Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
10. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. április lósitania, az a rendek ellenállásán múlott. így is jobbágysorból származó vitéz katonáit felszabadította, földet adományozott nekik és nem egynek nemességet is. A "müveit fok gyarapítására" , a nagy erdélyi fejedelmekhez hasonlóan, I707- ben Kolozsvárott 100 nemes ifjú számára "az udvari és hadi pallérozás" céljából megalapította a lovagi szervezetű "Kom- pániá"-t, aminek fenntartására huszti uradalmának és az erdélyi só jövedelmének egy részét rendelte. Ezek közül többeket külföldi tanulmányútra és egyetemre küldött, s ezek közül került ki hűséges kamarása, a "levéliró" Mikes Kelemen is. A Pázmány óta diadalmaskodó ellenreformáció ellenére, ami apját is visszatérítette, 5, a hitbuzgó katolikus, minden igyekezetével azon volt, hogy a felekezeti súrlódásokat kiküszöbölje és a vallás szabad gyakorlását biztosítsa. Hogy ez sem sikerült neki teljes mértékben, szintén nem rajta mullott. A nyitrai tábori istentiszteleten például a katolikus és református kurucok úgy összekülönböztek, hogy a mozgalom jobbágy vezére, Esze Tamás, a magyar felekezeti béke vértanújaként ott halt meg. A diplomácia, vagy, ahogy ma mondják, a politika, mióta a világ áll, alegalja- sabb mesterség, amely sohasem mentes a hitszegéstől, árulástól, mások kihasználásától. Már pedig misem áll távolabb az ő egyenes, nyilt, az adott szót szentnek tartó férfias jellemétől, mint a politika. A politika útvesztőiben való járatlanságáért, mindjárt az indulásnál, majdnem az életével fizetett. De a legutolsó pillanatig azt sem tudta elhinni, hogy XIV. Lajos, a nap" francia király, mikor már nem volt szüksége rá, "kifacsart citromként" fogja félre dobni. (A "kifacsart citrom" kifejezést Rákóczi irta le és használta először.) Mégis azt kell mondani, született politikus volt a szó nemes értelmében. Mikor kitört a spanyol örökösödési háború, ^rögtön felismerte a benne rejlő lehetőségeket. A Habsburgok csak Savoyai Jenő zsenialitásának köszönhették (Hochstádti csata, 170h-.), hogy a franciák és a kurucok nem foghattak kezet Bécs városában, ami egészen más irányba terelte volna Európa és Magyarország sorsát. Nagyszerű politikai érzékére vall az egész világhoz intézett Ráday Pál által szerkesztett, megrázó e- rejü "Recrudescunt inclytae Hungáriáé vulnera" kezdetű felhivás és a MERCURIUS VERIDICUS (igazmondó Mercurius) cimü első magyar újság kiadatása, amiben latin nyelven rendszeresen tájékoztatta a világot a magyar helyzetről. De politikai érettségére vall az is, hogy volt türelme végig csinálni és kivárni a külső kényszerből megindított, halogató, csalárd hátsógondolatokkal vezetett császári tárgyalásokat. Az 1711-ben megindított tárgyalásokat is kitudta volna várni, s más irányba terelni a magyar szabadság ügyét, ha Károlyi Sándor, lengyel országi diplomáciai útját kihasználva,el nem árulja. Bár idegenben nőtt fel, ahol mindent elkövettek, hogy feledje származását, és népe iránti kötelességét, mégis minden tettének hazája és fajtája iránti oltha- tatlan, önzetlen, sirig tartó szeretete volt a rugója. Egyéni és családi életének boldogságát, biztonságát feláldozva állt a bizonytalan kimenetelű felkelés élére. Félországnyi birtokainak jövedelmét a szabadságharc szolgálatába állította teljesen önzetlenül úgy annyira, hogy mikor arra került a sor, ki legyen a detronizált Habsburgok helyett a király, mindenkire gondolt, csak magára nem. Amikor pedig Károlyi Sándor árulása folytán elveszett a szabadság ügye, gondolkodás nélkül lemondott minden vagyonáról és elindult a száműzetésbe, a amitől csak a halál váltotta meg. Jóllehet mindenütt kitüntető szívélyességgel és uralkodónak kijáró tisztelettel fogadták, egyik csalódás a másik után érte. Végül is, megundorodott mindentől, Grosbois-ba a kamalduliak kolostorába vonult vissza vezekelni. A reményt azonban sosem adta fel, s az első kínálkozó alkalmat megragadva, Törökországba ment, ahol még több csalódás érte. El lehet képzelni mit érezhetett, mikor megtudta, hogy a hajót, amin Törökországba vitték, magyar gályarabok hajtják. Az is a sors különös iróniája volt, hogy a török szultán által melléje rendelt tolmács, Ibrahim Müterferrika, mohamedánná lett kolozsvári születésű magyar volt. "Rákóczi Ferenc emberfeletti nagysága - Írja Padányi - nem kiváló szervező- képességében, inteligens és fáradhatatlan diplomáciájában, megalkuvást nem ismerő jellemében és történetünkben szinte példa nélkül való áldozatvállalásában mutatkozik meg, hanem abba, hogy a maga kuruc-labanc, katolikus-protestáns, paraszt-nemes, dunántuli-tiszántüli, Királyhágón tuli-Királyhágón innei részlegeiben megbomlott, laza magyar komplexumot ugy-ahogy, de ütőképes kohézióban képes volt nyolc évig együtt tartani..." vagyis más szóval abban, hogy a magában meghasonlott, nemzeti öntudatát vesztett magyar népet újból nemzetté kovácsolta. Ot azonban semmi sem tudta megtörni, mert nemcsak külsőleg és formailag, hanem lelkemélyéből istenhivő, vallásos ember volt. "Rákóczi Ferenc számára - Írja Padányi - nem ismeretlen az elhagyat ottság leverő élménye. A jezsuita kolostori iskola rideg, csupa-férfi,
