Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
1988. május r Amerikai Magyar Értesítő 21.oldal Pozsgay Imre az ő üzenetét hozta. Ennek lényege: a miniszterelnök mindenkivel hajlandó együttműködni az országért. Úgy tudom, később a rádióban azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet a nyilatkozat közzétételével, mert az új kormányprogram idején az optimizmust kell erősíteni. Ezt állítólag előtte magánlevélben megírta a találkozó szervezőinek is. Hogyan Ítéled meg a találkozó jelentőségét? A vitavezető Fekete Gyula író történelmi jelentőségűnek nevezte. Szerintem akkor lesz történelmi jelentősége, ha politikai súlyt kap. Ha a tanácskozás anyaga megjelenik és azt megvitatják, ha a politikai életbe, gyakorlatba beépülnek ezek az alternatívák, ha a legfontosabb követelések valóra válásának lehetősége megnyílik, ha az ou alakult Magyar Demokrata Fórum egészségesen, eredményesen és akadályoztatás nélkül fog működni. Ha mindez nem következik be, akkor Lakitclck mítosz marad. Szép mítosz, de sem az országnak, sem a nemzetnek, sem Európának nem erre van szüksége. akkor inkább így: mit szólnál, ha 15 ezer svéd fiút lőttek volna le valamilyen "ügy" miatt, valamilyen ideológiai meggondolásból. L. S.: Attól függ milyen "ügy"-rc gondolsz. A magas ideálok, a "szent" ügyek mindig áldozatot követelnek. M. : Mondj egy példát egy ilyen "szent" ideálra. L. S.: A szocializmus győzelme, az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetése, a végleges leszerelés, a népek szuverenitásának tiszteletben tartása... M. : Gondolod az oroszok tiszteletben tartják az afgánok önrendelkezési jogát, Afganisztán szuverenitását ? L.S.: Igen, ellensúlyozván a reakciós körök hatását. M.: Gondolod, hogy Afganisztánnak az lesz a vége mint Vietnámnak, a nagyhatalom vesztesége ? L. S.: Nem. Afganisztánban a szocializmus győz, és az afgánok egy új életet, egy új és igazságos rendszert építenek majd fel. M. : Úgy mint a lettek, ukránok, lengyelek, magyarok ? L.S.: Úgy, vagy még jobban. Itt aztán kikapcsoltam (kicsit szomorúan) a magnót. Nézem Lars kék szeméi, ő hiszi amit mond, nem kell félnie, nem kell megjátszania magát. Lars Svcnssonből a "forradalmi lendület" árad. Búcsúzom. Kezet nyújt. Reméli, még találkozunk. Én sejtem, hogy nem. Stockholm, 1987 december 29. Dr. Keresztesi György Ulpius Tamás Vietnám lesz Afganisztánból ? 1979. december 29-én a Szovjetunió megtámadta a semleges Afganisztánt. A háború azóta százezernyi halálos áldozatot követelt. Több mint 3 millió afgán menekültként él hazáján kívül... Megszegett Ígéretek - épülő vízlépcső A Magyarországon szokatlan méretű, de mára már a kifáradás jeleit mutató tiltakozás hatására a Gabcikovo(Bös)-Nagymaros Vízlépcsőrendszer (GNV) eredeti tervein a kormányzat lényegi változtatást ugyan nem volt hajlandó végrehajtani, de 3 évvel ezelőtt Ígéretet tett több kiegészítő, környezetvédelmi célú beruházás megvalósítására. Ma már ezeknek az ígéreteknek a betartása kétséges. Interjú. Alanya Lars Svensson, tagja a svédországi kommunista pártnak (VPK). Az interjú színhelye Lars Svensson emeletes villája Vällingbyben, Stockholm egyik villanegyedében. Lars 36 éves. Tíz éve tagja a svéd kommunista pártnak. Nős. Egy gyermeke van. Volvója, motorcsónakja a ház alatti garázsban. Szakmája: géplakatos. A téma: a szovjetek afganisztáni háborúja. Aki kérdez - a MOTOLLA svédországi szerkesztője: Keresztesi György. M.: Azt hiszed, lényegi különbség van az amerikaiak vietnámi és a szovjetek afganisztáni háborúja között ? L. S.: Igen. Az oroszoknak ideológiailag igazuk volt, amikor megpróbálták a nemzetközi imperializmus terjeszkedését gátolni. Sajnos a háború elhúzódott és ez értelmetlen embcráldozatok árán történik. Ha az amerikaiak nem támogatnák a gerillákat, már rég béke lenne Afganisztánban. M. : Szóval az USA lenne hibás a mostani