Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

Ära: 1.25 USA dollár J Amerikai Magyar g ff ERTESITO HUNGARIAN MONTHLY Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron Baltimore, 1985. március XXI.évf. 3.szám STIRLING GYÖRGY: / Évfordulók, ünnepek A magyar ember - főleg, ha pesti - mindenből vic­cet csinál: nincs olyan tragikus helyzet, szomorú e- semény, melyről pillanatokon belül ne teremne vicc Budapesten. És ez a humorérzék - néha akasztófahumor­érzék - gyakran átsegiti a pestieket életük nehéz fordulatain és elviselhetőbbé teszi számukra az éle­tet . Ki ne emlékeznék arra a kesernyés fintornak is be­illő viccre, mely a negyvenötös "felszabadulást" kö­vető években sarjadt a pesti aszfaltból? Két "rossz káder" pesti polgár találkozik az április L.-i fel­vonulás forgatagában. - Aztán tudja-e, mi a különb­ség a török hódoltság és a szovjet megszállás között? - kérdi halkan az egyik a másiktól. Az rázza a fejét és ijedten körülnéz, nem hallja-e ezt a reakciós vic­cet egy arra őgyelgő ávós? Mire a másik elsüti a po­ént: - Az, hogy akkor nem kellett megünnepelni a mo­hácsi csata évfordulóját... Ma kell. Ha nem is Mohácsét, de annak a napnak az emlékét, amikor hazánk utolsó négyzetmétere is szov­jet kézre került és határainkon belül megszűntek a harcok Sztálin hordái ellen. Ahogy ugyanezt a kommu­nista propaganda interpretálja: amikor a diadalmas Vörös Hadsereg győzelmesen fölszabadította Magyaror­szág egész területét és megkezdődhetett a szocializ­mus épitése. Ilyenkor tavasz táján bőven van ünnepelnivalója a hazai rendszernek és most már hosszú évek óta szokás­sá vált, hogy a magyar szivekben nemzeti hagyomány­** Nemzeti dal Talpra magyar, hl a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! — A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünkl Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink. Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünkl (Petőfi Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom