Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
8.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987. január Személyes megtámadtatás címén . . . Újabban sűrűn kapok névtelen leveleket, de néha telefonokat is. Valakinek nem tetszik, amit Írtam, nosza megereszt egy goromba levelet és abban jól megmondja a véleményét - persze névtelenül. Mert ahhoz nem kell bátorság. Legutóbb is megörvendeztetett valaki egy ilyen névtelen firkálmánnyal. Kiderült, az Értesítő egyik előző számában közölt cikkemben talált kifogásolnivalót az illető. Nevezetesen a Dömötör- Szálasi ügyben írott véleményem esett az orrára és most alaposan leszedi rólam a keresztvizet. Elmond mindenféle zöldagyu nyilasnak, megátalkodott fasisztának, aki bizonyára azt is letagadta az Egyesült Államokba való érkezésekor, hogy a Számonkérő Szék árpádsáv-^ karszalagos tagjaként zsidókat lődözött bele a Dunába. . . De nem akarom fárasztani az Olvasót a válogatott gorombaságok és személyeskedések felsorolásával, legyen elég annyi, hogy a levélíró jól megmondta a magáét. Névtelen leveleknek persze a szemétkosárba a helyük és kár rájuk időt pazarolni, de ez az iromány szórakoztatott. És mivel egy-két célzásából úgy éreztem, ez többek véleményét is kifejezi, gondoltam, az újság nyilvánosságát felhasználva (és nem névtelenül...) reflektálok a vádakra. Nem mintha tartoznék ezzel bárkinek is, de jobb tiszta vizet önteni a pohárba és időben a vádaskodók torkára forrasztani a szót. A régi parlamenti életben - ha valaki vissza akarta utasítani az őt ért támadást - személyes megtámadtatás címén kért szót. Ezen a címen kívánok most én is néhány mondatot Írni a névtelen levél küldőjének. Mivel pedig ő személyeskedett, ezek is személyes ügyben szólnak. Nem szívesen teszem ezt, mert nem kenyerem magamról Írni és ezzel untatni az olvasót, de ezúttal kivételt kell tennem. Másként nem tudom elejét venni a felelőtlen szóbeszédnek és nyálazás- nak. Nem mintha bármilyen szempontból becsületbe vágónak tartanám, ha valaki Szálasi hive volt (a demokrácia alapja, hogy tiszteljük más véleményét és megértsük egymás meggyőződését), de a magam részéről nem tartoztam azok közé sem 1944-ben, sem később. De messziről jött ember azt mond, amit akar, csak legyen aki elhigyje. Nem is kívánok magamért én szólni, mert kapóra jött egy olyan "igazolás", aminek hitelességében aligha kételkedhetik bárki is. Magyar- országról kaptam a papirt, mely egy otthon kiadott könyv 210. oldala. A kötet cime: Budapesti közéleti névmutató 19451950. megjelent 1980-ban a Kossuth-ki- adónál, Halasi László szerkesztésében, idemellékelem azt a pár sort, ami a könyv ezen oldalán rám vonatkozik: Stirling György, (Budapest. 1921), közgazdász. újságíró. 1943-tól az FKP, 1947-bcn az MSZP, majd az MFP tagja. 1943-tól az FKP polgári tagozata és ifjúsági csoportja. 1944-ben az illegális polgári jellegű Magyar Szabadság Mozgalom szervezkedésében vett részt. 1945-1946-ban az ONB-BNB titkára. 1947-ben a VKM sajlóelöadója. 1956-tól külfölden él. Az emigrációban sokan mesélnek regényes részleteket otthoni múltjukról, hazai pozíciókról, tüneményes karrierjükről. Aki otthon puli volt, itt bernáthegyinek álmodja magát. Amit valaki itt mond magáról, arra nem mindig lehet mérget venni. De amit otthon írnak le és főleg nyomtatnak ki rólunk emigránsokról - ha az nem rossz és nem kompromi- táló -, akkor fenntartás nélkül elhihető. Mert a kommunisták mindent elkövetnek, hogy - utólag - a legképtelenebb vádakat szórják ránk és ahogy csak lehet, befeketítsenek. De ha már ők sem tudnak semmi becsületbevágót kitalálni és kénytelenek a szürke igazságot Írni, akkor abban kételkedni aligha lehet. Mert milyen szívesen eláztatnák az emigránst egy otthoni kiadványban! Ha még ezekután is akadnak majd, a- kik nyilas fasisztának titulálnak, azokkal vitatkozni is fölösleges. Kar az e- nergiáért. A másik szokásos váddal, kom- munistaság gyanújával sem illethetnek, mert az a fenti "életrajz" nyilván erre is utalna. (Nehogy valaki a számára ismeretlen rövidítésekbe próbáljon valamit belemagyarázni, hadd adjam meg, mi mit jelent: FKP - Független Kisgazda Párt. MSzP - Magyar Szabadság (Sulyok) Párt. MFP - Magyar Függetlenségi (Pfeiffer) Párt. ONB-BNB - Országos Nemzeti Bizottság-Budapesti Nemzeti Bizottság. VKM - Vallás és Közoktatási Minisztérium. ) Az életrajzban csupán egy elhallgatás és egy hibás adat van: arról "elfelejt" említést tenni, hogy 1947-től 54-ig börtönben voltam és otthonról való eljövetelem időpontját 56-ra teszi, noha csak 1970-ben szántam rá magam az emigrálásra. A könyvet bárki beszerezheti otthonról és ellenőrizheti a fentieket, ha kedve tartja és futja idejéből. De hadd fűzzön e sorok írója mindehhez még any- nyit, hogy habár akkor, 1944-ben a másik oldalon volt - ahová annakidején Mindszenty püspök, Ravasz László, Eckhardt Tibor is tartozott -, ma már sokmindent másképp lát és sok tekintetben revideálta akkori politikai nézeteit. És a nagy vitában, hogy akkor melyik álláspont - a kiugrás vagy a kitartás -
