Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
1985. május Amerikai Magyar Értesítő' 13.oldal Független Magyar Hírszolgálat Április első napjainak eseménye, ami a hazai lapokban első oldalra került, Lázár György miniszterelnök moszkvai látogatása volt. Elsején közölték az újságok,hogy a Minisztertanács elnöke a "hazánk feIszabadulásának 40. évfordulójára rendezett jubileumi kiállítás megnyitására párt- és kormányküldöttség élén Moszkvába utazott." - A másnapi lapokból aztán megtudjuk, hogy Lázár György először Gorbacsov előtt tisztelgett, majd megnyitotta a kiállítást, mely a felszabadult ország negyvenéves fejlődéséről és eredményeiről ad képet a szovjet főváros közönségének. - De Lázár nemcsak reprezentálni ment Moszkvába, hanem akadt más tennivalója is: aláírta - idézem - "azt a nagyjelentőségű megállapodást, mely 2000-ig rögzíti a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti műszaki és tudományos, valamint gazdasági együttműködés formáit." Ezt a hosszútávú együttműködési programot kellőképp méltatja a magyar sajtó és aláhúzza, hogy annak mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít. - Ez indokolt is: mert a magyarok számára azt jelenti, hogy minden tekintetben még fokozottabban ki lesznek szolgáltatva a szovjet érdekeknek, Moszkva pedig elégedetten nyugtázhatja, hogy újabb szerződés kötelékeivel láncolja a szovjet rendszerhez a legproduktívabb csatlósország gazdaságát* Az új szerződés az ezredfordulóig szól« vajon megéri-e ezt a dátumot a Szovjetunió és a magyar kommunista vazallus-rendszer?... Keményhangú TASzSz-nyilatkozat Dél-Afrikáról: a hivatalos szovjet hírügynökség elítéli a délafrikai köztársaság népelnyomó politikáját és hivatkozik egy márciusi ENSz-határozatra,mely elrendeli, hogy a kormány azonnal vessen véget az erőszaknak és az elnyomásnak. "A Szovjetunió elvárja - folytatódik a TASzSz közleménye -, hogy a délafrikai kormány haladéktalanul végrehajtja ennek a valamennyi tagállamra nézve kötelező érvényű döntésnek pontjait." - Megnéztem az újság keltezését: április 1. volt. Gondolom, mégsem áprilisi tréfának szánták a szerkesztők, hogy éppen az elsejei számba tették be a TASzSz nagyhangú nyilatkozatát... Pedig eppen a szovjet hivatalos hírszolgálati irodától humornak tűnik egy ilyen közlemény: ha Délafrika esetében végre kell hajtani,a "minden tagállamra" kötelező döntést, másoknál miért lehet azt elszabotálni? Én ugyanis tudok egynéhány 1956-57-ben hozott ENSz-határozatról, melyeket Moszkva a mai napig nem hajtott végre. Miért csak a délafrikai feketék jogaival törődnek a Kremlben és miért csak azokat az ENSz-határozatokat tartják kötelezőnek "minden tagállamra", melyek mások elnyomó politikája ellen szólnakV Párezer kilométerrel odább. Talán nincs orosz megfelelője annak a régi magyar közmondásnak, hogy mindenki söpörjön előbb a saját portája előtt?... Nemes Dezső haláláról adnak hírt az április 2.-i hazai újságok. A nyugdíjasok helyzetéről szól a Magyar Nemzet március 1-i számának vezércikke. Megállapítja a cikk, hogy Magyarországon száz aktív dolgozóra negyvennégy nyugdíjas jut. Ez nagyon magas arány, főleg ha tekintetbevesszük, hogy a szocializmusban a nyugdíjasok eltartása teljes egészében az államot terheli. Ez az eltartás persze igen szegényes. A statisztika szerint a több mint kétmillió magyar nyugdíjas hetven százaléka háromezer forintnál kisebb összegű nyugdíjat kap havonta és az összes nyugdíjas fele kétezerötszáz forintnál kevesebb nyugdíjból tengődik. Mert a mai árak mellett ennyi pénzből tisztességesen élni nem lehet. A cikkíró kifejti, hogy az "illetékesek" tudják ezt, de nem képesek segíteni. Nincs rá keret... Nyugati turistautakra manapság úgye minden magyar állampolgár akkor mehet, amikor kedve szottyan. És amikor pénze van... Ez utóbbi bizony elég fontos feltétel, mert a pesti utazási irodák ajánlatai meglehetősen borsosak és aligha veheti igénybe szolgálataikat más, mint aki maszek kisiparosként, színészként, de legalábbis vállalati igazgatóként keresi a napi betevő falatot. Ilyen pedig kevés akad kis Magyarországon, jószerivel nem több, mint nóhányezer. Az IBUSz mégis buzgón hirdeti nyugati társasutazásait; úgy látszik, érdemes. Változatos programot kínál az IBUSz, hadd mutassak be ezekből egyet-kettőt: a Kanári-szigeteken 33 ezerért lehet eltölteni egy kellemes, gondtalan hetet, amihez képest az Atlanti-óceáni hajókirándulás potom huszonhétezerért igazán olcsónak tűnik. De a pálmát kétségkívül az északamerikai és az ausztráliai útra invitáló hirdetések viszik el. New Yorkon keresztül az Egyesült államok látnivalóit fejenként I30 ezerért lehet megtekinteni, Ausztrália meglátogatása pedig 168 ezerbe
