Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-11-01 / 11. szám

1987. november Amerikai Magyar Értesítő 21.oldal senyezett először Pozsonyban Liszt Fe­renc (1820). Nálepka kapitány utcája. Az utca épü­letei közül érdemes megnézni az 1773-őan épült Krisztus Teste-kápolnát (ll.sz.), a késő barokk Esterházy-palotát (13.sz.), a rokokó-klasszicista Balassa-palotát (25.sz.), az 1730-ban épült Keglevich- palotát (27.sz.). Zöld-szoba (német nevén Grünstübl)a Nyerges utca (Sedlárska) 2.sz. alatti ház neve. Alapja gótikus, Pozsony egyik legrégibb épülete: átnyúlik a Zöld-szo­ba (Zelená) utcába. Különös neve onnan ered, hogy falait annakidején kivül-be- lül festmények diszitették, s a gótikus stilusban dolgozó hajdani művész külö­nösen sok zöld szint használt. Itt gyü­lekeztek össze hajdan az ülésező Pozsony megyei nemesek. A Zöld-szoba zöld aszta­lát idővel teritő nélküli "fehér asztal" foglalta el: kapás borozó lett, sőt szín­darabot is játszottak benne. A homlokza­tán lévő dombormű is vendéglátásra utal (1775). A XVII. században a városi ta­nács is itt működött, s ha netán Ítéle­te halálos volt, a vesztőhely rögtön a szomszédos főtéren várta az elitéltet.- A "kapás-borozó" kifejezés magyará­zatra szorul. A pozsonyi polgárok jelen­tős bevételi forrása volt a középkortól kezdve a környező lankákon termett kitű­nő bor. Széles e környéken versenyre keltek a gazdák, hogy kiszüretelt job­bat, nemesebbet. A bort két-két heti váltásban minden gazda mérhette otthon, pincében vagy nagyszobájában. Ez az uj bor volt a "Heurige" (idei), a kimérő helyek neve pedig: Heuriger. Akárcsak Bécsben, Sopronban vagy Óbudán. Az uj bor kimérőhelyét Pozsonyban is az ajtóra tett gyaluforgáccsal, fenyőággal jelez­ték. A pozsonyi szőlősgazdákat kapások­nak hívták. Nehéz munka volt, de pozso­nyi kapásnak lenni polgári-társadalmi rangot, vagyont jelentett. (Mint érde­kességet jegyezzük meg, a régi Magyar- ország területén először Pozsonyben ké­szítettek pezsgőt: 1825-ben. Kezdetben Hubert, később Palugyay névvel futott.) Április É. tér Pozsony egyik legin­timebb hatású tere, amelyet hajdani gaz­dag polgárok középkori és XVIII. száza­di házai szegélyeznek. Valamennyi műem­léki védelem alatt áll. A tér közepén van a Roland-kut. A ku­tat II. Miksa király és császár paran­csára készítette, elsősorban tűzoltás céljából, 1572-ben Andreas Luttringer. II. Miksa királlyá koronázása napján ugyanis hatalmas tűzvész tört ki Po­zsonyban. Ez magyarázza a királyi pa­rancsot. Roland vitéz egyben a város önállóságát is jelképezi. Az Esterházy-palota. Ez 1762-ben é- pült, ugyanis több Esterházy-palota van Pozsonyban. 18h7-hen itt látták az Es­terházyak vendégül G. Rubinsteint, a hires orosz zeneszerző-zongoramüvészt. Pozsony városhúzd. amely 12SS hun épült Hazilatt, lei éltara n /**« // értékes r> v.' fáruhiányokat őrző múzeuma van Az Óvárosháza a tér és az óváros leg­szebb polgári épülete. Alapjai gótiku­sak. A XIV. század közepén az egyik legnevesebb elöljáró, Jakab biró háza volt. Később az elöljáróság székházává építették át. Eredeti őrtornya 1590- ben földrengés következtében ledőlt, mai tornya barokk. A téren tartották a népgyüléseket, a vidám vásárokat s az érdeklődő nagyközönség előtt a kivéfőzé- seket is. Az Óvárosháza reneszánsz-log- giás udvarán nyaranta kamarazene-hang­versenyeket tartanak. A kapualjban An­jou- cimert látunk, s ez annak a jele, hogy Jakab biró - mondhatnék a város grófjának is - nem volt afféle egyszerű polgárember, mert felesége az Anjouk rokonságához tartozott. A kis palota keleti és déli szárnya 1912-ben épült át neogótikus és neore- neszánsz Ízlésben. A nyugati szárnyban reprezentációs helyiségek vannak. A to­ronyban eredetileg kápolna volt, a XV. század közepén pénztárterem lett, s vas- ajtait tizenkét zárral csukták. Mellet­te a tanácsterem, emögött a régi bíró­sági terem. Ez barokk stilusu, freskói­nak művésze Drentwett János augsburgi festő. Az igazságtevésre várakozó pol­gárok egykori várószobáját 18ó8-ban En­gels Ede festette ki, pompeji falfest­ményeket utánozva. Ez évben alakult meg ugyanis a Városi Muzeum, itt találtak neki helyet, de hozzávették a szomszé­dos Apponyi- s Unger-palotát is.(Az Un- ger-palota homlokzatán Szt. László szob­ra áll.) (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom