Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
18. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. május csenek messze^egymástól. A városmag közepén van az Óváros, tőle északra az Alsóváros, délre pedig a Felsőváros. Az evenagélikus püspöki székesegyház a hajdani Maria-Kirche, hatalmas gótikus épitmény. Helyén a XII. században román stilusu bazilika állt. Ezt a XIII. században lebontották.- A jelenlegi székesegyház építése a XIV. század második felében kezdődött meg, 1431-ig tartott. Ez volt az első é- pitési korszak, 1448 és 14-60 között a hajó nyugati falait meghosszabbitották és igy az eredetileg a homlokzat előtt álló torony a nagy előcsarnokba egy fémlába került. A harmadik épitési korszakban (1471- 1520) kibővítették a sekrestyét, meghosz- szabbitották a kereszthajó északi szárnyát, megépítették az északi és déli előcsarnokot, a déli mellékhajó karzatát és a csigalépcsős, nyolcszögü tornyocskát. Ugyanakkor a tornyot magasabbra épített és négy fiatornyos sisakkal látták el. Mátyás király ugyanis l474--ben a kerci apátság javait a Mária-templómnak adományozta, ebből fedezték a bővítő és díszítő munka költségeit. Erdély magyar föld, a nagyszebeni A templom külseje egyébként egyszerű, a tömegek mesteri elosztásával hat. A háromhajós, kereszthajós bazilika hossza 58 m, szélessége 22 m. Apszisát nyolcszö' gü szentélyének három oldala alkotja. A székesegyháznak négy gótikus kapuja van. A nyugati főbejárat az előtérbe épített torony alján vezet át.- A templom középhajójának boltozati bordái közvetlenül a pillérekre támaszkodnak, a kereszt- és mellékhajókban viszont gyámkövekre. Ezek a gyámkövek és a boltozati zárókövek igen szép kőfaragói munkák. A kórus északi falán Johann Rosenau szász művész 1445-ből származó falfestménye látható. Figyelmet érdemelnek a kerek és csúcsíves ablakok szép mérmü- vei is. Az altemplomba van az egyik havasalföldi fejedelem sírja, akit 1509-ben itt a közelben öltek meg. A Teutsch-szobor az egyház déli kapuja előtt áll. G.D. Teutsch (I8I7-I893) evangélikus püspök a szászok szellemi és politikai vezére volt. A szobor Donndorf német szobrász müve, s 1899-ben állították fel. A védtoronv az első várövezetben áll, az Alsóvárosba vezető lépcső felett. A XIV. században épült, tulajdonképpen őrtorony volt. lnne vezet az Alsóvárosba a Lépcsőköz, amely a XIX. században épült, addig csak lejtő volt. A kórháztemplom a Lépcsőköz alsó végénél áll. 1292-ben már megvolt, és 1294- ben kórház működött benne. Ez a város legrégibb épülete. A védtorony felől egy XIX. századi vashid és két sikátor vezet át a Kis térre (Kleiner Ring). A teret müemlékházak övezik. Többnyire késő reneszánsz stilusu árkádokkal épültek. A huszonnégy legszebb épület között gót és barokk építmények vannak. A 26. szám alatti, 1568- ból származó házban volt a hajdani Fekete Medve gyógyszertár. ____ (Folytatjuk) Hiba, hiba, huba,.. Sajnos, előző számunkban különösen mostoha volt hozzánk a sajtó ördöge. Mindjárt az első oldalon, Wass Albert: Felszabadulás? c cikkében három hibát is találtunk. 1./ Az első mondatban hiányzik a vessző. 2./ Az első bekezdés végén hiányzik a többesszám jele: a"k". Majd a harmadik bekezdés közepén elírtuk az évszámot, mely nem 1945, hanem 1940. Mert hát Albert bátyánk nem 1945- ben, hanem 1940-ben szabadult fel. Egy szarvashiba van a 9. oldalon v. Erdélyi István cikkének a címében. II. Rákóczi Ferenc halálának ez idén nem 500., hanem csak 250. évfordulója van. Ugyanebben a cikkben (10.old. 1. hasáb) van egy latin mondat, melynek közepéből hiányzik a géntis szó. A 6. oldalon az Ismét egy Husvét c. vers 5. szakaszában egy t-vel több lett. Otthont irtunk az otthon helyett. A következő szakaszban van egy szó: ocsmány- szerüen, amely szintén hibás. Helyesen: okmányszerűen. Elnézést kérünk olvasóinktól és a szerzőktől a hibákért.
