Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-05-01 / 5. szám

24. oldal

Amerikai Magyar Értesítő

1988. május

okokból ide záratta Várady Péter kalocsai érseket. Mátyás Árvát, a liptói hercegséggel együtt fiának, Corvin Jánosnak adta. 1556-ban a vár 80 000 holddal s 80 faluval együtt a Thurzóké lett. Ekkor s majd ötven év múlva ismét, átalakították, fényes lakóhellyé tették. A

vár a kuruc háborúk idején nem sérült meg különösebben, de 1800-ban nagyrészt leégett. Ekkor a Thurzó örökösök renoválták. A birtok kétharmada a várral együtt 1918-ig az örökösöké maradt, foként az Erdődy és Pálffy grófoké. Az idő tájt laktak is benne. (Az 50-es években a csehszlovák állam helyreállíthatta a teraszosan épült várat, termeiben múzeumot rendezett be. A muzeum megtekinthető.) A várnak három udvara s öt emelete van. (Az egyik udvaron minden júliusban szabadtéri játékokat tartanak.) Legmagasabb tornyából - 112 m a folyó szint fölött - ragyogó kilátás nyilik. A vár kútja 91 m mély.- Felsőlehota műemléke egy XVII. században épült, festett famennyezetü, barokk külsejű templom, s az ugyancsak XVI. századi árvái várkapitány, Abaffy János reneszánsz kastélya.- Turdossin középkori eredetű, festői városka az Árva és az Oravoca ösz- szefolyásánál, egykor fontos vámhely, királyi sóraktár volt.- A turdossini fatemplom az évszázadok minden elemi csapása és pusztítása ellenére is épségben megmaradt. 1390- ben épült gótikus stílusban, de későbbi átalakítása során reneszánsz elemeket is kapott. A templom eredeti belső festése igen értékes.- Trsztena városka 600 m magasságban. 1370-ben német bányászok alapították. Ennélfogva főtere is nagy, s ezen áll gótikus reneszánsz eredetű temploma.

Trsztenától északnak 6 km-re határ- átkelőhely van Lengyelország felé jármüvek számára (az első lengyel város neve Chyzne).

(Az Á r v a i - tó 37 négyzetkilométeres mesterséges tó, az 50-es években készítették. Át nyúlik Lengyelországba is. Hossza 13 km, szélessége 3-6 km, átlagos mélysége 15 m. Építésekor hat falut bontottak le, de egy részüket a parton újra felépítették. A vizből a tó nyugati oldalán, Námesztóval szemben Slanica falu Kálvária-dombja áll ki szi- j getként, öt keresztel s a plébánia templommal. Ebben az elárasztott faluban született Bernolák Antal katolikus lelkész a szlovák nyelv megalapítója (I762- I8I3) és Szabó Ervin iró, műfordító, a budapesti Fővárosi Könyvtár alapitója.

Az Árvai-tó egyben üdülővidék is.) )

RÓZSAHEGY ÉS LIPTÓSZENTMIKLÓS KÖZÖTT

Visszamegyünk Kralovánba s onnan folytatjuk utunkat tovább a Vág völgyében. Most tárul elénk teljes szépségében az átlag 5-15 km széles, 500-900 m - szintmagasságú Liptói- medence.

Az Árpádok korában néhány szász telepes várost és számos székely, magyar, besenyő és uz határőrfalut alapítottak e vidéken. A tatárok elpusztították annak idején ezt a vidéket is, a török Á

azonban nem jutott el idáig. Kun László király nagyon kedvelte Liptót, szivesen tartózkodott itt. Várai révén Liptó kivette részét a huszita háborúkból, az ellenkirályok pártviszályaiból, majd a kuruc szabadságharcból is. 1849 januárjában Görgey átvonuló honvédéit látta.

Liptó éghajlata hűvös és egészséges.

A völgy települései sűrűn érik egymást, akad azonban irtványfalu, tanya is nagy magasságban. A csapadék bőséges, sok a rohanó, széles hegyi patak: a tél hosz- szu,a nyár rövid.

Rózsahegytől kb 10 km-re letérhetünk az útról dél felé, a Lupcsanka völgyébe.- Németlipcse. Liptó legrégibb városa, a XIII. század elején szász telepesek alapították, akik a környékbeli a- rany- és ezüstbányákra művelési jogot, majd IV. Bélától városi szabadalmakat is kaptak.

A XIV. század elején, szepesvári és nagyszebeni példára alakult meg itt az alamizsnás hivők, lovagok, papok jótékony Kalandos Társulata. Nevüket onnan kapták, hogy minden hónap első napján, Calendae-ján közös lakomára gyűltek össze. Ez volt a szabadkőművesség egyik első megjelenési formája. Mivel sokat politizált is, 1446-ban és 1514-ben be is tiltották, de titokban tovább működött. A város látnivalója: a gótikus templom, amely XII. és XIV. századi a- lapokon áll. Szászországi stilusu szárnyas oltára 14-95-hen készült. y- Nagy palugya a Vág bal partján or-