Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-02-01 / 2. szám
1988. február Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal KRUPA SÁNDOR: “Ez a mi hazánk!” Ezt kiálltják a palesztin ifjak, amikor kőzáport zuditanak Izrael rendőrségének épületeire, magukra a rendőrökre, az ellenük eresztett katonákra, amikor égő benzinbombát dobnak autóikra, zúzzák a kirakatokat, törlik saját arcukról a vért és fogadják a halálos lövést. "Ez a mi hazánk'" Ezt látva elleneik pedig ezt mondják; "Az arabok el akarnak bennünket tüntetni. Gyűlölet látható szemükben!" Két és fél millió "idegen", elnyomott arab tüntetése három és fél millió zsidó ellen még 2.300 rendőrrel és katonák ezreivel sem akadályozható meg! - véli a világ. "Az idő ellenünk dolgozik. Az arabok időzitett bomba" - hangoztatja parlamentjük egyik képviselője. A világ pedig velük, " a rend ellen lázadókkal" szimpatizál. "Az egyre többet szenvedőkkel." Azok emeltek most követ Izrael ellen, akik ennek az országnak olcsó munkaerőtengere. Akiknek munkáján múlik Izrael gazdasági élete! A rabtartókban most döbbent fel a kérdés; mi lesz, ha egyszer ez a tömeg nem követ fog ellenünk, hanem egyszerűen nem veszi kézbe a szerszámot? Ha nem dolgoznak? Ha mindnyájan sztrájkolnak? Ha Izraelben megáll az élet? Bizony ez a fegyver vetekedik az atom félelmével, az atombombával. Amiből van Izraelnek, csak ez a leálló, szabotáló munkásokkal szemben használhatatlan! Ez a mostani egy napos sztrájk a Bibliából ismert falrairt félelmetes figyelmeztetés; Izrael, megmérettél s könnyűnek találtattál! A szemlélő világ hökkenve kérdezi, hogyan lehetne ez a nép önkéntes munkása, lakótársa a nem maga választott urainak, amikor még arab polgáraival is megkülönböztetetten elmarasztaló módon bánik? Amikor nem engedi, hogy egyenlő jogú tagjai legyenek Izraelnek? Annak a népközösségnek, amelyik az egész világon a leghangosabban követeli minden megkülönböztetés eltörlését. Hogyan szeretnék uraikat és hódolnának be nekik, amikor a gyárakat kitelepitik közülük. Olyik még katona sem lehet, egyetemre sem járhat. Városaikat elhanyagolják, még csatornájuk sincs. Nincs elég kórházuk, iskolájuk - irja a Newsweek.Nem csoda hát, ha a követ fogók, sztrájkolok úgy érzik, hogy "rosszul bánnak velük" . Hiszen még a negyedeikből is kiűzik őket... Izrael nem ezektől a megmozdulásoktól retteg. E fegyvertelen népnek elintézése lényegében csak puska-kérdése. Amitől ő fél, e lázangók szaporodása: Mert ezeké legalább kétszer akkora,mint azoké, akiknek kezében van a gumibot, a géppisztoly, a rabszállitó kocsi, a börtönök s az internálótáborok. Mivel ez az uralkodó réteg nem látszik hajlandónak több fiat szülni, hamar eljöhet az az idő, hogy a rabszolgák többségben lesznek országukban. S ha demokratikus ország lesz, a többség kezébe kerül a hatalom királyi pálcája. Ez pedig megengedhetetlen, mert Izrael halálát jelentené. Ezt az élet-halált jelentő gordiuszi csomót meg kell oldania Izraelnek. De hogyan? A zsidók bevándorlását kell növelni, ami szinte leállt, ugyanakkor a kivándorlást megakadályozni, ami meg növekvő. Számukra nagy embertartalék van Oroszországban. Teljes erővel szorítani kell Gorbacsovot, hogy nyissa meg az "embercsapot". A baj csak az, ha meg is nyitná, a legtöbb "emberviz" nem Izraelbe folyna, hanem más országok talajában akadna el. Sokan jöhetnének Dél-Afriká- ból is. Feszíteni kell hát ott a helyzetet annyira, hogy a zsidóság számára kívánatos legyen a kivándorlás. De irány: Izrael! Ámde ki akar olyan országban letelepedni, annak honpolgára lenni, ahol bombával kövezett Jeruzsálem utcái és holnap már az egész családot kiirthatják? Még lenne egy lehetőség, Kahane-ék elgondolása, akik szerint ez az egyetlen, s melléje tökéletes megoldás: Minden arabot kiűzni Izraelből! És a meg- szált területekről! A Bibliának is ez a tanácsa, ha ugyan nem a parancsa, - hangoztatják. Országunk nem lehet Isten akarta Izrael pogány keverékkel! Mind a két milliót neki kergetni a Vörös tengernek, ha nem akarnak önként eltűnni! Hogy ez számukra nem lenne a szolgaság Egyiptomából való dicsőséges kivonulás, hanem a bűnbakoknak kikorbácsolása a pusztába? Ez az ő dolguk. Ha Izrael élni akar, nem vezet más ut számára az Igérétföldjéré! A halálos probléma megoldását illetőleg a világ zsidóságának véleménye megoszlik. Vannak, akik megegyezést sürgetnek az arabokkal. Ezért ezek szimpatizálnak az elnyomottakkal. Még tüntetnek is mellettük. Talán a világ zsidósága most azért is nem ment Izrael barikádjára. Ámde jelenkori vezetői és azok, akik megálmodták és megvalósították Izraelt, illetőleg úgy hiszik,hogy e tekintetben is Bibliájuk és Talmudjuk isteni szikláján állnak, hallani sem akarnak efféléről. E napokban valamelyikük a tv-n remegve mondotta: "Egy millimétert sem adunk fel!" Jitzhak Shamir miniszterelnökük pedig kijelentette: "Izrael nem ijedhet meg az arabok kihívásától. Efféléket a múltban
