Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

1985. január Amerikai Magyar Értesítő' 13.oldal Független Magyar Hírszolgálat A XIII. kongresszusra készülő Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának hivatalos irányelveit közük országszerte a december l.-i hazai újságok. Ezen "irányelvek" arra jók, hogy még a kongresszus előtt leszögezzék a párt- vezetőség álláspontját a legfontosabb bel- es külpolitikai kérdésekben. így az­tán a kongresszuson résztvevő küldötteknek nem marad más dolguk, mint minden­re rábólintani: Kádár és köre gondolkozik helyettük. Az irányelvek nem hagynak kétséget affelől, mi lesz a párt politikája a következő négy-öt évben, a két kongresszus közti időszakban. Mert aligha akad valaki Magyarországon, aki azt hinné, hogy a kongresszusi "vitában" bármit is változtatni lehetne az előre megfogalmazott irányelvek betűin. Ez a szocialista demokrácia... Küldöttek van­nak, vita is van, csak éppen döntési joga nincs senkinek. Mert a pártvezetőség "irányelvek" címen meghatározott programmja ellen nincs appelláta. ☆ A pártkongresszust beharangozó határozat a következőképen kezdődik: "Szocialis­ta társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfogadott (!) határozatoknak megfelelően fejlődött: előbbre lép­tünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend,a dol­gozó .nép hatalma (!) szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, biztonságban él, magáénak vallja, tá­mogatja a párt politikáját." Hogy ez utóbbi félmondat mennyiben igaz, senki sem tudhatja. Mert vajon megkérdezték-e 1956^után a magyar népet, hogy milyen rend­szerben kíván élni? Tartottak-e szabad népszavazást arról, melyik társadalmi berendezkedéssel ért egyet: a demokráciával vagy kommunizmussal? S hogy "magá­énak vallja1' a párt politikáját?... Ugyan ke'remi De más választana nincs. ★ Az "irányelvek" felsorolása több njint két teljes oldalt tölt meg a hazai lapok­ban, és hét fejezetre tagozódik. Érdemes ezeket sorravenni: 1/ Nemzetközi hely­zet és külpolitika. (Egy mondat ebből a ^fejezetből: "A Szovjetunió hazánk füg­getlenségének legbiztosabb nemzetközi támasza: elsőrangú nemzeti érdekünk a ma­gyar-szovjet barátság elmélyítése.") 2/ Társadalmi és politikai viszonyaink. (Ez a fejezet leszögezi: a szocialista hatalom a munkásosztály és a szövetkeze­ti parasztság szilárd szövetségére támaszkodik. Az értelmiségről nem történik említés. Csak a hatodik bekezdés szól az értelmiségről, megjegyezvén, hogy "az értelmiség egyre fontosabb szerepet tölt be a szocialista társadalomban".) 3/ A gazdasági építőmunka. (Ez a fejezet a leghosszabb: kiderül belőle, hogy a legutóbbi évek gazdasági fejlődése megtorpant §s minden vonalon javítani kell a munkán. Különben na^y bajok lesznek...) __ k/ Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika. (Az életszínvonalról megállapítja a fejezet: sikerült azt meg­őrülni. S a legfontosabbról a lakáshelyzetről ezt mondja: "A lakáshoz jutás fő formája a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen." Az állam kép­telen elég lakást biztosítani: gondoskodjék mindenki maga arról, hogy fedél le­gyen a feje fölött. Építsen 2-3 százezerért saját házat, vagy vegyen száz-száz- ötvenezerért öröklakást. Havi négyezer forintos fizetésből.) 5/, Ideológia, mű­velődéspolitika, szocialista életmód. ("A társadalom tudatát a párt politikai céljaival való azonosulás jellemzi" - ezzel a mondattal kezdődik a fejezet, de aki nem sajnálja az időt és tovább olvassa, megtudhatja, hogy az ideolo'giai nevelés korántsem olyan eredményes, mint amilyenről Lenin álmodozott annakide­jén: igen sok még a javítanivaló!) 6/ A párt és a tömegszervezetek. (Megtud­juk ebből a fejezetből, hogy a párt "a munkásosztály forradalmi élcsapata" s en­nek az élcsapatnak jelenleg 862 ezer tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején, azaz öt évvel ezelőtt.) 7/ A párt nemzetközi tevékenysége. ("A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a társadalmi haladás legkövetkeze­tesebb ereje" - szögezi le elöljáróban a zárófejezet, csak éppen az állítás bi­zonyításával marad adós. Mert napjainkban nincs maradibb, retrográdabb erő a kommunizmusnál. 80-100 év előtti, régesrég túlhaladott tanokat, téziseket akar konzerválni és a mai társadalmi körülményekre alkalmazni. Ami fejlődést mutat a kommunizmus, az a szabadpiaci gazdálkodás, a kapitalizmus irányában történik és az onnét kölcsönvett módszerek alkalmazását nevezik a marxisták "reform- politikának", haladásnak...)

Next

/
Oldalképek
Tartalom