Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7-8. szám
16.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1988. jul.-aug. a Szovjetunióban, akár mondjuk Magyar- jrszágon, megüthette volna a bokáját. (Rákosi idejében pedig aligha úszta volna meg öt éven alul...) Most már erről is lehet beszélni! Ami negyon szép csak kétséget támaszt az emberben minden iránt, amit a kommunisták mondanak: ami ma megtámadhatatlan,arról holnap kiderül, hazugság volt. Hogyan lehet hinni mindabban, amit ma hirdetnek? Lehet, hogy holnaputánra terem egy uj Gorbacsov és bebizonyítja: amit most igazságként terjesztenek, az épp olyan hazugság, mint a régiek voltak. Mint az egész kommunizmus.- Kerinthy Ferenc glosszája a dialektikáról: azon elmélkedik, hogy a politika változásaival milyen dialektikusán alakulnak egyes fogalmak az életben. Pld. harminc évvel ezelőtt még "hazaáruló disszidensek, renegátok" szerepeltek a hazai sajtóban, ha a nyugati magyarokról Írtak s mára már ezek "idegenbe szakadt véreink, külföldön élő honfitársaink" lettek. Elgondolkoztató az 1956-ról szóló rész: "Időrendben haladva - Írja Karinthy - a jogos elégedetlenség kirobbanása, fegyelmezett tüntetés, fölkelés, szabadságharc, uj márciusi ifjak népmozgalma, dicsőséges forradalom, balhé, ellenforradalom, ŐSE (októberi sajnálatos események), forradalmárok csinálta ellenforradalom, nemzeti tragédia, események, ötvenhat..." És vajon még milyen elnevezéseket hoz az idő?- A legfőbb ügyész jelentése szerint 1987-ben 3 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon. A tettesek leleplezésével nem remekelt a rendőrség: a bűneseteknek több mint felénél eredménytelen maradt a nyomozás.- A bécsi utótalálkozón Erős André nagykövet, magyar delegátus felszólalt a nemzeti kisebbségek ügyében. Elmondta, hogy e téren hosszabb ideje aggasztó jelenségek mutatkoznak. A magyarság, amelynek az anyaország határain kívül élő része Európában a legnagyobb létszámú nemzeti kisebbséget alkotja, érzékenyen reagál ezekre. A magyar közvélemény nem lehet közönbös a kisebbségi létet veszélybe sodró, egy múlt eltüntetésére, egy nyelv és egy kultúra korlátozására irányuló törekvésekkel szemben. ^Dicséretre méltó hang!- Romániában a századfordulóig fel^ fognak számolni 7,000 községet és vidéki települést. A zseniális gondolat természetesen Ceausescu fejéből pattant ki, aki ezzel az intézkedéssel sokezer hold földet kíván szabaddátenni az állami gazdaságok művelése részére. Az otthoniakat elhagyó parasztok számára az ország nagyvárosai, de főleg Bukarest körül 8-10 emeletes toronyházakat építenek majd és ezekbe telepitik át az addig földszintes házakhoz szokott falusiakat. Ezzel megszűnik az a gond is, hogy a saját házuk körül, a saját kis telkükön magángazdálkodást folytassanak és kapitalista módon éljenek. A toronyházakban semmit sem lehet terjeszteni és állatot sem lehet nevelni. Mindez - Ceausescu szerint - a kolhozok feladata. A városok peremén letelepített falusiakból városi proletárokat csinálnak és a gyárakba terelik őket munkásnak. Hogy képesek lesznek-e majd megszokni az uj életformát és főleg a toronyházakat, az Ceausescut a legkevésbé sem érdekli. Egyébként nemrégiben olvastam egy Szovjetunióból keltezett útleírást s annak szerzője is megemlékezik hasonló élményéről: valahol Oroszország belsejében, a végtelen sztyeppén egyszerre egy ormótlan sokemelet es háztömb ötlött a szemébe. Kérdésére kísérője elmondta, hogy az egy kísérleti épület: több szomszédos falu rossz állapotban lévő házait lebontották és a lakók számára építették ezt a házat. Az emeletek szigorú fontossági sorrend alapján vannak betelepítve: az alsó szinten laknak a vezetők és az adminisztrátorok, a magasabb emeleteken a dolgozók, akik a környék földjeit művelik az állami gazdaság számára és legfölül kapnak helyet az öregek, a nyugdíjasok, akiknek kötelessége bizonyos könnyebb házimunkákat végezni az egész közösség számára. Arról nem szólt a riport, hogy vajon a hajdani parasztok mennyire elégedettek uj otthonaikkal, azzal, hogy naponta sok emelet lépcsőt mászhatnak (mert a lift - ha van - általában a Szovjetunióban is rossz) és tetszik-e nekik, hogy nincs háztáji gazdaságuk, ahol csirkét és más jószágot tarthatnak. Ezek szerint Ceausescu számára az o- rosz kísérlet adta az ötletet és sietve lemásolta ezt a legsötétebb sztálini korszakba illő emberkinzást. Lehetséges, hogy már a majdan megépü- tő toronyházak miatt adták ki a rendeletet Romániában, mely szerint minden háziállatot be kell jelenteni, legyen az csirke, disznó vagy egyéb jószág. Az összeiróbiztosok minden portát meglátogatnak és fölveszik az adatokat. Aki egyetlen állatot letagad, súlyos büntetésnek teszi ki magát.- Az április 26-i hazai lapokban a következő hir jelent meg: "Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn fogadta John McLaughlin neves amerikai televíziós személyiséget és