Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-09-01 / 9. szám
1987. szeptember Amerikai Magyar Értesítő 21.oldal Magyar tájak Magyar történelem ERDÉLY FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE A történelmi Magyarország Romániához csatolt része 99.800 négyzet-kilométer. (Régebbi adat szerint 103.000 négyzet- kilométer. ) Nyugat-keleti irányban 480 km, északdéli irányban pedig 400 km átmérőjű. Legalacsonyabb pontja a Bánátban az Aranka-patak határmetszésénél van, 83 m magasan a tengerszint fölött, legmagasabb pedig a Fogarasi-havasokban a Ne- goj csúcsa, 2535 m. A terület domborzatialg a következő nagy tájegységekre tagolódik: A magyar határ mentén húzódik végig a Tisza-Al- föld keleti szegélye, s ezt követi az erdélyi Sziget-hegység, amely a Tisza- Alföldet elválasztja az Erdélyi medencétől. Az Erdélyi medencét keleten a Keleti-Kárpátok, délen pedig a Déli- Kárpátok hegyvonulata szegélyezi, s az utóbbinak nyugati folytatása a Bánságihegyvidék.- A Tisza-Alföld keskeny keleti szegélyét, amely Szatmáriéi az Al-Dunáig húzódik, a folyók hordalékai épitették föl, majd a jégkorszak végén lösz fedte be. Szamos környéki és a Marostól délre eső részén nem ritka a futóhomokos terület.-Az Erdélyi-szigethegység, amely a Maros völgyétől a Máramarosi havasokig terjed, igen változatos felépítésű. Hegyei közül természeti szépség tekintetében leginkább figyelemre méltóak a nyugati részen meszkőtakarós hegyek, a Bihar-hegység, a Béli-hegység és a Királyerdő. Tőlük keletre a kristályos a- nyagu Gyalui-havasok széles, fennsiksze- rü hegytetői következnek, délkeletre pedig az Erdélyi-érchegység húzódik, északi végén a hires mészkőszurdokokkal. A Sebes-Kőröstől északra a hegység a Szilágysági dombvidék sziget-hegyeiben folytatódik egészen a Nagybányai-medencét lezáró Gutin- és Cibles hegységig. A szigethegység túlsó oldalán kezdődő Erdélyi-medence a földtörténeti óharmad- korban még tengerként kapcsolatban állt az Alföld egykori tengerével. Erre a korára vallanak gazdag kősó- és földgáz telepei. A süllyedéses tájat a kéregmozgás és később az erózió dombsággá alakitotta. Több kisebb medencéje, pl. Fogarasi-meden- ( ce, Szebeni-medence, Székás-medence stb. és erdős, széles hátságai, pl. a Számos- hátság mellett két egymástól szemre is különböző nagyobb tájegységét különböztetjük meg. Egyik a csupasz, agyagos és éppen ezért suvadásos, tavas Mezőség, a másik pedig a folyók által felszabdalt, teraszos Küküllő menti dombvidék. Az Erdélyi-medencét keleten és délen a Kárpátok hegyvonulata szegélyezi. A fél- körives hegyvonulat két, egymástól világosan elütő szakaszra osztható, a keleti- és a Déli-Kárpátokra. A Keleti-Kárpátok Erdély északi részétől a Törcsvári-szorosig húzódik. A földtanilag fiatal hegyláncolatban szerkezeti szempontból négy vonulatot különböztetünk meg. Legkülső a homokkő vonulat, piramis alakú erdős hegyeivel, amely az OLT forrásvidékénél láncokra bomlik. Ide tartoznak a csiki havasok, a Háromszéki-ha- vasok, a Bodoki-hegység, a Báróti-hegység, a Persányi-hegység, a Csukás, a Brassóihavasok és a Bucsecs. A Kárpátok más vidékéhez hasonlóan, a homokkő vonulat belső oldalán gyönyörű mészkőszirtek sorakoznak. Nagy-Hagymás, Csalhó, Oltár-kő, Gyilkos, Egyes-k-, Király-kő stb. A Keleti-Kárpátok vezérvonulata a legöregebb kristályos övezet, amely főleg kristályos palákból, gneiszből és gránitból áll.^Ebben találjuk a legmagasabb hegyeket. Északi végén a Máramarosi-havas okkal kezdődik, majd a Radnai-havasok következnek a 2305 m magas Nagy Pietrosszal,s a Borgói- és Besztercei-havasok után a Gyergyói-havasokkal ér véget. A negyedik vonulat, a vulkanikus övezet, a Kárpátok legfiatalabb része, leg- belül húzódik. A Kelemen-havasok, a Gör- gényi-havasok, a Hargita vidékén még ma is gyakoriak az utóvulkanikus jelenségek, pl. Borszék, Hargita-fürdő, Torja stb. Az egyes vonulatok között tágas medencéket találunk,pl. a Gyargyói, Csiki-, Háromszéki- és Brassói-medencét. A keleti-Kárpátok folytatása a Déli- Kárpátoknak főleg kristályos palákból álló hegyvonulata, amely a Törcsvári-szoros- tól a Temes völgyéig tart. Legérdekesebb részei azok az alpesi jellegű hegyek, a- melyek formáikban megőrizték a jégkorszak nyomait. Ide tartoznak a Fogarasi-havasok, a Páreng, a Retyezát, s mindegyikben találunk glecser-völgyet, kárfülkéket, tengerszemeket, a hajdani eljegecsesedés emlékeként . A Szebeni-havasok és a vele egybe tartozó Kudzsiri-havasok széles tükörfelüle- tü magashegységei kévéséijegesedési nyomot mutatnak, s széles havasi legelőikkel a már említett Gyalui-havasokra emlékeztetnek. A hatalmas tömegű magashegységek és a közepes magasságú, hajdani eljegesedésre nem valló hegyek között itt is találunk medencéket, pl. a tágas Hátszegi- medencét és a szénben gazdag Petrozsényi- medencét. A Déli-Kárpátok nyugati folytatása a Bánsági-hegyvidék, főleg kristályos kőzetekből és másodkori ülledékes mészkőtakaróból áll. Első tagja a vasércben gazdag
