Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-02-01 / 2. szám

1984. február Amerikai Magyar Értesítő 13.oldal A XXIII. Magyar Találkozó zárónyilatkozata Az 1983. november 25-én, 26-án és 27-én Cleveland vá­rosában megrendezett XXIII. Magyar Találkozó (Magyar Kong­resszus) elsősorban a valódi történeti tényekre alapozó jövő kialakításának kérdéseivel foglalkozott. 1. Tanácskozásainak megkezdése előtt, az amerikai hála­adás ünnepén, a clevelandi megyés püspök főpapi szentmi­séjén kegyelettel emlékezett meg az első öt magyar szent (István király, Imre herceg, Gellért Csanádi püspök, vértanú, András hitvalló és Benedek vértanú) oltárra emelésének 900.; az Árpád Akadémia ülésén pedig a Kanadában ünnepelt Budai Parmenius István halálának 400. évfordulójáról. Hivatkozás történt Párkány és Esztergom török uralom alól való felsza­badításának 300. évfordulójára is. 2. A magyarságnak világszerte változatlan hűséggel foly­tatnia kell a keresztény és nemzeti hagyományok őrzését! 3. Tovább kell folytatni a történeti tények meghamisí­tása, elferdítése vagy hamis szemlélete ellen való küzdelmet, hogy a magyarság történelmi kü’detéséről és különleges hiva tásáról megalkuvás nélkül helyes szemlélet alakulhasson ki, amely mind az igazságtalanul megvont országhatároktól füg­getlenül a Kárpátok medencéjében, mind a szétszórtságban osztatlan lelki és szellemi egységet biztosíthat. 4. Az egyetemes magyar szemlélet kialakítása céljából haladéktalanul össze kell gyűjteni és meg kell szervezni azokat a kiváló szakembereket, akik feladataikat önzetlen hivatás- tudattal és tudatos felkészültséggel végzik. 5. Létesüljön olyan magyar intézet, amely mintegy kül­ügyi hivatal szerepének betöltésére alkalmas, és így a kisebb­ségi sorsba kényszerített magyarság nemzeti és emberi jo­gainak nemzetközi védelmét is vállalhatja. 6. Következetesen tovább kell sürgetni a trianoni és pá­rizsi békeparancsok s a velük kapcsolatos nemzetközi meg­állapodások, szerződések elfogulatlan felülvizsgálását, a ma­gyarság sérelmeinek orvoslását, a leszerelési tárgyalások során pedig követelni kell, hogy az oroszok a párizsi békekötés értel­mében Magyarországról haladéktalanul vonuljanak ki! 7. Minden ország magyar csúcsszervezete — az Amerikai Magyar Szövetség is — haladjon azon az úton, amelyet — a magyar szabadságért mind politikai, mind gazdasági és köz művelődési vonalon függetlenül folytatott küzdelem céljából — az alapítók és fenntartók ismételten kijelöltek számára. 8. A magyar szabadság nemzeti ünnepe csak március 15. és október 23., a magyar nemzeti gyász napja pedig október 6. és november 4. lehet. 9. Magyarország, földrajzi fekvésének megfelelően — po­litikai, gazdasági és közművelődési szempontból is — szükség­szerűen Közép-Európa szerves része, de a Magyar Kongresz- szus az orientalisztikai kutatásoknak és tanulmányoknak is rendkívüli jelentőséget tulajdonít. 10. Elengedhetetlen, hogy a magyar ifjúság nyelvében külföldön is magyar maradjon, és magyar élettársat válasszon! 11. Helyes a magyar iskolamozgalomnak az a törekvése, amely a) főként a magyar egyházak keretében minél több óvoda és elemi iskola létesítésére; b) legalább három, bent­lakással egybekötött magyar középiskola megszervezésére, és c) az egyetemi és főiskolai magyar oktatás nemzeti hagyo­mányokat őrző megoldására irányul. 12. A magyar jövő kialakításának egyetlen módja az ezer­éves keresztény és nemzeti hagyományok alapjaira történő, minden idegen eszmeáramlattól független építőmunka lehet, mert csak ez teremtheti meg a lélekben és szellemben ön­tudatos, szabad magyarok függetlenségét biztosító nemzeti új­jászületést. A Magyar Kongresszus a fentiek megállapításával mond köszönetét minden közreműködő tagjának, támogatójának és vendégének; a sajtó, rádió, televízió vezetőinek és munka­társainak; főként pedig azoknak, akik más világrészből vagy országból, távolabb eső államokból, városokból komoly anyagi áldozattal vettek részt a XXIII. Magyar Találkozó (Magyar Kongresszus) ülésein és társadalmi eseményein; végül álta­lánosságban mindazoknak, akik az egyetemes magyarság ér­dekeit kétségtelenül jelentős mértékben önzetlerül előmozdí­tották. Az ohiói Cleveland városában, az Ür 1983. évében, decem­ber hó 8-án dr. Nádas János. Olvasóink Írják: Jövő hónap hetedikén, azaz 1984. ja­nuár 7-én lejár az Értesitőre az előfi­zetésem, mellékelve küldök csekket.^ Sok mindenről nem tudnánk, ha az Ér­tesítő nem létezne. Borzasztó nagy szol­gálatot tesztek a magyarságnak, hogy megjelentetitek. Az Isten áldása legyen Rajtatok és a felvilágosító munkátokon. A karácsonyi jókívánságokról már le­késtem, de az újéviről még nem. Kívánok számotokra az uj évben sok egészséget, uj előfizetőket, kitartást a munkátok­ban és boldog megelégedést. H. F. Kanada ☆ Sok szeretettel köszöntelek Bennete­ket az év végén az Istengyermek betlehe­mi jászolánál és az újév küszöbén. Sok eredményt az 1984-es évben is. Az Érte­sítőt olvasva talán nem felejtek majd el magyarul itt az idegen nyelvek ten­gerében és Bábeljében. Harcos üdvözlettel: Zs.I. Tajvan ☆ Tisztelt Uraim! "Maguk sem méltatak egy szóra se, én sem méltatom Önnöket egy szóra se. Be- felegzet, ne fáradjanak továb, ne küld­jék a szépirodalmukat." Bogárd András Torontó ☆ TERJESSZE LAPUIKAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom