Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-10-01 / 10. szám

12. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988, október Mindazok, akik a film elkészítésében ludasok, tudták, hogy ez nagy felháboro­dást fog kiváltani, ezért, hogy ezt ki­siklassák, illetve, hogy még ebből is hasznos hírverést kapjanak, az Universal Studio egész oldalas fizetett hirdetést tett közzé a nagy metropolisok újságjai­ban. Ebben védik a filmet a szólás és vallás-szabadság, a művészeti szükséges­ség, népszerűtlen ideák védelme, vagyis mindazon indiai tehenek nevében, amelyek- addig amig azok céljaikat szolgálják - sérthetetlenek. A film rendezője maka­csul kitart amellett, hogy a film nem szándékozik a keresztényeket sérteni.. ?; De akkor mi az oka annak, hogy a filmet- legalábbis egyenlőre - nem szándékoz­nak a déli államokban forgalomba hozni, mert félnek az evangélikusok és a funda­mentálist a protestánsok viharos tiltako­zása, tüntetése és bojkottjától. így augusztus hónapban csak 9 északi és ke­leti ipari nagyvárosban mutatták be a filmet, mert azokban igen jelentős a ka­tolikusok száma és az amerikai katolikus klérus egységes és vehemens fellépésétől nem kell tartaniok - vélték a film fő­korifeusai . A már emlitett - a különböző keresz­tény egyházak és a zsidóság vezetői ré­szére rendezett - N.Y-i filmbemutatón,au­gusztus 12-én, résztvett Anthony Bosco, pennsylvaiai püspök, a katolikus püspöki kar Külső Kapcsolatok Bizottságának el­nöke, aki véleményét levélben közölte a a püspöki konferencia 300 körüli tagjá­val. Szerinte a film nem olyan rossz, mint egyesek gondolják, de nem is olyan jó, mint Scorsese (a rendező) gondolja: egy összehangolt nyilvános erőmegfeszi- tés, igy a tüntetés, vagy nyilatkozat kiadása, melyben a film hevesen el lenne Ítélve mint istenkáromlás, csak ingyen hírverést adna az Universal Stúdiónak. Egyébként Bosco püspököt idézem: "Isten­káromló- e a film? Ez vélemény kérdése." Ismét bebizonyosodott, hogy az a bizo­nyos katolikus ellenes katolikus kisebb­ség - az egyházszakadás fenyegetésével - kierőszakolja a legképtelenebb, a hívek nagy tömegét elkeserítő döntéseit. A püspök végső döntése szerint a kulcsté­nyező az, hogy a kisértés ellenére Krisz­tus végeredményben visszautasítja azt és szabad akaratából elfogadja a halált a keresztfán, hogy ezáltal megváltsa az emberiséget. Ezzel szemben Zeffirelli filmigazgató a már emlitett sajtónyilat­kozatában ezt is kijelentette- "Elvisel­hetetlennek tekintem azt a kihívást, amit ez a film jelent a katolikus és ke­resztény világgal szemben." Gary Potter köziró szerint Zeffirelli kiállása na­gyon meg fogja erősíteni a film elleni megmozdulásokat főleg Európa latin or­szágaiban és Dél-Amerikában, elsősorban Argentínában és Chilében. Bosco püspök véleménye azonban nem kötelező a többi főpapra s igy O'Connor bíboros, a New York-i érsek kijelentette a New York Post augusztus 13-i száma szerint, hogy személyesen nem fog boj­kottot vezetni a film ellen, de úgy vé­li, hogy a hívők meg kell tegyék. A bosz- toni érsek, Law bíboros is hallatta eli­télő véleményét, de a legerélyesebb a kaliforniai Orange Egyházmegye püspöké­nek, Norman Mc.Ferlandnak híveihez inté­zett pásztorlevele, melyből részleteket közlök; "—Megvagyok győződve, hogy a katolikusok értelmessége, megérzése és főleg a hite, könnyen észreveszi az Universal Stúdió kétszínűségét, amikor azt állítja, hogy az alapvető vallás és szólásszabadságot védik, amelyet az al­kotmány minden amerikainak biztosit és a filmet azért hozzák forgalomba, hogy az amerikai nép kialakítsa saját véle­ményét. Mindez zagyvaság, mert ezen e- setben kihasználnak egy vallási miszté­riumot, amely oly központi jelentőségű, mint a megtestesülés maga. Egy országosan közölt kritika a filmet egy mozi-vanda­lizmusnak nevezi, melynek célpontja a hit, melyet a keresztények szentnek tar­tanak... ez a hitnek szándékos megszent- ségtelenitése." A tiltakozások nem a szólás- és val­lásszabadság elleni támadások, hanem milliók gyötrelmes kiáltása, akiknek leg­mélyebb vallási érzületét és legjobban tisztelt hitmeggyőződését támadták meg. ...A film egyúttal bizonyítéka a vallási Írástudatlanságnak, amely megkísérli, hogy tárgyilagosnak és széleslátókörünek álcázza magát. . .Én nem támogatom őket s kérlek benneteket kedves híveim, tegyé­tek ugyanazt." - fejezi be intését az igazi jó pásztor. Vagy meggyőződésből, vagy a fenyegető bojkottól elriasztva,vagy mindkettő ered­ményeként a General Cinemas Corporation kinyilvánította, hogy 318 mozijában ezt a filmet nem fogják játszani. Lett erre nagy óbégatás az egykéz sajtóban; A hír­hedten liberális Massachusetts állam Dedham városában megjelenő Daily Tran­script augusztus 15.-i száma szerint ez az első számú alkotmány módosítás (szó­lásszabadság) megsértése, mert megszün­teti a "filmgyártó szabad szólás jogát, és a mozilátogatók nevében határoz, hogy mit nézhetnek, vagy hallgathatnak meg." Hát ez a marxista dialektika tizedik hat­ványra emelve, mert a First Amendment csak ennyit mond: "Congress shall make no law. ..abridging the freedom of speech'.' A törvények értelmét a legszabadabban ki­ficamító bírák sem merik azt állítani, hogy bármilyen magán csoport köteles le­hetőséget biztosítani valamely beszédnek, írásnak (vagy filmnek) a közzétételére, pláne ha az támadó jellegű. Az újságok naponként megtagadják pl. az olvasók ál­

Next

/
Oldalképek
Tartalom