Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9. szám
1988.szeptember Amerikai Magyar Értesítő “SZÁMADÁS”- JELKY ANDRÁS /1730-1783/. Szabólegény, holland birodalmi titkostanácsos. Baján született, Budán halt meg. Életének kurta 53 esztendeje alatt, kitanulta a szabómesterséget, bejárta Batáviáig /Jakarta/ a félvilágot és birodalmi titkostanácsosként tért haza. A kor szokása szerint vándorlegényként Bécsbe ment. Onnan Párisba igyekezett.Útközben császári verbunkosok kezébe került, akik "felcsapatták" a császár seregébe. Megszökött. Rövid idő múlva, a hanoveri fejedelem toborzói sütötték rá az önkén- tesi vágyat. Megint megszökött. Rotterdamba jutva egy hajóra szegődött munkásnak. Hajótörést szenvedett. Megmentői Angliába tették partra, fillér zsebpénz nélkül. Mivel abban az időben még nem történt intézményes gondoskodás a pénztelen idegenekről, újra elszegődött egy vitorlásra szabónak. A Földközi-tengeren, kalózok fogságába kerül, akik mint rabszolgát,Marokkóban értékesítik. Szinte már unalmas megismételni, megint sikerült megszöknie. Most alkalmazást vállal egy portugál hajón, amelyikről a távolkeleti Makaóban száll, a biztonságosnak vélt partra. Most a változatosság kedvéért, a kinai rabszolga intézményt lett alkalma összehasonlítani korábbi tapasztalataival. Igen, kedves Olvasó, megint megszökött és ap- róbb-nagyobb kalandok után 1758-ban Batá- viába jut, ahol visszatért a varrótűhöz. Úgylátszik nem Ízlett neki a nyugodalmas civil élet és most önszántából lép be a holland gyarmati hadsereg kötelékébe. Rövidesen az őrmesterségig viszi. Balszerencséje az emberevő pápuák kezére juttatja, akik ketrecbezárva hizókurára fogják. De most Ámor fogja pártját, aki nyilával szerelemre sebzi a nagyfőnök lányát, aki megszabadítja. 1770-ben ismét állomáshelyén van s mint kapitány működik. Felettesei felismerik politikai képességeit és a Holland Birodalom titkostanácsosaként, 1772-ben sikeres tárgyalást kezd a japán kormánynyal. (Ami az USÁ-nak csak^l858-ban sikerült.) 1778-ban hazament. Őfelsége Mária Terézia, kihallgatáson fogadta. Budán telepedett meg és öt év múlva ott meg is halt.- KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR /1784-1842/. Székely katonacsalád fia. 1799-ben kezdi tanulmányait, a nagyenyedi Bethlen kollégiumban. 1815-ben angol ösztöndíjjal, göttingeni egyetem falai között fejezi be tanulmányait. Már ekkor feltűnő érdeklődést mutatott a keleti nyelvek iránt. 1816-ban érkezett haza. A felkínált tanári állást nem fogadta el. A következő év novemberében indul el, megvalósítani régi, nagy álmát, felkutatni a távol keleten, ismeretlen helyen fekvő Őshazát . Csaknem mindig egyedül, szűkös, veszélyes körülmények között, gyalogszerrel vándorol keletnek; Bukarest, Szófia, Konstantinápoly, Alexandria, Aleppo, Bokhara, utjának főbb állomásai. Bokharából kacskaringózik tovább, a Karakorum meredekein, mig 1822 júniusában Kashmir, Leh nevű városába ér. Utján találkozik W. Morckoff nevű angol utazóval, aki megismerve uticélját felhívja figyelmét, az akkor még teljesen ismeretlen tibeti nyelvre, melyben talán adatokat talál további kuatatásaihoz. Megélhetését és további munkáját biz- tosidandó, angol szolgálatba áll. Közel másféléven keresztül, a zankári lámakolostorban tanulja a nyelvet. További három évet tölt a legprimitívebb, legmostohább körülmények között fütetlen, mécsvi- lágitásu, télen is szellős barlangi cellákban 1830-ban, a Bengál Ázsiai Társaság meghívására Kalkuttába megy és ott mint a Társaság titkára, végre civilizált körülmények között dolgozhatta föl, 40.000 szót tartalmazó anyagát. 1834-ben jelenik meg nyomtatásban a munkája, az első tibeti-angol szótár és nyelvtan. Ő rendezi át a Társaság könyvtárát és annak anyagát 1100 tibeti kézirattal gazdagítja. 1842-ben felhagy kényelmes életével és elindul Közép-Ázsia felé, hogy dédelgetett álmát végre megvalósítsa. Útja mocsaras, hegyvidéken vezet keresztül. Maláriát kap, betegen, kínlódva folytatja útját. Elér Darjilingbe és ott április 11-én örök álomra szenderül. Rajongó lelke bizonyára eljutott az őshazába, ahol végre megpihenhetett. Körösi Csorna Sándor egyike azoknak a kisszámú magyar tudósoknak, akit a nemzetközi irodalom is nyilvántart. k. z. 17.oldal MEGJELENT Nagy Gyula: A GÖRGEY KÉRDÉS. KI AZ ÁRULÓ? Szintézis. 376 oldal (8 l/2"x 11") + 49 hdm. vázlat 3 szinben. "Nagy Gyula szintézise drámai irás, elmélyült értekezés ... tán jobban megérti és jobban elmagyarázza a történteket, mint eddig bárki más (Puskás-Balogh Éva) Ára $ 40.- Can + porto Megrendelhető az ár beküldésével a szerzőnél: ÉDITEUR KÖRÖSI CSOMA, P.O.Box 911, POINTE CLAIRE - DORVAL/QUE. H9R 4Z6 CANADA TERJESSZE ÉS TÁMOGASSA LAPUNKAT AZZAL. HOGY BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK VAGY IDŐS MAGYARJAINKNAK - AKIK KEVÉS NYUGDÍJBÓL ÉLNEK - AJÁNDÉKKÉNT ELŐFIZETI!
