Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-07-01 / 7-8. szám
rajz velősen ismerteti változatos életét: győri segédpüspök, szombathelyi püspök és kalocsai érsek. Ekkor azonban elkezdődik a Kereszt, illetve a jogutód Katolikus Szó nem katolikus, hanem békepapi hangja: pontatlanság, mozgalmi szemszögből elferdítés, ellentmondás... Maries József nem meri leírni, hogy az akkori nunciust a Szovjetunió kiutasította, hanem selyempapírba csomagolva beadja a jámbor olvasónak: „A hazánkból távozó nun- cius, Angelo Rótta csak úgy, a maga jószántából elhagyta feladatkörét.” Mert tudjuk, hogy egy nunciust visszahív a pápa, vagy kiutasítanak, de csak úgy, magától el nem megy. Erre a kiutasított pápai nun- ciusra hivatkozik a cikkíró, hogy Serédi bíboros hercegprímás halála után Grősz érseket emelte ki az esztergomi székbe. De azt is tudja, hogy az akkori magyar kormány, Dálnoki Miklós Bélával az élen, előterjesztésében Gröszt az 5. helyen említi. Ezt követi az egészen egyéni vagy békepapi meglepetése, ami a katolikus lakosságot egyáltalán nem lepte meg: Mindszenty, veszprémi püspök kinevezése esztergomi érsekké. Hamvas püspök Szegeden így köszöntötte az új hercegprímást: „ A háború szekere legázolt bennünket, és ez a nép teljes bizalommal fordult Emmenciád felé... A nép bizalma még jobban erősödött, amikor meghallotta hercegprímásunk első megnyilatkozását... Demokráciát nem ajkán hordja, hanem éh és cselek - szi.” (Mindszenty Okmánytár I. kötet 245-6 old.) Hamvas püspököt is személyesen ismertem. Ha nem is volt a legbátrabbak közül való, de egyenes jellemű ember volt: azt és úgy mondta, amit és ahogyan tudta, érezte. A cikkíró Mindszenty szájába adja a következő mondatot, legalábbis az idézőjel arra mutat: „Vagy mindent, vagy semmit!” Én az ellenkezőjét olvasom az 1944. október 31-én kiadott körlevelében: „Egyén feláldozhatja magát a nemzetért, de a nemzetet öngyilkosságból odavetni csak úgy elvből, nem lehet.” ő volt az egyén, aki feláldozta magát a nemzetért és az egyházért. Ezt tette Lengyelországban Wyszynski, Horvátországban Stepinac. Viszont Te Deumot tartott, vagy fenntartás nélkül esküt tett Berán érsek Prágában, Sapieha Krakkó1987. jul.-aug. Amerikai Magyar Értesítő ban és Cisar Bukarestben, mégis előbb kerültek börtönbe, mint Mindszenty. Mindszenty felé van egy elismerő mondata Maricsnak: „Az életszentségéhez és papi tisztességéhez nem fér kétség.” Maries József tudja és elismeri azt, hogy miért ítélték el hercegprímásunkat? Nos, a következők voltak a vádpontok: 1. A demokratikus köztársasági rend megdöntésére szervezkedés. 2. A magyar állam ellen kémkedés. 3. Valutával való visszaélés. Ha ezekből az okokból csak egy is igaz volna, nagyon is kétséges volna az életszentsége és papi tisztessége. (Vagy a békepapoknál nem ez az erkölcsi felfogás?) A vád annyira kitalált volt, hogy az 1956-os Nagy Imre-kor- mány, amelynek Kádár János is minisztere volt, a Mindszenty- perről így nyilatkozott: „A magyar nemzeti kormány megállapítja, hogy 1948-ban Mindszenty József hercegprímás ellen emelt vádak minden törvényességet nélkülöztek. Ennek értelmében a hercegprímás ellen történt összes intézkedések megsemmisülnek ...” (Emlékirataim, 318. old.) Maries szerint a merev, a realitásoktól távol álló Mindszenty a hibás, mert nem engedte betörni az ország életébe a Rákosi által vezetett nemzetellenes összeesküvőket, a választási csalásokat elkövető, hazug bandát. Persze, Maries — félelmében — leülne tárgyalni a rablógyilkosokkal... A jóságos Grősz