Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-11-01 / 11. szám
16.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. november Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben XIV. E számunkkal elindulunk Máramarosszi- getről Besztercén át Szászrégenig, Máramarisszigetről Majszinig jobbára a Visó völgyében haladunk. A várost elhagyva a Tiszától délkeletre kanyarodva először a Róna-patak völgyébe jutunk.- Felsőróna községnél rövid kitérőt tehetünk dél felé.- Rónaszék sós vizű fürdőjéről hires. 1766 óta iszapfürdője és földalatti tava is van. Az ut a Zsödice-tető oldalában vezet a 6 6J|. m magas Petrovai-hágón át és Petrova községnél éri el a Visó völgyét. A következő falu Leordina után kitérőt tehetünk a Máramarosi-havasok felé. Ruscova völgyében találjuk Visóoro- szit. Felsővisó klimatikus üdülőhely. Majszin község mellett van egy 1672-ből származó kolostor.- Kirándulás a Borsa völgyében.Borsa többezer lakosú város a Visó völgyének elején. A Visót innentől kezdve a forrásig Borsának hivják. Szépen faragott kapui megérdemlik a figyelmet, magas tornyu fatemploma pedig páratlan a maga nemében. A várostól nem messze van a Tislei patak mentén Borsabánya. Szénsavas fürdője van. Az ut innen a Priszlop hágón át vezet Moldvába. Majszintől tovább déli irányban, a már emlitett Izaszacsal érintésével a Nagy-Szamos oldalfolyójának, a Szalvá- nak a völgyébe ereszkedünk. Itt vezet végig a Szálva-Romoly vasútvonal, amely összeköti Máramarost a belső erdélyi területtel. Izaszacsalból délnyugat felé szerpentin ut vezet fel a Radnai-havasok gerincén lévő 900 m magas hágóra, majd le a Kis-Szálva völgyébe Teles községnél elérjük a főágat, a Szálva völgyét).-Szálva a Nagyszámos és a Szálva-pa- tak egyesülésénél fekszik. Az ut itt keletnek fordul, s a Nagy-Szamos mentén halad Naszód felé.- Naszód nevét már 1260 körül említik az oklevelek, de jelentéktelen hely volt, csak a határőrezredek felállítása után kezdett fejlődni. 1763-tól 1850-ig állt fenn ez a határőrség és megszűnése után vagyonát kulturális célokra fordították. A naszódi muzeum a volt határőrség laktanyájának XVIII. századi épületében van.- Kirándulás a Nagy-Szamos forrásvidékére. A Nagy-Szamos völgyében haladunk kelet felé. Kisilva után a völgy összeszűkül.- Románszentgyörgy a Radnai-havasok lábánál 6 m magasságban fekvő fürdőváros. Fürdőtelepét Borkutnak nevezik, s szénsavas forrásainak hires "Hébe" vize igen jó hatással van a szervezetre. Feljebb a völgyben Dombhát fürdő következik savanyu vizével és 10 m magas mésztufadombjával, amelyet gyógyforrása hozott létre.- Óradna 1235 óta ismert ősi szász eredetű bányaváros. Az ország egykor legjelentősebb ezüstbányája van itt. Régi erdészeti központ és jelentős bányatelep. Ortodox templomának udvarán látható a tatárok által 124-1-ben lerombolt régi templom romjai. A városból kirándulhatunk Radnaborberek üdülőhelyere. Környékén ólómbányák vannak 1000 m magasságban, s az Ördög-szorosnál látható az Izvor-patak vizesése. Az üdülőtelepről lehet feljutni a Radnai-havasokba, az Ünőkő csúcsára (2279 ni ) és a hires Lála tengerszemhez.- Naszódról tovább megyünk dél felé, elhagyva a Nagy-Szamos völgyét. Priszlop nevű falu után két hágó is következik, majd leereszkedünk a Beszterce völgyébe.- Beszterce, Beszterce-Naszód vármegye székhelye, a Beszterce völgyében 361 m magasan fekszik. Észak felől a Borgói- havasok, délről a Kelemen-havasok nyugati nyúlványai fogják közre. Már a középkorban fontos ipari és kereskedelmi központ volt. Hires iskolaváros.- Környéke a leletek alapján ősidők óta lakott hely volt, ahol egymást követték az egyes kultúrák. Magát Beszterce városát a XII. században II. Géza által betelepített szász bányászok alapították. A tatárok 12/j-l-ben állítólag 6014 embert öltek^meg Besztercén, a virágzó települést Ó-Radnával együtt elpusztították, de lakói rövidesen ismét felépítették. Sokat köszönhet a város Róbert Károlynak, aki többször is tartózkodott itt. A XIII. század végén már fontos vámhely, 1330-1x51 követlenül királyi joghatóság alatt. Vásárjogot Nagy Lajostól kapott, 1353-i>a-n. V. László lJ4.53-.ban Hunyadi Jánost örökös besztercei gróffá nevezte ki, s a várost és környékét neki ajándékozta. Hunyadi a város északi részén várat építtetett. A város, mikor Mátyás király a grófságot megszüntette,a várat 6000 forintért megvásárolta, lebontatta és kövéből városfalakat emelt. Szapolyai János 1530-ban
