Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7-8. szám

198/4-. jul.- aug. A püspöki palota a XVIII. századi Vá­rad legkiemelkedőbb barokk műemléke. Pa- tachich Ádám püspök pompaszeretetét tük­rözi. Hillebrand tervezte, alapkövét 1762-ben tették le és 1770 -re készült el. Kétemeletes manzárdtetős épitmény, keletrenéző homlokzatának középrizalit- ját háromszögű timpanon koronázza. Az egykori Kagyszalon, a diszterem mennye­zetét id. Storno. Ferenc soproni festő freskói diszitik. A palotát övező haj­dani püspöki kert ma egzotikus fafajták­ban bővelkedő park. Az itt álló régi fatemplomot a muzeum hozatta ide. A palo­ta előudvarában a jótékony Szaniszló püspöknek, "A szegények atyjának" bronz­szobra látható. A város látnivalóinak másik körzete a Köztársaság ut környékei, illetve az útnak a Sebes-Körös felé vezető szakasza A váradolaszi plébániatemplom, a bá­ró kk_lcörszi]r3eTIegze¥is—epitmenye . A szép karcsú tornyu templom 1788-ban még a ferenceseké volt, 1876-ban átépitett- ték és a Szent István oltárképet ekkor festette Munkácsy Mihály hajdani meste­re, Szamossy Elek. Az Ady-muzeum kis háromszögű parkban álló pavilon, valamikor közkedvelt cuk­rászda, s Ady kedvelt tartózkodási he­lye volt. A múzeumot Rabéry Géza jeles váradi iró alapította. A múzeumban sok Ady-emlék látható, előtte pedig a költő mellszobra áll. A görögkeleti templom hajdan jezsui­ta kolostor volt, majd görögkatolikus papnevelde. 1792-ben II. Lipót császár alapitotta. A váradolaszi református templom II. József császár uralkodása alatt 1787-ben épült, barokk stílusban. 1880- ban restaurálták. Mögötte zárt kertben kis kápolnaszerü épitmény áll, a török megszállás után épült első püspöki egy­ház. Szacsvav Imre szobra a Körös-parton álIT Szacsvay Imre (I8I9-I8/4-9) a debre­ceni kormány jegyzője volt s egyben Nagyvárad képviselője. 18/4-9. október 2/j-.-én végezték ki az osztrákok a pesti Neugebaude-ban, mert a függetlenségi nyilatkozatot aláirta. Na^y-Sándor József szülőháza. Az Ara­don vertanuhalalt halt hős honvédtábor­nok itt töltötte ifjúkorát. A házon em­léktábla van. Köztársaság tér. Ez volt a hajdani Bémer tér, Ady valágának környezete, s ma is kávéházak;, szállodák, éttermek ve­szik körül. Az Állami Szinház a tér közepén áll. A szinház épületét Fellner és Helmer bé­15-oldal jsí szinházépitők tervezték. 1900. ok­tóber 15-én nyilt meg.- A szinház előtt áll a váradi szü­letésű Szigligeti Ede (családi nevén Szathmáry József, 1818-1878) kiváló nép- szinmüiró szobra, Margó Ede müve ,, ­Az Orsolya-rendi apácák temploma. Legrégibb részé 1773-ból, a Fo utcai homlokzat 1857-ből, az oldalhomlokzat 1877-ből származik. Az egytornnyu pu­ritán épitmény eltér a többi diszes ba­rokk t emplomt ó1. Mielőtt átmennénk a Körös másik part­jára, a Vaskapu utca házsorában megte­kinthetjük a premontrei templomot, amely eredetileg pálos kolostortemplom volt s Vépi Márton pálos szerzetes tervezte. Még északabra Szigligeti Ede szülőházát kereshetjük fel. A házat emléktábla je­löli. Ezután átmehetünk a Körös hidján.To­vábbi látnivalókra a Győzelem tér(Piata Victoriei) körül bukkanunk. A szépen parkosított tér a város központja. A Szent László templom a tér közepén van. Egytornyu, aránylag dísztelen, sze­rény vidékies jellegű épitmény. A török megszállás után második püspöki székes- egyháznak épült 1717-től 1733-ig. Isme­retlen mestere a vidékies barokk stilus képviselője. A szerény belsejü templom tornya csak 1790-1800 között készült el.- Főoltára a XVIII. század harmincas éveiből való. Szent László képét Fried­rich Silcher bécsi művész 1863-ban fes­tette. A mennyezet freskóit (Szent Lász­ló életéről) Tury Gyula festőművész ké­szítette. A templom szentélyének külső falán emléktáblát helyeztek el a török uralom alól való felszabadulás 200. év­fordulójára. ­A Városi Tanács, hatalmas óratorony- nyal diszitett eklektikus palota. Az 1900-as évek elején épült. A Megyei Könyvtár (volt görögkatolikus püspöki palota), ma kultúrpalota. Neobi- zánci stilusban épült 1905-ben. A diszes épületben elhelyezett könyvtár 300 ezer könyvet őriz. Az egykori görögkatolikus püspöki székesegyház - ma görögkeleti templom - a tér nyugati oldalán áll. Bejárata ol­dalt, a Groza Péter utca felől nyilik. A székesegyház 1800-ban épült, de har­minchat évre rá le is égett. Az újjáépí­tésnél nyerte mai rendkivül diszes ki­képzését. Szentélye és hajója nemesen klasszicizáló, diszes barokk toronysi- sakja van. Belül szép ikonoztáz fogadja a látogatót. / Amerikai Magya. Értesítő (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom