek. 'te A vasárnapi ünnepség folytatása volt az a koszoruzási aktus, amely az Amerikai Magyar Református Egyesület washingtoni székháza előtt zajlott le két nappal később: az AMRE vezetősége és a washingtoni AMSz küldöttei megkoszorúzták a Kossuth Ház falában elhelyezett Kossuth emléktáblát. Március 15-én, kedden délelőtt csípős szél csattogtatta a Református Egyesület székházának ormán a háromszinü magyar és az amerikai zászlót, amikor népes csoport gyülekezett a főváros központjában álló épület tarka tavaszi virágoktól ékes, gondozott á- gyásokkal megszépített kertjében, a Bodó Sándor szobrászművész alkotta impozáns Kossuth dombormű körül. Az egymást itt keresztező két lüktető forgalmú washingtoni főútvonal délidőben dolga után siető közönsége kiváncsi pillantásokat vetett az ünneplőruhás csoportra: vajon kit ábrázolhat az a bronztábla, amelyet ezek a piros-fehér-zöld kokárdás emberek körülvesznek? A kis ünnepség bevezetéseképp Nt. Bertalan Imre, az AMRE elnöke rövid beszédben emlékeztetett Kossuth Lajos amerikai útjára, amikor az elbukott magyar szabadságharc bajnokáért lelkesedett a fiatal Egyesült Államok népe s aki szónoki képességével, ékesszólásával valósággal lenyűgözte a hallgatóságot. Kossuth nemcsak mint szabadsághőst, hanem mint az újságírás fejedelmét is ünnepelte Amerika, ahol akkor igen magas fokon állt a sajtó kultusza és az ország akkori lakosságszámához képest hihetetlenül sok újság jelent meg. Kossuth útja - tudjuk - valóságos diadalmenet volt Amerikában. Nt. Bertalan Imre március 15 napjainkban is ható kisugárzását érzékeltette azzal, hogy rámutatott: az északamerikai kontinensn idén mintegy 80 helyen tartottak, márciusi ünnepségeket a magyar közösségek, melyek híven ápolják 1848 szellemét. A beszéd után a megjelentek körülállták a Kossuth emléktáblát, amelyre piros-fehér- zöld szalaggal díszített háromszinü koszorút helyeztek el az AMRE és a washingtoni AMSz képviselői. Az ünneplők ajkán fölhangzott a magyar Himnusz és az Isten áldd meg a magyart fenséges dallamai ünnepélyesen szárnyaltak a rohanó bárányfelhőkkel tarkított, tavaszt ígérő washingtoni égbolt felé. Egy kicsinyke magyar sziget az Egyesült Államok fővárosának kellős közepén, néhány magyar, akik nemzeti imádságukkal ajkukon gondolnak szabadsághőseikre. . .Akiknek emlékét őrzi és a magyarság élniakarását, olthatatlan szabadság vágyát jelképezi a Kossuth ház, falán Kossuth Lajos képmásával. S.Gy. MÁRCIUS 15. BUDAPESTEN Lapzártakor érkezett A nagy nyugati hírszolgálati irodák még aznap este világgá röpítették a hirt: a magyar főváros utcáin a nemzeti ünnep alkalmával tízezer ember tüntetett, követelve demokráciát, igazi reformokat és sajtószabadságot. Budapesten megállt a forgalom, a tömeg ellepte a főútvonalakat és rendezett sorokban vonulva a Petőfi szobortól a Parlamenthez, ütemesen harsogva követeléseit, melyek legtöbbjét táblákra Írva fiatalok vitték a menetben. Nyugati szemtanuk véleménye
