Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
16.oldal Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem Erdély magyar föld, “ ' harcoljunk érte Utazás Erdélyben Nagyváradon át Brassóig vm. /Előző számunkban a Torda és Gyula- fehérvár közötti útszakaszt ismertettük. Ezzel beértünk Gyulafehérvárra./ A város Fehér megye székhelye, a Maros völgyében az Ompoly torkolatánál, 232 m magasan fekszik. Az egyetlen erdélyi katolikus püspökség székhelye.-Ezen a helyen már hét-nyolcezer éve laknak emberek. Itt állott a római Apu- lum, amelyet teljesen eltüntettek a nép- vándorlás hullámai. Ezután szlávok kezére került, majd az első Bolgár Birodalom vára lett Belgrad (Fehérvár) néven. Gyula leverése után Szt. István idején királyi birtokká lett. Püspökségét az Árpád-kor elején alapították. A mongolok 1241-ben elpusztították, de gyorsan újjáépült. It37-"ben, a tizedköveteléseivel parasztfelkelést kiváltó Lépes György püspök székhelye volt. A Dózsa-féle parasztháború leverése után Dózsa felnégyelt testének egy darabját a város kapujára tűzték ki. A XVI. században megalakult erdélyi fejedelemség székhelye lett. Amikor a tordai országgyűlés Izabella királynét 15^2-ben János Zsigmonddal befogadta, az itteni püspöki uradalom javait foglalták le udvartartásuk számára. Bethlen Gábor itt alapította a későbbi enyedi kollégiumot (1622). II. Rákóczi György alatt 1658-ban a töröktatár hadak elpusztították, a kollégium ekkor menekült Nagyenyedre. 1715-ben a reformáció alatt megszűnt katolikus püspökséget újjáalakították, ugyanakkor III. Károly parancsára megépült a jelenlegi vár. (A város ekkor kapta a német Karlsburg nevet.) A város két részből áll, a sikon lent van az un. Alsóváros és efölött a hegyen a Vár, ahol a műemlékek vannak. Az Alsó Károly-kapu a vár I. sz. kapu jirr-AHTárömreszesbarokk építményt Johann König bécsi szobrász és társai ké szitették.-A középső tetején Ausztria címere látható, a jobb oldalién Mars-isten, a baloldalién Venus szobra áll. A kapu két szélén egy-egy kőből faragott bomba van, a két szélső bejárat fölött pedig két 1985. április dombormű. Az egyik Héraklész és Anteusz küzdelmét, a másik Aenaest és atyját, Anchisest ábrázolja. A kapu belső oldalán is van két dombormű (Perszeusz a Gorgo-fejjel, Héraklész és a nemesi oroszlán.A Felső Károly-kapu épségben maradt fenn. Mig az alsó inkább diadalivszerü, dekorativ jellegű, ez valóban a várat zárta.- Középen fölötte áll III. Károly lovasszobra, a friz alatt pedig Ausztria cimere, amely Erdély cimerét bekebelezi. Jobb oldali domborművé III. Károlyt és Savoyai Jenőt ábrázolja, a bal pedig Sa- voyai Jenő diadalmas visszatérését. (A kapu helységeiben tartották fogva Horiát és társait.) A kapu belső oldalának 4 felső szobra a négy erényt allegorizál- ja. A párkányt harci jelenetek diszitik, s a szélső dombormüvek is csatajelenetet ábrázolnak. A baloldalin Steinville, a jobb oldalin Sforza cimere látható. A kapualjból kőlépcső vezet a kapu tetejére . A megyei bíróság székházának maradványai. Itt állították biroság elé az 178t. évi móc-vérengzés vezéreit, később pedig Varga Katalint (1847), az Érchegység bányászsztrájk irányitóját. Az épület megmarad fala mögötti udvar végén láthatók a fejedelmi időszak várfalmaradványai . A fejedelmek lakóháza eredetileg az erdélyi püspökök palotája volt. Izabella királyné alakította át, Bethlen Gábor kibővítette, s II. Rákóczi György idején még freskók, szobrok díszítették, és értékes műkincsek voltak benne felhalmozva, (itt lakott Vitéz Mihály, havasalföldi vajda is, amikor Gyulafehérvárt elfoglalta.) Tartottak itt országgyűléseket is. l658lban és 1662-ben a törökök feldúlták, 1700-tól kaszárnya lett belőle. A katolikus püspökség csak jelentéktelen részét kapta vissza. A püspöki székesegyház Erdély legmo- numentálisabb román kori építménye, jelentős későbbi kiegészítésekkel. A mai székesegyház alatt egy kisebb méretű, XI. századból való bazilika maradványait tárták fel. A jelenlegi székesegyház a XII. század negyedik negyedében épült, román stílusban. Ez a tatárjáráskor leégett, boltozata és szentélye beomlott, tornya is ledőlt. A XIII. században három felújításon esett át. Az első átmeneti, a másik kettő már gótikus stilus- ban történt. Az első átépítéskor a mai hajó, a későbbieknél az ötszögü gótikus szentély készült el. A szászok által 1277-ben felgyújtott templomot 1287-ben harmadszor is helyre kellett állitani. Később a délnyugati torony két emeletét
