Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-05-01 / 5. szám

20.oldal

Amerikai Magyar Értesítő

I987. május

Kirándulás a Görgény-patak völgyébe i

Az ut a várostól keletre vezet a Gör- gényi havasok felé. Görgénysóakna már a rómaiak idején is sóbánya volt. Tovább az ut mentén van a részben védetté nyilvánított, Mocsár nevű tölgyerdő. Görgény- szentimre felett állt hajdan Görgény-vára. Helyén ma kápolna van. A vár köveiből épült a hegy lábánál álló vadászkastély (ma szakiskola és vadászati muzeum van benne). A kastély eredetileg a XVIII. század végén a Bornemissza család építtette, majd Habsburg Rudolf trónörökös vadászkastélya lett. Lapusnya telepen szintén van egy vadászkastély. (A vidék elsőrangú vadászterület.)- Marosvécs kis református templomát érdemes megnézni.- A marosvécsi kastély egy régi római erőd helyén álló középkori vár XVI. századi átalakításból jött létre. Kemény János fejedelem óta 300 évig volt a család tulajdonában. 1848-1849 után újjáépítésre szorult, Egyik sarokbástyáját teljesen megújították. A zárt udvaru, négy sarokbástyás, kétemeletes várkastély utolsó tulajdonosa Kemény János (1903-1971) iró 1920-ban itt alakította meg az "Ersélyi Helikon" nevű irodalmi társaságot, amely a kastélyban tartotta összejöveteleit. Kemény János sírja a kastély parkjában a Kós Károly által tervezett Kuncz Aladár emlékasztal közelében van. A kastély ma fogyatékos gyermekek otthona.- Déda fontos vasúti csomópont s egyben jó kiindulópont a Kelemen-havasok tájai és az Istenszéke csúcs (1370 m) felé. Ezután Ratosnya és Palotailva érintésével Gödemesterháza következik a szűk

Maros-völgyben. Ez a vidék Erdély legszebb tájai közé tartozik.- Maroshéviz üdülőhely. Egyik kerületében álló fatemploma 1710-ből származik.

Kirándulás Borszékre:

A városkából keletfelé vezet az ut.és az 1112 m magas Székelytetőn át ér a Borszéki medencébe. Borszék 850-1000 m magasságban fekszik, valamivel több mint 3000 lakosa van. A fürdőhely 2 km-re van a várostól. Vizét már a rómaiak is ismerték, de újkori fejlődése csak 1745-től kezdődött. Több mint 30 forrása közül egy radioaktiv.

A Maros-szoros Maroshéviz után 10 km- re kitágul, s a folyómenti ut a Gyergyói medencébe vezet tovább.- Ditró lakói hires borvizszállitó szekeresek voltak. Temploma 1756-ban é- pült barokk stílusban.- Gyergyóremete nyugaton, a Maros balpartján fekszik. Egykor remetetelep volt, az erdők között kis kápolnával, melynek alapfalai a temetőben még megvannak. A

faluban és környékén még sok a szép faragott székelykapu. Gyógyfürdője is van.- Tatárhalom. Ditró után 4 km-re az ut jobboldalán egy 6-7 m magas domb látható, ez a Tatárhalom. 1716-ban 3000 főnyi tatár sereg tört Gyergyóra. A fegyverforgató férfiak nem voltak otthon,

de 250 harcos Gábor deák vezetésével a Szárhegyre gyűlt és megverték a fosztogató sereget. A hagyomány szerint a harcban az asszonyok is résztvettek.- Szárhegy temploma eredetileg gótikus stílusban épült, de később többször is átalakították. A ferences kolostor késő gótikus stilusu volt, de a barokk korban átépítették.

A szárhegyi kastély romja. Az épület 1532-ből származik és 1631-ben Lázár István főkirálybiró építtette át reneszánsz stílusban. A Rákóczi-szabadság- harc idején 1707-ben leégett. Ezután kapubástyája újjáépült, de később ismét tönkrement. Az egyik helyreállított bástyában muzeum van.. Bethlen Gábor itt élt sokáig édesanyjával, Lázár Druzsiná- val. A kastély többször is menedéket a- dott üldözött moldvai vagy havasalföldi uralkodóknak.- Gyergyószentmiklós a Gyargyói medence központja. A XIV. században már megvolt. Főterét szép stilusu házak övezik. Katolikus temploma XV. századi, de később barokk stílusba átépítették. Csak tornya emlékeztet a gótikus stílusra.- Az örmény katolikus templom 1730-1733 között épült barokk stílusban. Várfal veszi körül. Az örmények 1670 táján települtek Gyergyószentmiklósra.- A városi muzeum épülete 1770-ben épült határőrségi kaszárnyának. Régészeti történeti, néprajzi és erdészettörténeti gyűjteményében igen gazdag anyag látható. Értékes gyűjteménye van Karácsony János festőművész alkotásaiból.

Kirándulás a Gyilkos-tó és Békás-szo- szoros felé.

Az ut kelet felé Mogyorós érintésével a Pongrác-tetőre (1200 m) tart, majd lefelé kanyarog a 950 m magasságban levő üdülőhelyig.- A Gyilkos-tó egyedülálló természeti jelenség. 1838-ban egy földcsuszamlás által keletkezett, amely a Békás-patak útját elzárta. A tóból ma is kilátszanak az elöntött fenyők csúcsai, ugyanis a vasoxidos, meszes viz konzerválta őket.

A tó környékén áll a Nagy Cohárd (1507 m), a Gyilkos- (1387 m) és távolabb a Likas- (1676 m) csúcs.- A Békás-szoros hires turistalátnivaló. A Gyilkos-tótól továbbvezető ut a patak partjára szorul az Oltárkő (1200 m) hatalmas szírtje alatt, függőleges sziklafalak között. Legvadabb része az un. "Pokol", ahol a patak hatalmas kövek közt zubog, az utat pedig már a