Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-03-01 / 3. szám
.oldal Amerikai Magyar Értesítő RÉZKORI TELEPÜLÉST TÁRTAK FEL GOBZSÁN Mint ismeretes, a Kárpát-medencei legújabb ásatások közül a Vértesszőllősi ősember települése és csonttöredékei, valamint a tatárlakai (Erdély) három Írásos agyagtábla az egész tudományos világ érdeklődését felkeltette. Most a hazai lapok egy rézkori település feltárásáról számolnak be. Az 1975-ös deszki ásatások során felszinre- hozott ujkőkor végi-rézkor elejei település anyaga további kutatásra ösztökélte a szakembereket. Hosszas tanulmányozás után a szegedi Móra Ferenc Muzeum tudományos főmunkatársának, Horváth Ferencnek, vezetésével a Hódmezővásárhely határában fekvő, a terepszinttől 5 mé- terrel magasabb Gorzsa-halomban kezdett ásatások során az előzőnél is jelentősebb ujkőkor végi- rézkor elejei, mintegy ötezeréves települést tártak fel. A települést hirtelen támadt tűzvész pusztította éli aminek következtében a beomlott falak és tetőzetek Pompeihez hasonlóan szinte épségben őrizték meg az akkori emberek házainak alapjait, berendezési tárgyait, kézi eszközeit, stb. Az ásatásokról Sárvári Márta a Delta folyóirat 1983. évi 2. számában "Falu a rézkor hajnalán" címen számolt be. Nem lesz tehát érdektelen, ha ezek alapján röviden én ismertetem ezt a nem mindennapi ásatást. A tűzvész olyan hirtelen pusztította el a települést, hogy az emberek csak az életüket tudták megmenteni. Viszont a kivül-belül agyaggal tapasztott vesz- szőfonatból készült házak beomlott falai szinte sértetlenül őrizték meg a házak berendezését. A házak falait meszelték és felső szegélyeit, az ajtók és ablakok kereteit, akárcsak az agyagedényeket, vörös festékkel geometrikus és me- anderikus mintákkal, kívül pedig az ereszek magasságában 20-25 centiméter nagyságú agyag állatfigurákkal díszítették. Az első feltárt házban, a 17x7 méter nagyságú, 3 helyiséges épületben, 150 kerámia maradt meg. A nagy tárlókban megszenesedett magvakat, az edényekben és kemencében ételmaradványokat és állatcsontokat találtak, amiből következtetni lehet az akkori embereknek nemcsak az étkezési módjára és rendjére, hanem arra is, hogy az ősbuzán kívül mit termeltek, milyen állatokat tenyésztettek. A ház harmadik, legbelsőbb helyisége volt a házi szentély. Itt őrizték a- gyagtárlókban a vetőmagokat. A helység kultikus jellegét bizonyítják az ott talált pirosra festett őstulokszarvak, valamint az agyag ember- és állatalaku 1984. március kisplasztikái darabok. A házak párhuzamosan helyezkedtek el egymás mellett. A korábbi járó szint feltárásával követni lehet a település alakulását, arculatát. Feltárták a település temetőjét is. A sírok tájolása, szabályos rendje az akkori emberek társadalmi tagozódására engednek következtetni. A sírokban sok ujkökori és rézkori leletet találtak. Az egyik női sírból szépen megmunkált nagyméretű réz ékszerek, mig az egyik férfi sírból márvány buzogány került elő. A buzogány márvány anyaga Erdélyből került az Alföldre. Az agyag edények, figurák megőrizték készítőik újlenyomatát is, amiből meglehet állapítani, hogy férfié vagy nőé volt-e. Ennek alapján kidé.'ült, hogy a kerámiák egy részét nők készítették, Ez már azért is érdekes, mert eddig az a- gyagmüvességet kizárólag férfi munkának tartották. A kutatást tovább folytatják, hiszen a héthektáros területből eddig csak 600 négyzetmétert tártak fel. Már az eddigiek feltárásából megállapítható az is, hogy Gorzsához hasonló településekből nőttek ki a folyamközi kultúrák, igy Mezopotámia városai is. Hogy itt miért szakadt meg a folyamat, a történelem megfejtésre váró rejtélye. A fentiek után nem lehet csodálkozni, hogy Gorzsa neve nemcsak Európát, de a tengerentúlt is bejárta már. Úgy annyira, hogy Horváth Ferencet, az ásatás vezetőjét, kéthónapos amerikai előadó körútra és Pittsburgh-ban megtartandó nemzetközi konferenciára is meghívták. Az elszakított területek urai hiába irtják, pusztítják a magyar múlt emlékeit, a Kárpát-medence áldott földje szinte ónja magából a megcáfolhatatlan bizonyítékokat a magyarság ősi múltjának, kultúrájának igazolására. Ennek a láncolatnak egyik fontos láncszeme a most feltárás alatt álló Gorzsa-halomi ötezeréves település is. Csikmenasági Valuta árfolyamok; (The Wall Street J ournal, 1984. február 21.) Egy US-dollári 1.05 ausztrál doll., 19.08 osztrák schilling, 0.69 angol font, 1.25 kanadai doll., 8.34 francia frank, 7.79 hong kongi doll., 130.00 izraeli shekel, 1670.50 olasz lira, . 234.00 japán yen, 167.75 mexikói peso, I.5Í ujzélandi doll., 7.69 norvég korona, 134.40 portugál escudo, 2.13 singa- porei doll., 1.22 délafrikai rand, 796.90 délkoreai won, 154.40 spanyol paseta, 7.99 svéd korona, 2.22 svájci frank, 40.18 tajvani doll., 2.70 nyugatnémet márka.
