Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-05-01 / 5. szám

1985. május Amerikai Magyar Értesítő' 13.oldal Független Magyar Hírszolgálat Április első napjainak eseménye, ami a hazai lapokban első oldalra került, Lázár György miniszterelnök moszkvai látogatása volt. Elsején közölték az újságok,hogy a Minisztertanács elnöke a "hazánk feIszabadulásának 40. évfordulójára rendezett jubileumi kiállítás megnyitására párt- és kormányküldöttség élén Moszkvába uta­zott." - A másnapi lapokból aztán megtudjuk, hogy Lázár György először Gorbacsov előtt tisztelgett, majd megnyitotta a kiállítást, mely a felszabadult ország negyvenéves fejlődéséről és eredményeiről ad képet a szovjet főváros közönségé­nek. - De Lázár nemcsak reprezentálni ment Moszkvába, hanem akadt más tenni­valója is: aláírta - idézem - "azt a nagyjelentőségű megállapodást, mely 2000-ig rögzíti a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti műszaki és tudományos, valamint gazdasági együttműködés formáit." Ezt a hosszútávú együttműködési prog­ramot kellőképp méltatja a magyar sajtó és aláhúzza, hogy annak mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít. - Ez indokolt is: mert a magyarok számára azt jelenti, hogy minden tekintetben még fokozottabban ki lesznek szolgáltatva a szovjet ér­dekeknek, Moszkva pedig elégedetten nyugtázhatja, hogy újabb szerződés kötelékei­vel láncolja a szovjet rendszerhez a legproduktívabb csatlósország gazdaságát* Az új szerződés az ezredfordulóig szól« vajon megéri-e ezt a dátumot a Szovjet­unió és a magyar kommunista vazallus-rendszer?... Keményhangú TASzSz-nyilatkozat Dél-Afrikáról: a hivatalos szovjet hírügynökség elítéli a délafrikai köztársaság népelnyomó politikáját és hivatkozik egy már­ciusi ENSz-határozatra,mely elrendeli, hogy a kormány azonnal vessen véget az erőszaknak és az elnyomásnak. "A Szovjetunió elvárja - folytatódik a TASzSz köz­leménye -, hogy a délafrikai kormány haladéktalanul végrehajtja ennek a vala­mennyi tagállamra nézve kötelező érvényű döntésnek pontjait." - Megnéztem az új­ság keltezését: április 1. volt. Gondolom, mégsem áprilisi tréfának szánták a szerkesztők, hogy éppen az elsejei számba tették be a TASzSz nagyhangú nyilatko­zatát... Pedig eppen a szovjet hivatalos hírszolgálati irodától humornak tűnik egy ilyen közlemény: ha Délafrika esetében végre kell hajtani,a "minden tagállam­ra" kötelező döntést, másoknál miért lehet azt elszabotálni? Én ugyanis tudok egynéhány 1956-57-ben hozott ENSz-határozatról, melyeket Moszkva a mai napig nem hajtott végre. Miért csak a délafrikai feketék jogaival törődnek a Kremlben és miért csak azokat az ENSz-határozatokat tartják kötelezőnek "minden tagállamra", melyek mások elnyomó politikája ellen szólnakV Párezer kilométerrel odább. Ta­lán nincs orosz megfelelője annak a régi magyar közmondásnak, hogy mindenki sö­pörjön előbb a saját portája előtt?... Nemes Dezső haláláról adnak hírt az április 2.-i hazai újságok. A nyugdíjasok helyzetéről szól a Magyar Nemzet március 1-i számának vezércikke. Megállapítja a cikk, hogy Magyarországon száz aktív dolgozóra negyvennégy nyug­díjas jut. Ez nagyon magas arány, főleg ha tekintetbevesszük, hogy a szocializ­musban a nyugdíjasok eltartása teljes egészében az államot terheli. Ez az el­tartás persze igen szegényes. A statisztika szerint a több mint kétmillió ma­gyar nyugdíjas hetven százaléka háromezer forintnál kisebb összegű nyugdíjat kap havonta és az összes nyugdíjas fele kétezerötszáz forintnál kevesebb nyug­díjból tengődik. Mert a mai árak mellett ennyi pénzből tisztességesen élni nem lehet. A cikkíró kifejti, hogy az "illetékesek" tudják ezt, de nem képesek segíteni. Nincs rá keret... Nyugati turistautakra manapság úgye minden magyar állampolgár akkor mehet, ami­kor kedve szottyan. És amikor pénze van... Ez utóbbi bizony elég fontos felté­tel, mert a pesti utazási irodák ajánlatai meglehetősen borsosak és aligha ve­heti igénybe szolgálataikat más, mint aki maszek kisiparosként, színészként, de legalábbis vállalati igazgatóként keresi a napi betevő falatot. Ilyen pedig ke­vés akad kis Magyarországon, jószerivel nem több, mint nóhányezer. Az IBUSz mégis buzgón hirdeti nyugati társasutazásait; úgy látszik, érdemes. Változatos programot kínál az IBUSz, hadd mutassak be ezekből egyet-kettőt: a Kanári-szi­geteken 33 ezerért lehet eltölteni egy kellemes, gondtalan hetet, amihez képest az Atlanti-óceáni hajókirándulás potom huszonhétezerért igazán olcsónak tűnik. De a pálmát kétségkívül az északamerikai és az ausztráliai útra invitáló hir­detések viszik el. New Yorkon keresztül az Egyesült államok látnivalóit fejen­ként I30 ezerért lehet megtekinteni, Ausztrália meglátogatása pedig 168 ezerbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom