Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-04-01 / 4. szám

k.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. április Az alaptétel tehát: nem fogadjuk el a kommunizmust, tagadjuk a rendszer tör­vényességét , következésképp nincs alap és lehetőség a kommunikálásra. Strucc­politika! - mondhatná valaki. A tények konok tagadása nem változtat a valósá­gon és ha valaki a homokba dugja a fe­jét, attól még a világ megy tovább. Ugocsa non coronat! - kacag a másik és túlhaladott merevségre célozgat gúnyo­san. Pedig kár gunyoskodni! Kapásból tudnék két hozzánk nagyonis közelálló példát mondani arra, amikor kormányok nem vették, illetve nem veszik tudomá­sul még ma sem a több éves, sok évtize­des tényeket. Az egyik "magyar ügy": már évek óta kommunista uralom alatt nyögött hazánk, de Madridban a Magyar Királyi Követség palotájának kapuja fö­lött még hosszú ideig a koronás-angya­los hármashalom és kettőskereszt-cime- res háromszinü zászlót lobogtatta a szél. Franco rendszere nem vette tudo­másul, hogy Magyarországon kommunisták bitorolják a hatalmat: ök változatla­nul a magyar királyi kormány követségét ismerték el magyar külképviseletnek és csak azzal tárgyaltak. (Ez igy volt egé­szen Marossy követ haláláig. ) De vegyünk még közelebbi példát, az amerikai gyakorlatból. Még az emigráció­ból is kevesen tudják, hogy Washington­ban jelenleg is működik észt, lett és litván diplomáciai képviselet. Az Egye­sült Államok mai napig sem fogadta el a tényt, hogy a szovjetunió bekebelez­te a három balti államot és azokat - elméletileg - önálló országként tartja számon. Régi, háború előtti diplomatá­ikból, illetve azokhoz csatlakozott emigránsokból állnak diplomáciai testü- leteik, amelyek ugyanazokat a jogokat, élvezik, mint bármelyik független or­szág követsége. Ha a világ első hatalma megengedhe­ti magának azt, hogy negyven valahány év óta dacol a tényekkel és a Szovjet­unióval való minden barátkozás ellené­re se hajlandó engedni abból, hogy eze­ket az államokat önálló országokként ke­zeli, akkor mi,akik halálos ellenségei vagyunk a minket száműzetésbe kényszeri­tett törvénytelen kommunista rendszernek, mi nem állhatunk az elvi tagadás állás­pont ján?Emigrációs kötelességünk, hogy ezen kell állnunk és ez kizárja az "el­fogadást" mindkét fél részéről: mi nem fogadhatjuk el az otthoni rendszer ural­mát, következésképp ők sem fogadhatnak el bennünket. De nem is tartunk rá i- igényt. A mai hazai rendszer egyetlen jogfor­rása 19^1-5. április É. Ennek végső "hite­lesítését" 1956. november ^--én végezték el a szovjet agresszorok, amikor másod­szor is vérbe-lángba borították az or­szágot és szenvedések végtelen sorát hozták a magyar népre. Negyvenhárom esztendő telt el az első április k óta, melynek évfordulóit azóta is mindig nagy fénnyel üli meg a rendszer, legna­gyobb ünnepeként. __Számunkra mindig gyásznap marad...És ami belőle eredt, a kommunizmust akkor sem fogadhatjuk el, ha még száz évig is tart! Mert egyszer vége lesz s akkor "megméretik az ember­nek fia, miként hirdeti a Biblia"!... "Az emigráns, aki a 'hazamenésre’ gondol- nem igazi emigráns. Hazamenni lehet, de csak úgy, mint Ulysses: meg­halni ." , Marai „ÚGY LAPOZGATOK BENNE ÉS ÚGY OLVASGA TOM, MINT EG Y IMA KÖNYVET. ” (L.A., Sheperdstown, W.V.) Egyházi és világi vezetők és emigráns magyarok írásai Mindszent'/bíborosról, halálának 10. év­fordulóján. Ez a gyűjtemény a bizonyíték, mennyire szeretjük, mennyire tiszteljük, mi­lyen reménnyel tekintünk föl rá. Megrendelhető Katolikus Magyarok Vasárnapja P.O. Box 2464 • Youngstown, Ohio 44509 Ára: $15.00 TERJESSZE ÉS TÁMOGASSA LAPUNKAT AZZAL, HOGY BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK VAGY IDŐS MAGYARJAINKNAK - AKIK KEVÉS NYUGDÍJBÓL ÉLNEK - AJÁNDÉKKÉNT ELŐFIZETI!

Next

/
Oldalképek
Tartalom