Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
1984. január 19.olda] Amerikai Magyar értesítő — A njosoly országa — * Kántor Pál: Levél Bözsi ángyomnak Amerikából Magyarországra Kedves Bözsi Ángyom! Hestelem, hogy 15 éve nem hallott rólam, de bizniszbe mentem a hadimmal, a ragyás Lebák Gyuri fiával és együtt csináljuk a pénzt. Már négy masinánk van. A múlt héten nyolcszáz dollárt csináltam. Amerikában jó dolgom van. Kárém van, az apsztérzet pedig egy nörsznek rento- lom, aki tavaly muvolt be. Máma éppen a poroson voltam, mikor észrevettem, hogy a pikcsórtub a tele- vizsönömben szparkol, a csaszi meg füstöl. Nem akartam, hogy a gyerekek misszolják, igy kiplagoltam és a károm trankjába téve elvittem a kóneri TV- sapba. Ott egy cetlit tettek a szvicsre de riszitet nem adtak. Itt a bizniszme- nekben lehet trasztolni, mert vigyáznak a repjutésönükre. A fridzsidéremet is itt bájoltam.. (A fridzsidér az ájszbak- szi ha nem tudná.) A televizsinöstöl a gezsztésenre mentem, ahol a tájerokat megcsekkoltam és vettem hat dollárért hájtesztgezt. Reguler gézt csak a trakkomban használok . A gezsztésönról az éjenpihez mentem. A nagy parkinglatjuk meg a mit-depart- mentjük miatt szeretek it sápingolni. A sztórban találkoztam két hadimmal. Az egyik elektrisön, a másik plamör. Együtt szoktunk bólingozni a ligben'. Vettem egy szép szőrlojn sztéket, mit-tenderáj- zert (ez tenderájzolja a sztéket), vettem még krimcsizt, ájszkrimet és szaft- drinket. A löncsösbakszikra szél volt, igy vettem abból is. Ahogy drájvoltam haza a Főrszt Sztrit- ten elpasszoltam egy red-lájtot. Egy kicsit vorriztam a polisz miatt, de laki voltam mert éppen a parkingmitereket csekkolta. A kóneri sztapszájnál már vaccsoltam a trefikot, mert nem akarok tiketet kapni. A múlt hónapban volt egy ekszedentem. A sztiringvil majdnem a gyomromba ment. A Mén Sztritten egy em- bulencnek mentem. A kortra is voltam. Az insurencemet is felemelték és majdnem elvették a Iájszenszomat. Jobb ha finiselek, mert a part-tájm munkások már mennek a szekond siftre és a mélmen is ilyenkor jön. Egy érméi sztempet keresek még, 5 elviszi a posztofiszra. Kedves Ángyom, a levelemből láthatja, hogy milyen az életünk Amerikában. Nem sokára veszek vekésönt és akkor majd jobban tudok Írni. Szeretettel: Józsi Kedves Józsi' A leveledből csak annyit értettem, hogy a Lebák Gyuri fiával valamibe belementéi, és négy masinán csináljátok a pénzt. Ha nem esik nehezedre nekem is csináljatok egy kis pénzt. Nem muszály forintra átállítani a gépeket, mert a dollárral itt Magyarországon mostanában könnyebben lehet boldogulni mint a forinttal. Vedd meg azt a vekésönt is amivel jobban tudsz Írni. A leveled várom. A tanító már megígérte, hogy ha Pestre megy valakivel lefordittatja az amerikaiul irt leveledet. Szeretettel: Bözsi ángyod ■■ ■■ ■■ ■ A pesti viz... Babay József, az uj népies irány legkimagaslóbb irodalmi reprezentánsa, vidéki származású (Dunántúl.), de legtöbb idejét a fővárosban töltötte. Persze, gyökérig magyar szive ott is az egyszerű néppel volt tele. Szive a néppel, pohara borral. Mert, mi tagadás, kebelbarátja volt a jó-kis tütü- nek, amit rendszerint szülei küldtek föl neki óvatos pakolásban vidékről. Egy szó, mint száz, Babay szerette a népet, szerette a bort, szerette Pestet. Egy ízben barátaival beszélgettek: írókról, költőkről, művészetről, irányokról, leányokról, italokról... Babay egyik barátja megjegyezte, "Tudjátok, hogy megállapítást nyert: a pesti viz a legjobb ivóvíz egész Európában?" A többiek is találtak egy-két szót a pesti viz dicséretére. Babay nem szólt bele, de végül megkérdezte valaki, "Hát neked, Jóska, mi a véleményed a pesti vízről?" "Egyszer hát majd én is megkóstolom." ☆ ☆☆ HIRDESSEN LAPUNKBAN!
