Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-03-01 / 3. szám

12.oldal Amerikai Magyar Értesítő 198^. március T. DOMBRÁDY DÓRA: Lesz-e Free Hungarian Quarterly? Február 6-án a TV képernyője a sza­rajevói olimpiai játékokat közvetítette, közben számunkra érdekes történelmi visszapillantást adott képekkel, térké­pekkel arról, hogy 191^. június 28-án, Szarajevóban Ferenc Ferdinánd és felesé­ge ellen látogatásuk alkalmával G. Prin- cip és társai merényletet követtek el. Az osztrák-magyar monarchia trónörökösé­nek és feleségének halála volt közvetlen oka az első világháború kitörésének. A televízión láttuk Magyarország akkori térképét és a háború után miképpen aján­dékozták szét országunk egy részét a csehek, románok, szerbek és osztrákok között. Történészeink arról már Írtak, hogyha Ferenc Ferdinánd került volna a trónra^ 5 az egyház jogainak teljes érvényesülé­se mellett a monarchia szláv népeire kí­vánt támaszkodni, nem szerette a magya­rokat, büszke, békétlen népnek tartotta. Biztosan magyarok is sokan figyelték az olimpiai játékokat és látták a közbe­iktatott történelmi tájékoztatót is. Ra­gadjuk meg ezt az alkalmat, hogy ide­gen barátainknak, a szülök gyermekeiknek magyarázzák meg, ismertessék, hazánk egy részének igazságtalan elajándékozását. Szüleim úgy neveltek az elcsatolt Er­délyben, hogy sose feledjük el, Erdély Magyarországnak szerves részedés arról mi sohasem mondunk le, ha erről valaki, bárhol is éljen a nagyvilágban lemond, az hazaáruló! Wass Albert az Erdélyi Világszövetség elnöke, az emigrációban lankadatlanul dolgozik Erdélyért. Most a "Második lé­pés első mozdulata" cimü cikkében java­solja, hogy a Kárpát-medence visszaállí­tásáért úgy dolgozhatunk érdemben, ha az angol nyelven megjelenő folyóiratot kibővitjük és abban, nemcsak Erdélyről de a Délvidékről, a Felvidékről és Nyu- gat-Magyarországról is közlünk politi­kai, gazdasági és kulturális problémá­val foglalkozó cikkeket. A Free Hunga­rian Quarterly példányait is, mint a Transylvanian Quarterly-t eljuttatnánk a képviselőkhöz, washingtoni megbízot­tunk Boissenin Ilona utján. Wass Albert cikkében nyomatékosan rá­mutat arra, hogy Közép-Európa békéjét és egyensúlyát a Kárpát-medence törté­nelmi egységének helyreállítása nélkül semmi módon nem lehet helyrehozni. A Free Hungarian Quarterly előállí­tására pénz kell, amit előfizetések és gyűjtések utján lehetne biztosítani. Ta­lán ez az utolsó alkalom, de egyesült erővel előtudjuk teremteni a pénzt a lapra. Tiz dollár egy évre senkinek sem jelentene nagy megterhelést, hisz szóra­kozásra ennek sokszorosát költjük. A cikkre felhívtam pár ismerősöm fi­gyelmét és megkérdeztem, mit szólnak hozzá? Szinte szégyenlem megírni, hogy furcsa válaszokat is kaptam. De hadd álljon itt néhánynak válasza: "Igen, olvastam a cikket, majd adok ...nem olvastam, nincs rá időm...nem jár nekem magyar újság, nincs időm olvasni ...csak dolgozzatok, persze, hogy kell rá pénz, én is adok szívesen..." Egy öreg erdélyi néni azt mondta: "áldjon meg érte az Isten, hogy tesztek Erdélyért, csak legyen aki áldozatos munkát vállal, nekem is nehéz, de én a- dok, inkább megkoplalom..." Akik nem ismerik a lapszerkesztést, azok nem tudják, hogy nehéL; és önzet­len munka, amit nem fizetnek, nem kö­szönnek meg. A szerkesztők, az irók, nem is várják, mert ők hazájukkal, faj­tájukkal szembeni kötelességüknek érzik. Szívleljük meg Wass Albert felhívását, támogassuk munkáját anyagilag is. Ne holnap, de még ma, amig nem késő, mert a románok, csehek, szerbek évek óta el­lenünk dolgoznak és hamis történelmük­kel félrevezetik a világot. Mit mondasz te, mit adsz te, magyar testvérem? Amint Wass Albert irta cikkében: "lássuk hát, mennyien vagyunk, akik bí­zunk még Istenben, hiszünk Magyarország történelmi hivatásában, s mindezen fe­lül még cselekedni is hajlandók vagyunk". írjanak a következő címre: Amerikai Magyar Szépmives Czéh Rt. 1. Box 59 Astor Park, FL 32002 MÁRAI SÁNDOR: Reggel a Biblia példázata az Elsők­ről és az Utolsókról. Nem biztos. Az El­sők gyakran elől maradnak akkor is, ha minőségben az utolsók. *« A washingtoni gép-muzeumban viszont­láttam Lindbergh repülőgépét. Láttam megérkezni ezt a gépet a Le Bourget-re- pülőtérre. Ott voltam a tömegben, megé­rintettem szárnyait. Ez a gép úgy hason­lít a rakétarepülőgépre, mint száz év előtt a Marx által bírált eredeti kapi­talizmus hasonlít a szociális követelé­sek által korszerűen átalakított mai kapitalizmusra. FLÓRIÁN TIBOR: A részleges megalkuvás mesgyéi, a teljes megalkuvás útjára vezetnek, a- honnan nincs szabad visszatérés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom