Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7-8. szám
templomhoz csatlakozik az apátsági épület romja. Épen maradt szentélyében ma evangélikus templom van. Alsóárpás község jó kiindulópontja a Fogarasi-havasokba induló túráknak. Alsószombatfalva község a középkorban hires vásárhely. Ménesét 1875-ben alapították. Kirándulás a Szombatfalvi-völgybe: Alsószombatfalvárói a déli irányba vezető utón fekszik Felsőszombatfalva. A helység határában bizánci stilusu freskókkal diszitett görögkeleti kolostor van. A legközelebbi helység Vojla. Vojlától Fogarasig már csak 10 km van hát ra. Fogaras az Olt folyó bal partján 429 m magasságban fekszik. 1876-tól Fogaras vármegye székhelye.- Fogaras és környéke a XIII. század elején lett királyi birtokká, s a tatárjárás után szászokat telepitettek erre a területre. Első vára 1310 körül épült. A területet Nagy Lajos király 1369-ben Vlad havasalföldi vajdának adta hübérbe. 1464-ben Mátyás király a hübérséget megszüntette és Fogaras várát Geréb Jánosnak, a későbbi erdélyi vajdának adományozta. A területet 1472-ben a szászok kapták meg, majd Corvin János, Bornemissza János budai várnagy, 1531-ben pedig Majláth István és Nádasdy Tamás lett birtokosa. Időközben a fogarasi uradalom 64 falujával valóságos kis fejedelemséggé növekedett. 1589-^ben a vár és az uradalom Báthori Boldizsáré, majd Báthori Zsigmonddé lett, aki 1595-ben feleségének, Mária Krisztina főhercegnőnek adományozta fejedelemasszonyi birtokként. 1599-"ben Vitéz Mihály havasalföldi vajda is elfoglalta, s majd a következő birtokosától, Csáky Istvántól az erdélyi főkapitánytól Basta foglalta el és német őrséget helyezett el benne. A vár fénykora Bethlen Gábor uralkodására esik, aki az uradalomból mintagazdaságot szervezett, a várat teljesen újjáépítette. Bethlen, a Rákócziak és Apafi Mihály idején a vár a mindenkori fejedelemasszony birtoka volt. Apafi Mihály idején volt legmozgalmasabb korszaka, ugyanis ő többnyire itt-tartózkodott és itt tartotta meg az országgyűléseket is. A Habsburgok idején a vár uradalmával együtt kincstári birtok lett, majd 1762-ben a Szász Universitas szerezte meg zálogbirtokként, 99 évre. Hires vásárhely lévén Fogaras lakossága a század elején főleg kisiparosokból állt. 1657-ben román iskola nyilt a városban, ahol román tanitókat és papokat (pópákat) neveltek. 1935. jul.- aug. A fogarasi vár. Főbejárata a keleti oldalról nyilik, s felvonóhidon és kapubástyán keresztül juthatunk be. 17.oldal- Eredetileg a XIV. század elején, Apor erdélyi vajda által építtetett favár volt itt és csak Majláth István e- meltetett helyébe kőből és téglából rakott fallal és vizesárokkal övezett bás- tyás erődöt. A XVI. század vége felé Bátor! István hozatta rendbe. A várat Bethlen Gábor korszerűsítette, s végrendeletében az itt felhalmozott műkincsekkel együtt második feleségére, Brandenburgi Katalinra hagyta. Rákóczi Györgyidé jébe felesége, Lórántffy Zsuzsanna élt egy ideig a várban, s Apafi Mihály halála után (1690) osztrák kézben kaszárnya, majd börtön is volt. A vár külső falövezete szabálytalan négyszög alakú, 6 m magas, tégla borítású földmaggal. A sarkokon négy, romboid alakú, 10-12 m magas bástya áll. A falakat körben 45-75 m széles vizesárok védte, amelybe az Olt vizét vezették (ez most csónakázható). A külső falövezeten belül áll a tulajdonképpeni kastély. Oldalszárnyai szabálytalan négyszögalaku belső udvart fognak össze. A szárnyak három szintesek, nagy termekkel. Az első emelet déli szárnya volt a fejedelmi lakosztály. Udvar felöli részén széles árkádos folyosó van. A faragott bejárati ajtókon kőcímerek és diszes zárókövek láthatók. A nyugati oldalon volt a diéta-terem, ahol négy országgyűlést tartottak. A Bethlen idejében végzett átépítéskor az ablakok szép reneszánsz kőkereteket kaptak. A folyosó egyik ajtaja felett Bethlen kéthattyus cimere ma is látható. Bethlen építtette a vár dlnyugati főbástyáját is.Amerikai Magyar Értesítő
