Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-03-01 / 3. szám
Amerikai Magyar Értesítő Ilyesmi bárhol előfordulhat. Igen, de ha szabad országban fordul elő, az ilyen rendőr örül, ha állásvesztéssel megússza a dolgot. Magyarországon csakúgy, mint a többi csatlós államban ez nem igy van. Ezekben az országokban a kommunista főnökök csak a rendőrségre számithatnak, ha felüti fejét az elégedetlenség. Bár a nyugati sajtó nem győzi hangsúlyozni, hogy Kádár bizonyos fokú népszerűségre tett szert Magyarországon, Kádár a lelke mélyén nagyon jól tudja, hogy népszerűsége addig tart, a- mig az életszinvonal emelkedik, vagy legalábbis nem csökken. Most viszont csökken. A rendőröket tehát nem szabad "bántani". Ez volna tehát a dolog egyik oldala. Van persze egy másik oldal is. Az amerikai sajtó kezdettől fogva ragaszkodott ahhoz a feltevéshez, hogy Demszky-ügy ellenére, Magyarországon túl nagy baj nem lehet az emberi jogok tiszteletben tartása terén, s e vonatkozásban a közeli jövőben nem kerülhet sor alapvető változásra. A magyaroknak u- gyanis pénzre van szükségük: mondják az amerikai ujságirók, s pénzt csak a nyugati bankoktól kaphatnak. A nyugati bankok újabban nagy súlyt helyeznek arra, hogy csak olyan államnak adjanak kölcsön, amely legalább ugyanennyire tiszteletben tartja az emberi jogokat. Rég elmúlt már az az idő, amikor a bankokat csak az érdekelte, hogy időben visszakapják az általuk kölcsönzött pénzt, kamatokkal együtt. A rájuk nehezedő politikai nyomás következtében a bankok ma már olyan kívánságokkal lépnek fel a kölcsönt kérő államokkal szemben, ami két-három évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. Egy kölcsönért folyamodó államnak ma már nemcsak azt kell kimutatni, hogy meg van a gazdasági lehetősége a kért kölcsön visszafizetésére, hanem azt is, hogy minden állampolgárát megilletik az alapvető szabadságjogok. Ez utóbbira a nyugaton elfogadott legjobb bizonyiték egy ellenzék létezése. Ha tehát Kádárnak pénz kell (mint a ahogy kell) , akkor legalább oly mértékben van szüksége egy modern módszereket alkalmazó gazdasági irányitó rétegre, mint amilyen mértékben egy ellenzékre. Persze azért a bankok ma is a hasznot tartják a legfontosabbnak, úgyhogy egy állam politikai helyzetének vizsgálatában nem mennek túl mélyre. Ezért aztán Kádár képes kielégíteni a bankokat egy zajos, de nem túlságosan veszélyes ellenzék megtürésével. Bármilyen is legyen azonban ez az ellenzék, a lényeg az, hogy szükség van rá. Az elmúlt év ugyanis nem sok jót hozott gazdasági téren. . ó^oldal___________________ Az infláció például 10 százalék körül mozgott, ami néhány százalékkal a tervezett felett volt - s ez volt az egyetlen eset, amelyben a magyarok a tervben előírtnál "magasabb" eredményt értek el. Az ipari termelés terén az e- lőirányzott 2 százalék helyett 0.1 százalék emelkedést értek el. Nem valósult meg az a céljuk sem, hogy a Nyugattal való kereskedelem terén $600 milliós többletre tegyenek szert. Igaz, ez kezdettől fogva aligha volt több vágyálomnál. A legtöbb nyugati szakértő legalábbis sosem tekintette reálisnak ezt a tervet. A Forbes szerint a magyarok a nagy- összegű többlet tervbe állításával a nyugati bankok előtt akartak jó benyomást kelteni. A magyarok ugyanis e terv készítése idejében egy 200 millió dolláros kölcsönt kértek, amit aztán nem kis mértékben e tervszámra való tekintettel meg is kaptak. A legnagyobb problémát azonban a termelékenység ijesztően alacsony foka o- kozta. A Washington Post szerint a legfontosabb magyar üzemek termelékenysége a hasonló osztrák gyárak termelékenységének mindössze 60 százalékát érték el. A szomorú igazság az, hogy az osztrákok termelékenységi foka nem tartozik a világ élvonalába. A növekvő gazdasági gondokkal természetesen együtt járt az életszinvonal csökkenése. Az elmúlt év első felében az életszinvonal még csak két százalékkal csökkent, ami aránylag könnyen elviselhető. Hozzá kell azonban ehhez tenni azt is, hogy húsz év óta ez az első csökkenés az életszinvonal vonatkozásában, s hogy a gazdasági helyzet jelenlegi állása folytán további, az eddiginél nagyobb csökkenéssel kell számolni. S nem is csak azért, mert Magyarország Nyugattal szemben fennálló külkereskedelmi mérlege romlik, hanem főleg azért, mert az ország mintegy $8 billióra rugó összadósságából három billiót a következő két éven belül kell visszaadni. Ehhez több áthidaló kölcsönre lenne szükség. Az elsőt, mintegy három héttel a tárgyalás előtt, 1983. november 30-án a Bank of International Settle-' ments $300 millió értékben megadta u- gyan, de a további kölcsönök sorsa nagymértékben függ Kádárék belpolitikai intézkedéseitől . A magyar társadalom nyugalmát biztositó viszonylagos jólét, s ezzel együtt a magyar ellenzék puszta léte tehát veszélyben van. S éppen most a bankok sokkal óvatosabbak, mint eddig voltak. Ez volna a Demszky-ügy másik oldala. Ehhez tartozik még az is, hogy az a- merikai State Department 1983 december 19-én, tehát két nappal a Demszky-ügy tárgyalása előtt nyilatkozatot adott ki 1984. március
