Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10. szám
Amerikai Magyar Értesítő 1987. október ' Tata mellől -, amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket. (A templom belseje megtekinthető.) Ama szerb családok közül, amelyek az évszázadok során a török elöl Magyarországra menekültek, igen sokan telepedtek le Komáromban, s itt a rác-várost alakították ki maguknak, a ráckevei, szentendrei, győri letelepedéssel egyi- dőben. A komáromi szerbek értékes tagjai lettek a helyi társadalomnak, gazdagok voltak: később azonban beolvadtak az eredeti lakosságba, s csak az utcanevek őrizték meg emléküket. A templom udvarán 197ij._es exhumálás után helyezték el Jókai "Arany emberé ne k" , Domonkos János táblabÍrónak maradványait.- A Városház. A kétemeletes, tüztor- nyos városház 1725-ben épitett alapokon 1875-ben épült neoreneszánsz stílusban.- A volt Zichy-palota a városház terének nyugati oldalán áll. A múlt század elején épült klasszicista stílusban, egyemeletes, nagy udvaru épület. Bejárata előtt van az 1715-ből származó, barokk fogadalmi Szentháromság-oszlop.- Az egykori Tiszti kaszinó,; a Kaszárnya utca sarkán, 18Ó0-ban épült.- A Kaszárnya utca túlsó uldalán a vár és a város között van az angolpark (liget), népszerű nevén Anglia. Itt találjuk Komárom védőjének, Klapka Györgynek a szobrát (Róna József müve, I890). A hajdani vár ma katonai objektum, fényképezni és látogatni tilos. Az alacsony vizivárat olasz hadimérnökök 159^-l600-ban, majd 1663-I673 között erősítették meg. Lakótermei főként a kazamatákban voltak. Komárom vára az 18Í4-8-A9-es szabadságharcban vált különösen jelentőssé. Guyon és Klapka parancsnoksága alatt legtovább tartotta magát, s csak a világosi fegyverletétel után, 18^9. október 2-án kapitulált, szabad elvonulási joggal. (Ennek köszönhette a Bükk hegységben bujdosó Jókai is megmenekülését, felesége kapituláns levelet szerzett neki.) A napóleoni háborúk után, majd a porosz fenyegetés hatása alatt is a várost körülvették az un. Nádor vonallal, s ezáltal Komárom lett a Monarchia egyik legnagyobb erődítménye. Falainak körhosz- szusága - a Duna két partján - elérte a 11 km-t. Ennek a Nádor-vonalnak utolsó részeit most bontják le, műemlékként csak a Pozsonyi kaput és a "Werk" - azaz a várfal-sor - néhány mutatós részét hagyva meg. A hajdani várból csak az úgynevezett uj várkapu látható az "Angliá"-ban, amelyet III. Ferdinánd építtetett, továbbá a vele szomszédos bástya sarkán őrködő komáromi kőszüz szobra, amely a vár be- vehetellenségét hirdette. Ezek sem fényképezhetek. A Nádor-vonal maradványát, a 20.oldal már említett Pozsonyi kaput viszont a város túloldalán, műemlékként a rakpart nyugati végén találjuk. Körülötte már lebontották a várfalakat. Szabadon fényképezhető .- Az evangélikus templom empire stílusú. Közelében áll az egykori trinitá- rius, később ferences templom (ma raktár- épület ).- A református templom (Jókai utca) nagyméretű, copfstilusu épület. Udvarán áll az érsekujvári vár régi kapuja, amit ide hoztak. A komáromi reformátusok el- V ső - sokkal kisebb - temploma földrengés áldozata lett. A templommal szemben van a volt református kollégium tornyos épülete. Ma lelkészlak. A 1830-as években idejárt iskolába a kis Móricka (Jókai). Lakásuk ekkor a mai Jókai és Határőr utca sarkán volt. Udvarában emléktábla van.- A Szent Rozália templom (Rozália tér) klasszicista épület 1820-ban készült, s kicsiben az esztergomi Bazilikára emlékeztet egy nagy és két kis kupolájával. Szépen ápolt Kálvária-kert veszi körül.- A volt Vármegyeháza 1702-ben épült, s 1813-ban újították fel. Nemes egyszerűségű, klasszicista stilusu épület.- A volt bencés gimnázium. A bencések 1663-ban telepedtek meg tanitórendként. Czuczor Gergely is a rend tanáraként tanított itt. A gimnáziummal szemben állott egykor 4 Jókai szülőháza. A helyét emléktábla jelöli.- A református temetőben megkereshetjük Jókai szüleinek - Ásvai Jókay Józsefnek és Pulay Máriának - sírját. Két rózsaszín süttői márványkő jelzi nyughejü- ket. Sokan zarándokolnak ki a sirhoz. Komárom vármegye szállásbirtokai ősrégi magyar neveket őriztek meg. Politikai és hadi szervezete Szent István vár- szerkezeti rendszerén épült fel. Az Árpádok idején besenyők és kunok telepedtek le területén. A vármegyei élet csak a tatárjárás után kezdődött. A vármegye területén a 907-t>en megvívott bánhidi csata óta országos viszonylatban is számos történeti esemény játszódott le.Ezek közül említésre méltó, hogy a napóleoni hadjárat idején a Habsburgok családi kincseit a komáromi várba szállították, az egész királyi udvar ide, majd Tatára menekült. 18É8-ban az első népképviseleti országgyűlés képviselőházának elnöke Pázmándy Dénes komáromi alispán és követ lett. 18^9* ápri- v lis 26-án az első komáromi csata következtében kérte I. Ferenc József az orosz r cár beavatkozását, amelyet julius 2-án és julius 11-én újabb két csata tett még indokoltabbá.
