Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

22.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. junius előtt: 1760-ban készítette gazdag barokk stílusban M. Vogerl, Esterházy püspök megrendelésére.- A nagypréposti palota a várfal déli szakasza alatt 1799-ben épült. A háború alatti bombázások csak a földszintjét hagyták meg, de még igy is egyik fontos barokk műemlék.- A vártól délre levő háromszög alakú téren találjuk a régi vármegyeházát, mely 1784-ben épült, barokk stílusban. 1905-ben szecessziósra alakították át. Az épület a Felső Palánkra támaszko­dik, amely a török ellen épült védősánc­nak a XVI. század közepén. Beceneve Nyitrai Riviéra: ugyanis a legmelegebb helye a városnak. Védett műemlék utcának számit a Ri­viérával szomszédos Vár utca. Az 5., 11., 17., 18. sz. épületei hajdan kano- nonokházak voltak.- Az egykori franciskánus templom s klastrom 1630-ból származik.Hét oltára van s különös figyelmet kelt a Szent Ferenc-legenda tölgyfába faragott har­minchárom domborművé (1760). A rendház­ban jelenleg muzeum van.- A Nagyszeminárium 1764-ben épült pompás késő barokk stílusban. Nyitra egyik legszebb műemléki épülete, I876- ban építették át. Ma ez is muzeum.- A Corgony. Az empire stilusu kano­nokház Atlasz-szobrát becézik igy a nyitraiak. A corgony jelentése: óriás kamasz, noha a termetes Atlasz szobor az egykor Greguss kanonok által épít­tetett házon egyáltalán nem kamaszos küllemű.- A piarista templom, rendház és is­kola. Kéttornyú barokk templom, 1702 és 1741 között építették.- A Szt. István-templom. A város e- gyik legrégibb műemléke, a XI-XII, szá­zadból származik, de IX. századi alapon áll. Román stilusu, barokk toldásokkal. Közpkori freskótöredékei értékesek.- A "török torony" maradványa a város déli részén, a 218 méteres Akasztó-hegy tetején van, erdős környezetben. Ma is jó kilátóhely. Nyitrának öt hidja van a Vágón.- A közeli Zobor-hegy (558 m) oldalá­ban a panonhalmi bencések 1075-ben apát­ságot alapítottak, az esztergomi érsek azonban 1464-ben elvette vagyonukat. 1695-ben Olaszországból telepedtek ide a "szótlan" kamalduliak, s uj kolostort és templomot építettek. Amikor II. Jó­zsef megszüntette a szerzetesrendeket, 1782-ben Zobordarázsra vitték át a ba­rokk templomi berendezést. A kolostor ma szanatórium. A Zobor tetején kilátó van, ahová lebegő visz fel. A tetőn az 1896-ban felállított Millenniumi Emlék­mű (a csehek lebontották) csonka kőalap­zata áll.-Kirándulások Nyitráról; Verebély a Nyitra völgyében. Erődít­ménye, amelyet a török, a kuruc, a la­banc egyaránt pusztitgatott, ma csak nyomokban van meg. Alapja már állott a honfoglalás idejében.. Műemlék: egy régi Boronkay kúria, ma plébánia.A Taj- nayak, később a gróf Révayak egykori kastélya, klasszicista műemlék.-LÉVA a Garamon túl, 17.000 la­kossal . Egy alacsony várdomb körül alakultki, amelyre már a kelták is rátelepültek. Várát IV. Béla építtette meg, de Csák Máté hamar elfoglalta, majd 1321-ben az Anjou királyé lett. A török időkben fon­tos végvárnak számított. Neves kapitá­nyai közül emlitsük meg az egri hőst, Dobó Istvánt (1560) és Csáky Lászlót (l640), aki szándékkal engedte lopni a szegény jobbágyot, s akinek emlékét a "Csáky szalmája" szólás őrzi. 1664-ben a törökök vereséget szenvedtek Léva a- latt. Később a kuruc időkben is sok har­cot látott. Ocskay László brigadéros a lévai várban tartotta esküvőjét Tisza Ilonával. A sokat szenvedett várat vé­gül Vak Bottyán generális robbantotta föl 1709-ben. Azóta rom.- A vár maradványai (a város közepén). Gótikus és reneszánsz részletek maradtak fenn belőle. Legérdekesebbek közülük a körtorony, a mecset és a reneszánsz á- gyubástya. A vár helyreállított részében ma muzeum van.- A hajdani Schöller-kastély rene­szánsz eredetű épület a belvárosban. Szép park veszi körül. Eredetileg az Esterházyaké volt.- A ferencesek temploma és kolostora reneszánsz eredetű, majd barokk stilus- ban átépített épülettömb. Később a pia­rista tanitórend vette át. Ugyanebben az utcában találjuk még a barokk plébánia templomot, a hajdani apácazárda és gimnázium épületét, a ba­rokk református templomot és Koháry Ist­ván ezredesnek - a költő és várkapitány Koháry István apjának - emlékművét (1664-ben esett el itt török kardtól). A város legrégibb településhelyén, a Baratka dombon XII. századi erődmarad­vány és román kori templom romja látható. (A következő számunkban kirándulunk Léváról a Garam alsó folyása mentén.) Ne felejtse el előfizetését megújítani!

Next

/
Oldalképek
Tartalom