Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-11-01 / 11. szám
I J I1' u r r < 4 1987. november Amerikai Magyar Értesítő Független Magyar Hírszolgálat " 'Szerkeszti: Stirling György ■ ■- Mennyit keres egy magyar miniszter? - teszi fel a kérdést a Veszprémi Napló cikkének cime. Valóban, mennyit keres? Hányszorosát annak, amiből pld. egy középiskolai tanárnak, vagy egy nyugdíjas orvosnak meg kell élnie? Eddig ez a téma a tabuk közé tartozott otthon, de úgy látszik, ma már merik bolygatni a kérdést. A cikkből persze kiderül, hogy az adatok korántsem hivatalos forrásból származnak (mint pld. a demokráciákban, ahol bármelyik állampolgárnak jogában áll megtudni, mennyi pontosan az államfő, vagy a miniszterelnök fizetése), hanem a cikk Írója következtetés alapján találgatja, mennyit kereshet egy szocialista miniszter? Jellemző módon, a magyar újságíró azt pontosan tudja, hogy az osztrák pénzügyminiszter havonta (nettó) 40 ezer schillinget visz haza (ami épp négyszerese a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresetének - Ausztriában), de arra nincsenek adatai, hogy pld. a magyar miniszternek mennyiből kell megélnie, Ezért következtet. Más munkaterületek jövedelmi viszonyaiból indul ki és Írja: egy pénzintézeti vezérigazgató havi fizetése (Magyar közlöny 1986/2.) 19,500 forint. Kb ennyit keres egy kórházi igazgató főorvos (hálapénzek nélkül persze) és egy nagyüzem vezérigazgatója is. Arról is van fogalma, hogy egy minisztériumi főosztályvezető 25-30 ezer forintot kap havonta, az államtitkárok és a miniszterhelyettesek javadalmazása pedig havi 30-40 ezer forint közt mozog. Mivel - írja - az egyes kategóriák között általában 5 ezer forint az eltérés, a miniszter keresete 40-45 ezer forint lehet, mig a miniszterelnökhelyettes és a miniszterelnök 45-55 ezer forintos fizetésért végzi a munkáját. (Ami,dollárra átszámítva, igazán szerény, kb. ezer dolláros jövedelemnek felel meg, sőt még az osztrák miniszteri fizetésekhez képest sem magas.) De ha összehasonlítjuk az állampolgárok jövedelmi viszonyaival, bizony kirívó az aránytalanság Hadd idézzek néhány értelmiségi adatot a Mozgó Világ 1987/6. számából: 36 éves egyetemi adjunktus havi keresete 4,950 forint: három diplomás közgazdászszociológus, 40 éves, havi fizetése 7,200 Ft.: mérnöktanár, tanszékvezetőhelyettes a Műszaki Egyetemen, húsz évi folyamatos munkaviszony után keresete 9,000 Ft.: huszonnyolc évi egyetemi munka után, jelenleg adjunktusi pozícióban 15.oldal havi fizetése 7,800 forint: 35 éves jogász - 6,500 forint; közgazdász - 32 éves, havi 6,200 forint. Ennyit keresnek ma általában a diplomás fiatal értelmiségiek Magyarországon, a pedagógusok és a tisztviselők ennél is kevesebbet. A fentebb felsoroltak mindegyike üz valamilyen kiegészítő foglalkozást (publikál, különórákat ad, szakértői munkát végez, stb.) különben nem tudna megélni a családjával. A magyarországi átlagkereset ma 5-6 ezer forint közt mozog és 3 ezer forintnak kell jutnia minimálisan egy személyre, hogy a szerény megélhetés biztosítva legyen. (Ez alatt az már "szegényszint" ) . Visszatérve a miniszteri fizetésekre, látjuk, hogy azok aránytalanul magasak. S ehhez tudni kell még két dolgot: az egyik a pártkörökben általánosan elterjedt nepotizmus. A vezető állami alkalmazottak - és pártbürokraták - feleségei, felnőtt gyermekei és más családtagjai szinte automatikusan kerülnek zsíros sinecurákba. A magas jövedelmek igy megsokszorozódnak egy-egy "jó káder" családban és ezek alkotják a szocialista gazdagok egy jelentős csoportját. A másik előnyük a közönséges halandókkal szemben, hogy számtalan kedvezményben, ingyen szolgáltatásban van részük, ami ugyan "nincs a borítékban", de lehetővé teszi számukra, hogy magas szinten éljenek és kedvükre vásároljanak akármit. Visszatérve kiindulópontunkhoz, a miniszteri fizetéseket firtató újságcikkhez, megállapíthatjuk, hogy nem rossz üzlet a szocializmusban miniszternek lenni. Persze szép számmal vannak kisiparosok, zöldségkereskedők és egyéb maszekok, akik a miniszterrel sem cserélnének, mert több pénzt csinálnak annál, dehát a pozíció társadalmi rangja is számit, no meg az összeköttetések, amik azzal járnak. Végezetül idézem a cikk Írójának megjegyzését, melyet fejtegetéséhez fűz; "...Miért fedi homály és egyeseknek miért jó az, ha jótékony titkolódzás burka veszi körül a magyar miniszteri fizetéseket? A felnőtt-társadalom miért nem értesülhet a hivatalos lapban arról, hogy mennyi lehet a fizetése egy miniszternek, netán az államfői testület elnökének? Ez már titok, netán tabu?... Eddig mindenesetre az volt. Örvendetes, hogy ma már a sajtó feszegetni meri az ilyen értelmetlen tabuk évtizedek, alatt megkövesedett burkait és igényli a pontos tájékoztatást. Persze ettől még egyáltalán nem biztos, hogy a párt nyilvánosságra engedi hozni a miniszteri fizetéseket, de ez is egy lépés a demokrácia felé. Ne felejtse el előfizetését megújítani!!!
