Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

16.oldal Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- IV.­POZSONY /Folytatjuk sétánkat a Belváros pe­remén./ A következő látnivalók is lényegében a Belvároshoz tartoznak ma már. A műem­lékek nagy része a barokk s az empire stilus idejében keletkezett.- A kapucinus templom 1708 és 1717 között épült. Mai neoromán külsejét 1861-ben kapta.- A volt Vármegyeháza. Trinitárius kolostorból építtette át Pozsony várme­gye 1844-ben Hild József tervei szerint.- A Szentháromság-templom 1717-1727 között épült, kéttornyú, barokk stilusu templom, tervezte az olasz Galli Bibi- eno. Berendezése is jeles barokk munka.- A Mihály utca folyatatása észak fe­lé a Szárazvám. Neve szintén a hajdani Pozsonyra utal: egykor itt vámolták el a "szárazon", tehát nem vizi utón érke­zett árukat, a városkapu előtt. A Szárazvám utcáról nyugat felé nyi- lik a Konvent utca. Számunkra irodalom- történeti nevezetességű: köveit Kisfa­ludy Károly is koptatta 1816-ban, ami­kor néhány hónapig a szomszédos Kecske­kapunál lakott.- Az evangélikus nagytemplom. Egy régi fatemplom helyén épült I774-177^ között a németek számára. A magyar és a tót hivőknek épült kistemplom is ugyan­ebben az utcában áll, a nagytemplom mel­lett. Mindkettő Walch Mátyás müve.- Az egykori evangélikus liceum. Vol­taképpen egy régi és egy uj épületből áll. A régi, kisebb épület 1783-ban é- pült Walch tervei szerint klasszicista stilusban. A kis Jókai ide járt iskolá­ba 1836-36-ban, amikor cseregyereknek adták német szóra a Zsigmondy családhoz. A Zsigmondy-ház a szomszédos, részben lebontott Szél utcában volt. Az evangé­likus liceum felbecsülhetetlen értékű öröksége a 60*ooo kötetet kite­vő könyvtár. A szomszédságában van az evangélikus liceum uj épülete 1855-ből. A Szél utca és a Magas utca egy ré­szét lebontották. Az utóbbiban Petőfi Sándor lakhelyétis, ahol a pozsonyi dié­ta alkalmával lakott.- Grassalkovich-palota. A város egyik legreprezentativabb palotája. 1760 és 1765 között épült késő barokk stilusban, Mayerhofer András tervei szerint. 1988.jamuár Az un. Grassalkovich-stilus felfedez­hető rajta, csakhogy nagyobb méretű,mint a szegény diákból gróffá, majd utódaiban herceggé emelkedett kamarai ügyész, Grassalkovich Antal gödöllői s hatvani palotája. A palota belseje szobrászati kiképzésben igen gazdag. Legutóbbi ma­gántulajdonosa Habsburg Frigyes főher­ceg volt. Szóljunk itt a palota közvetlen szom­szédságáról is. A Védcölöp utca neve palánkra - a várost védő cölöpsorokra - utal. A 67. számú épület volt a régtől neves, magyar, tót, német irodalmi s művészeti találkozóiról is jól ismert Stefánia kávéház.- Az egykori peremfalu Virágvölgy (Blumenthal) templomát 1888-ban építet­te ritkaságszámba- menő uj-norman sti­lusban Rumpelmayer Mihály pozsonyi épí­tész . A volt Aspremont hercegi palota. A barokk stilusu épület 1770-ben készült Thalherr tervei alapján. A palotát kö­rülveszi a Medikus-kert.- A Szt. Erzsébet-templom valaha apácatemplom volt, kórházzal, zárdával. Barokk műemlék, 1739 és 1742 között é- pült Pilgram terve alapján.^A templom homlokzatán Szent László s Árpád-házi Szent Erzsébet szobra látható. Az oltár­képek festője Fr. Palka.- A kórháztemplom. Az 1830-ban épült empire stilusu templom helyén állott a középkorban a Szent Lászlóról elneve­zett városi ispotály, ezért látjuk a kórháztemplom főoltárán is Szent László király képét.- Duna utca- a középkorban a Duna egyik mellékága folyt erre. A 33- számú ház: egykor ez volt a leánygimnázium. Kék templom, igazi__nevén Szt. Erzsé­bet-templom, Lechner Ödönnek egyik leg­szebb magyar-szecessziós alkotása.I906- ban épült, s kék szinü, pécsi pirográ- nit diszitéséről nevezték el Kék tem­plomnak. Ugyancsak Lechner tervezése a két szomszédos épület is: a plébánia s a gimnázium. A három épület együtt: stilusos, teljes egység. A plébánia elő­csarnokában: Erzsébet királyné diszma- gyaros márvány domborművé (Strobl Ala­jos alkotása). Pozsony környéke- Pozsonyligetfalu a Belvárossal szemben, a Duna túlsó partján, ahonnan remek kilátás nyilik a várra és a vá­rosra. Műemléki látnivalói: Petőfi már­ványszobra és a ferences tenplom egyko­ri gótikus tornya, amelyet a városból ide helyeztek át, miként a Petőfi-szob- rot is.- Oroszvár Pozsonytól délre 15 km. Oroszvár, Horvátjárfaluval és Csunnyal együtt 1946-ban csatolták Szlovákiához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom