Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-05-01 / 5. szám
1986. május Amerikai Magyar Értesítő 17.oldal rendeletére szerény építkezésbe kezdtek, hogy a fürdést lehetővé tegyék. E- zek az építmények azonban az 1737. évi török háborúban elpusztultak. A fürdő csak 1817-re épült fel, ekkor szabályozták a Cserna-patakot, utat építettek stb., s ekkor kapta hivatalosan a Herkulesfürdő nevet. 1852 után kezdődött meg a ma is meglévő régi épület létesítése. Ekkor épült a nagy gyógy- csarnok, az un. Rezső- és Ferenc Jó- zsef-udvar, a kupolás Szapáry-fürdő és több díszes nyaraló. A XIX. század folyamán sok hires ember fordult meg itt, többek között a Vaskapu-csatorna felavatásakor 1896-ban, itt találkozott Ausztria-Magyarország, Románia és a Szerbia uralkodója. A Herkules tér végéről vezet át a hid a Cserna jobb partjára, ahol a fürdőpavilonok sorakoznak. A gyógyviz hatása rendkívül erős, ezért a legtöbb fürdőbe csak előzetes orvosi vizsgálat után szabad fürödni. A Herkules-szobor (1847) a téren áll. A főtér északi oldalán van a katolikus templom, s közelében a római fürdő. A Cserna völgyén elsétálhatunk a Herkules- fórrá shoz s innen a Rabló- és Izzasztó-barlanghoz, és a két és fél kilométerre levő Fehér-Kereszthez. A fürdőtől délkeletre van a Domogled 1100 m magasan levő sziklás vidéke, amely különleges déli jellegő flórája miatt természetvédelmi terület. Tovább megyünk dél felé a Cserna völgyében, amely magas hegyek között kanyarog, és vize tombolva rohan a meder nagy kövei között. Csernahéviz után az országuttól balra megpillantjuk a Bánáti szfinx nevű sziklaalakulatot, amely oldalnézetben az e- gyiptomi szfinxhez hasonlit. Odább a vasútvonalon túl jobbra egy római vízvezeték hidszerü romjai még ma is megvannak.- Orsóvá, a régi térképeken jelzett város, mindörökre eltűnt. Ugyanis a Vaskapu kijáratánál óriási vizierőmü- vet épitettek és a duzzasztás folytán a régi Orsóvá viz alá került. A felduzzasztott viz elöntötte Ada-Kaleh szigetét, amelynek régi épületeit Tumu-Se- verin mellett levő szigetre helyezték át. A viz elöntötte a régi Széchenyi utat is, s ehelyett magasabb szinten uj utat épitettek. A Traján császár tábláját magasabbra tették. Az uj Orsovát a felduzzasztott tó a Cserna-öböl nyugati szélén építették föl. Ez a terület ősidők óta fontos őrhely lévén, a rómaiaknak castrumuk volt itt. A régi Orsóvá a római Dierna helyén állott, 1396-ban Zsigmond, később pedig Hunyadi János erre vonult a török ellen. Erre menekült Kossuth a szabadságharc leverése után, és itt ásatta el a koronát, hogy ne kerüljön idegen földre. Az Al-Duna szabályozásával először Széchenyi István kezdett foglalkozni. 1830-ban, szakértők kíséretében a Des- demona nevű hajón végig utazta a Dunát és az utazás tapasztalatai alapján Vásárhelyi Pál mérnök dolgozta ki a szabályozási tervet 1833-han megkezdték a munkát, s 1837-re meg is építették Bá- ziás és Orsóvá között a Széchenyi utat. Ez fontos volt, mert a hajók rakományát kocsin vitték tovább a hajózható folyamrészig. A Vaskapu hajózhatóságát véglegesen csak I89O-I898 között sikerült megoldani. Hajókirándulás az Al-Dunán; Útközben négy szoroson és három medencén haladunk át. Az orsovai medence Asszonyrét községig tart, s itt kezdődik a Kazánszoros 20 kilométeres szakasza. Az un. Kis-Kazán után következik a Nagy-Kazán, hol a folyam 130-170 m széles, de 20- 54 m mély. A két Kazánt egy kiöblösö- dés választja el egymástól. A felduzzasztott meder 80 m mély. A sziklafalban barlangok vannak, pl. a hires Ve- teráni-barlang, ahol 1692-ben Veteráni osztrák tábornok feltartóztatta a törököket. Naszádos helységnél véget ér a Kazán-szoros. Itt volt Széchenyi és Vásárhelyi Pál székhelye a nagy munkálatok idején. Tiszóca után meglátjuk a Három torony nevű XVI. századi török erőd romjait. Itt kezdődik egy 19 km hosszú medence, végén egy szoros, partján a Hosszú-sziklával. Kecskés falunál látjuk a Cozla-szir- tet, a túloldalon pedig a Dojke-szirtet s Drenkovánál elérjük a felső-lupkói- medencét, amely 12 km hosszú. Itt van Drankó várának romja. Ezután a Galam- bóci-szoros következik, majd a Moldova- sziget a szomszédos Nagyapó sziklával. A sziget baloldalán Lászlóvár következik várromával, s végül Ómoldova. (Ezzel befejeztük a Nagyváradról Or- sovára vezető utunkat. Következő útvonalunk Gyulavarsándtól Tordáig vezet.) MAGYARORSZÁG UDVARISPÁNJAI ÉS ORSZÁGBÍRÁI /Folytatás/ 1239-1241 1241- 1242 1242- 1245 1245- 1246 1246- 1248 1248-1252 1254-1261 1261-1267 1267-1270 Szerafin fia András Geregye nembeli Pál Csák nembeli Demeter (másodszor) Gut-Keled nembeli István Rátót nembeli Lóránd Geregye nembeli Pál(másodszor Héder nembeli Kőszegi Henrik Kemény fia Lőrinc Ákos nembeli Ernye ) (Folytat juk)