érsek, amikor már úgy sarokba szorították, hogy lélegzetet sem kapott, leült velük tárgyalni. Mégis a börtönben kötött ki — ártatlanul. Tudjuk, hogy Jézus bizony „merev” volt az akkori rákosi- félékkel. Sőt, azt ajánlotta követőinek: „Ne féljetek, én legyőztem a világot!” Azt is mondotta: „Legyen a beszédetek igen-igen, nem-nem!” — Mindszenty is tudta, hogy aki kér, azzal szemben könnyű feltételeket szabni. (Emlékirataim, 406. old.) A sok önigazoló mellébeszélést nem analizálhatjuk. Csak az tűnik fel, hogy a haza atyjára, Rákosi Mátyásra semmi elmarasztaló szót nem talál, pedig volna bőven. Grősz letartóztatásáért sem őt teszi felelőssé, hanem a személyi kultuszt. Ebben pedig ő is ludas, mert ő is nagyokat tapsolt (vagy ha nem élt, tapsolt volna), hogy elősegítse a személyi kultuszt. Hiszen ez a mindenkit letipró, mindenen át törtető ember el is hitte. hogy mindenki őrjöngve szereti. Maga a neves történész, Gergely Jenő, egyáltalán meg tudja-e írni elfogultság nélkül a színtiszta igazságot? De legalább azt megírta, hogy az együttműködésért nem lelkesedő egyházfő (Grősz) félreállítása volt a célja Rákosinak. De mondjuk meg, hogy nemcsak a mindig jóságos, hű Grősz esetében volt ez így, hanem mindig a magyar nép fennmaradását, jövőjét életével is kockáztató ország első közjogi méltósága (akkor még nem volt új alkotmány!), Mindszenty hercegprímás esetében is. A béke megbontója nem az, aki őszintén megmondja a véleményét, hanem az, aki erőszakkal, hazugsággal, hamis ígérgetéssel, vádakkal szerez érvényt a nagy többséggel szemben. Ehhez pedig a legaljasabb módszer: hamis vádák alapján először lejáratni valakit, utána pedig félreállítani. Maries megállapítása: Mindszenty életszentségéhez és papi tisztességéhez nem fér kétség, cikkének legfontosabb hitvallása, mert hitvalló s életét hazájáért és egyházáért kockáztató herceg- prímásunk jelleme toronymagasan áll azok mellett, akik nem mertek mögéje sorakozni. Pedig őskeresztény felfogás volt: A vértanúk vére a keresztények magva. A jellemtörpék szomorúvá, nevetségessé válnak, amikor szellemóriásokat akarnak lerántani a maguk szintje alá. A szép Grősz-cikk így semmisült meg, vesztette el fényét és fulladt egy békepapi önigazolás kátyújába. A békének egyik fontos alapja: a tárgyilagos igazság! P. Domonkos László SVD az argentínai magyarok lelkésze __________23.oldal "RAOUL OF HONGROISE.■.?" Május közepén felavatták Budapesten Raoul Wallenberg svéd diplomata emlékművét . A bronzból és gránitból készült emlék- mű - Varga Imre szobrászművész alkotása ■ Salgó Miklós, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövetének ajándéka. Közel negyven évvel ezelőtt már állítottak neki emlékművet a Szent István parkban, de a leleplezés élőéjszakáján "ismeretlen" tettesek ellopták. A svéd posta 1987 augusztus 10-én bélyeget ad ki Wallenberg tiszteletére,aki mint ismeretes sok zsidót megmentett a deportálástól. A háború végén az oroszok ot is "deportálták". A svéd posta márciusi bulletinjében azt irja, hogy 19^5- ben eltűnt Budapesten az orosz zónában. (Mintha lett volna, vagy lenne, más mint orosz zóna Budapesten és az egész országban. . . ) REFORMÁTUS LELKÉSZHIÁNY ERDÉLYBEN A jelek arra utalnak, hogy Erdélyben a román hatóságok következetes egyházpolitikája állandósítani és fokozni igyekszik a lelkészhiányt. Jelenleg legkevesebb 100 a betöltetlen lelkészi és segéd lelkészi állások száma. Csak a Zilah és Szilágycseh közötti útvonalon 11 református gyülekezet közül 9 áll üresen. ERDÉLY MAGYAR FOLD HARCOLJUNK ÉRTE