állapotért. L. S.: Nagyrészben igen. M. : Dehát mit szólsz 1956-hoz. Akkor bennünket, magyarokat, nem támogatott az USA, mégis halomra lőtték a népünk egy részét. Az is motivált lett volna ideológiailag ? L.S.: Más idők voltak. Kemény idők. A sztálinizmus szelleme még élt. Ma Magyarországon jól él a nép, a munkásosztály. Ma nem lehetne 1956-ot megismételni. M.: Az hogy milyen jól él a "nép" Magyarországon, vitatható. Mondd, te jártál Budapesten ? L. S.: Igen. Nagyon tetszett. M. : Hol aludtál ? L. S.: Egy jó szállodában. Azt hiszem Hilton. M. : És akkor megállapítottad, hogy a magyarok jól élnek... L. S.: Igen. Nézd én nem vagyok egy dogmatikus fafej. Tudom, hogy vannak hibák, igazságtalanságok olt is. De itt is. Csakhogy itt a tőke, a finánccsászárok tartják kézben a gazdasági életet és ezen keresztül a politikát is. Magyarországon a néptömegeknek nagyobb a beleszólásuk... M. : Mibe ? L. S.: A politikába, a gazdasági életbe. M. : Te így gondolod... Talán inkább térjünk vissza Afganisztánra: gondolod, hogy az orosz népnek kell ez a háború? Tudod, hogy a Vörös Hadseregnek már 15 ezer halottjába és 25 ezer súlyos sebesültjébe került az egész buli ? L. S.: Az orosz katonák testvéri segítséget adnak az afgán népnek. Csak ellensúlyozzák az amerikaiak 600 millió dolláros segítségét. M. : Nem válaszoltál a kérdésre: jó-e az orosz fiúknak haslövcst kapni egy absztrakt ügyért ? L. S.: Nem, nem jó. Minden háború erkölcstelen. De szerintem - mint mondtam - a háború tartósítása elsősorban amerikai érdek. M. : Ez számomra furcsa, nagyon furcsa gondolat. Mindegy, látom így nem sokra megyünk. Kérdem Energetikai szakértők szerint a 90- es évek elejére Magyarországon is energiahiány várható. így a kormányzat számára felértékelődött a GNV-nck a káraihoz és költségeihez mérten minimális energiahozama. (Hivatalos számítások szerint pl. 2010-ben a GNV szerepe az ország villamoscnergia-lcrmclésébcn alig lesz 1.7 százalék). Emiatt a kormányzat engedett az osztrák követelésnek, s a Nagymarosi Vízlépcsőnél az első turbinát a tervezettnél 15 hónappal korábban, 1992 áprilisában indítják cl. Az. osztrák építők a korábbi megállapodáshoz képest egy évvel hamarabb fölvonultak az építkezéshez, s már 1987 augusztusában megkezdték Nagymarosnál a terep- előkészítő munkákat. A vízlépcső építésének meggyorsítását a magyar Országgyűlés 1987-es őszi ülésszakán jelentette be a miniszterelnök, Grósz Károly. A képviselők is csak értesülhettek a döntésről, de vitát a kérdésről nem indíthattak. A kormány a gyorsítást gyakorlatilag semilyen módon nem indokolta meg. A környezetvédők a Magyarországon kívül egyedül ismert Duna Kör felbomlása után is élénken reagáltak a bejelentésre. Tizennyolc magánszemély közös Állás- foglalásban tiltakozott az építkezés megyorsítása ellen. Mint írják, újra titkos, antidemokratikus döntés született. A romló gazdasági helyzetben nem lesz elegendő idő és pénz a "járulékos" környezetvédelmi beruházások megvalósítására. Az 1987 november 9-én keltezett Állásfoglalás félelmei rövidesen beigazolódtak: decemberben hivatalos szervek közölték, hogy "a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó szennyvíztiszu'tó-hálozat kiépítése a központi erőforrások csökkenése miatt nem fejeződik be a tervezett határidőre". Kevés esélye van a poziü'v változásnak. Ezt igazolják a legutóbbi fejlemények is: a kormány decemberi átszervezése során létrehozott Környezetvédelmi Minisztérium élére újra bukott embert neveztek ki, Maróthy Lászlót. Kékedi Bálint A vízlépcsőről és a magyarországi okoló- giai problémákról az alábbi kél címen lehel érdeklődni (lehetőleg megcímzett és bélyeggel ellátott válaszborítékkal): Langmár Ferenc, 1122 Budapest, Ráth György u. 21. mfsz. 3.- ELTE KISZ Természetvédelmi Klub, 1053 Budapest, Egyelem tér 1-3. Rektori Hivatal (MO TOLLA - európai magyar ifjúsági lap)
