Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
1987. március Amerikai Magyar Értesítő 9.oldal és teljes bibliográfiáját magyarul és idegen nyelveken. Es az olvasók, a gratulálok? A királlyal és a királynéval az egész ország. Iskolák, papok, diákok, katonák, tanárok,, művészek, vármegyék, városok, községek, testületek és egyletek. A budapesti egyetem diszdoktorságot ajánlott fel. Az ajándékok, könyvek, albumok, díszoklevelek elhelyezésére Thék Endre budapesti müasztalos disz- szekrényt készített. Megható volt az ünnepség, szinházi előadás és fogadás is. Csak úgy nézhetünk rá vissza köny- nyes szemekkel, mint egy mesés álomra. Ó, nagy volt hajdan a magyar' S nagy volt az aranytollu Jókai Mór, aki tün- déri regényekkel tudta szórakoztatni, nevelni nemzetét. DR. SPILENBERG GYÖRGY: Százötven éves a Szózat "Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksüly alatt Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán." (Szózat) Százötven évvel ezelőtt irta Vörösmarty Mihály Kölcsey Himnusza után második nemzeti imádságunkat, melyet az Aurora 1837-ben közölt nyomtatásban. A nemzeti újjászületés idejében, a reformkor alkotó évei a- latt, mint Széchenyi és Wesselényi követője, a költő a gazdaságilag erős, korszerű Magyarország hirdetője volt és versének megjelenése után az ország koszorús költője lett. "Rakjuk le hangyaszorgalommal, amit a- gyunk az ihletett órában teremt," - hirdette a költő. A nemzeti reformokért küzdött és a Bach-korszak éveiben is megőrizte hitét a nemzet jövőjében. Harminc évvel ezelőtt százezernél több magyar hagyta el az üldöztetés miatt hazáját, sokan csak egy szál ruhában, de az ó-hazát itt is szülőhazánknak tartjuk. A költő már nem érte meg, hogy "lesz még egyszer ünnep a világon", de mi kiüldözöttek tudjuk, hogy csak egyetértés, áldozat készség és magyarságunkhoz való ragaszkodása vezethet a felemelkedéshez. Nagy hangú szónoklatok, személyi széthúzás és ünnepi vacsorák helyett áldozatkész gyakorlati közreműködés szükséges. És mit tettünk az otthoni magyarságért? Az elmúlt Í4-0 év alatt odahaza felnőtt vezetőréteg keveset tanult és tud hazánk történetéből, irodalmából. A külföldre szakadt szórvány magyarság gyermekei, i- gen nagy százalékban nem beszélnek magyarul, keveset tudnak a magyar történelemből. A magyar cserkészet és a szórványos magyar hétvégi iskolák munkájában csak kevés magyar gyermek vesz részt. A bálok, vacsorák bevételéből kevés jut az otthoni és künn élő magyarság erősítésére. Nincsen, vagy alig van hozzáférhető magyar könyvtár. A magyar irók remek könyveit csak kevés fiatal olvassa. Nincs széleskörű magyar kultur egyesület, nincsenek nagyobb magyar ünnepek, ahol mindenki mindenkivel találkozhatik. Az elmúlt évben Washingtonban Szent István napján az elmúlt évektől eltérőleg még magyar szentmise sem volt. Az Amerikai Magyar Szövetség két részre szakadt. A washingtoni Magyar Házat sok évvel ezelőtt eladták, a csekély vételár jó részben devalválódott. Dicséretet érdemel a Református Egyház, hogy 1986-ban megnyitották a Kossuth Házat. Vannak helyi kezdeményezések, de arról kevesen tudnak. Nem elegendő a kezdeményezés, irányitás és együttműködés azok részéről, akik akár hivatalból, akár magánkezdeményezésből dolgoznának a magyar fiatalság öntudatának megőrzése érdekében. Hála Istennek, vannak biztató jelek is, de nem sok. A protestáns egyházakban: Cleveland, New Jersey, New York államokban jobb a helyzet. A washingtoni Kossuth Ház, a Biztositó Intézet, a ligoineri aggok otthona dicséretre méltóan működnek. De a külföldre szakadt magyar szórvány katolikus püspöke nem rendelkezik a hivatalának elvégzéséhez szükséges anyagiakkal. Egy-egy táncmulatság, diszebéd, kabaréelőadás, a külföldre jövő, a múltban politikailag gyakran kifogásolható emberek szerepeltetése sokak véleménye szerint nem elég. Vörösmarty örökszép költeménye: amit a szabadságharc orosz segítséggel való legyőzése után kétségbeesésében irt, nekünk is szól: "Te a honért halni tudál, dicső, Mi nem tudunk már érte csak élni is."- Budapesten megnyitották a közönség részére a két kilométer hosszú Szemlőhe- gyi barlangot, amelynek érdekességét a világritkaság számba menő borsó és kelvirág formájú aragonit képződmények jelentik. A barlang levegője gyógyhatású, egyik részében légzőszervi megbetegedésekben szenvedők gyógyítására is sor kerül majd. Szinte egyedülálló látványossággal gazdagodott a főváros.
