Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-09-01 / 9. szám
10.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1984. szeptember KÖNNYŰ LÁSZLÓ KÖNYVISMERTETÉS ☆ PÓKA-PIVNY ALADÁR és ZACHAR JÓZSEF AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ MAGYAR HŐSE ☆ Ez a könyv két neves, magyar történész kutatását foglalja össze. Az első Póka- Pivny Aladár, volt budapesti szabadalmi biró, aki már 1934-ben kezdte a Kováts- kérdés kutatását. Az 1974-ben elhunyt tudós hagyatékát egy másik magyar történész Zachar József vette át és egészítette ki a saját magyar, ausztriai, németországi levéltári kutatásaival és rendezte sajtó alá a közös anyagot. Ez a példás együttműködés aztán olyan részletekkel gazdagította a Kováts irodalmat, mely még az edzett történészeket is meglepheti. Az első meglepetés, hogy Kováts nemcsak a magyar, osztrák, porosz huszárság- nál szolgált, hanem bizonyithatóan a franciáknál is, ahol éppen a hires Bercsényi László altábornagy volt a főnöke. Az amerikai magyar történelem csak nagy vonásokban foglalkozott Kováts óhazai pályafutásával. Tudtuk, hogy porosz szolgálata után Lengyelországon keresztül, meggazdagodva tért vissza hazájába és hogy utána meggyűlt a baja a gyanakvó kormányhatóságokkal. Csak Mária Terézia nagylelkűségének köszönhette, hogy elismerte rangját és kegydijat utalt ki részére. De hogy hazatérése mögött egy valóságos lengyel kaland húzódott meg, azt nem is sejtettük. A szerzők bizonyítása szerint hősünk nem véletlenül tévedt Lengyelbe, nem véletlenül látogatott egyik kastélyból a másikba, nem véletlenül vette feleségül Szinyei Merse Franciskát. A nyilván politikai házasság ugyan nem sikerült, mert a férj - valószinü politikai okokból - túlsókat volt utón, török és román álruhákban járt. Sokat tartózkodott a lengyelek által elzálogosított szepességi városokban és Eperjesen. Kováts uj viszonyokat kezdett, Radzivil herceg lengyel emigráns csoportjához csatlakozott és 1767-1772 között valószínűleg kiképző tiszt lehetett a bá- ri konfederáció lengyel táborában. Ott ismerkedhetett meg gróf Pulaszki Kazimir tábornokkal, aki Amerikába érkezése után nem véletlenül erőltette ki Washington- ^ nál Kováts ezredesi alkalmazását az ő légiójában. (Ez volt az oka, hogy sokáig az amerikai történészek "Cowatch"-ot lengyelnek tartották.) így bontakozik ki egy rendkívül bonyolult, de érdekes mozaik KOVÁTS MIHÁLY EZREDES-PARANCSNOK Bényey Zjollán festménye. Képes levelezőlapként a Hadtörténelmi Levéltarban, Budapest. képe, mely végül is a két hős: Kováts ezredes charlestoni és Pulaszki tábornok savannahi hősi halálával végződött. Mindketten életüket adták Amerika szabadságáért . Zachar József jól ismeri az amerikai magyar történetirás müveit. Mégis az alkotó művészek felsorolásából hiányoljuk Tallós Móricz és Bodó Sándor kiváló művészek Kováts-ábrázolásait. Az irodalomból Eszterhás István: "Kováts Mihály hajóra száll" 1980-as történelmi regényét. Es igen sajnáljuk, hogy a kiadó nem jelöl te meg, hogy a szines védőboritékra nyomott gyönyörű Kováts-érem alkotója a világhírű Finta Sándor los angelesi magyar szobrászművész volt, akinek centennáriu- mát 1981-ben éppen az én javaslatomra ünnepeltük Amerikában. Zseniális művészünk 1929-től kezdve 1958-ban bekövetkezett haláláig leghatásosabb terjesztője volt a Kováts-kultúsznak és vagy öt remek szobortervet, dombormüvet hagyott a világnak. /Budapest: Zrinyi Kiadó, 1982. Kötve, képekkel, 180 oldal/
