Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-12-01 / 12. szám

Filippi István: 1984. december Amerikai Magyar Értesítő ?.oldal A könyv szerelmesei A magyar emigráció pavinlonja a frank­furti Könyv-Világkiállitáson. Középütt munkatársunk Filippi István. Tankönyvként ajánlanám Ujváry Sándor iró és könyvkiadó MAGASFESZULTSÉG cim alatt megjelent visszaemlékezéseit a nyugati politikusok és irodalmárok szá­mára. Ujváry tömör mondatokban, de a fényszóró erejével rávilágít a Nyugat­németországban divatos amerikaellenes- ség távolból irányított okaira és az egykor "reakciós emigránsnak" megbélyeg­zett, ma viszont hazakacsintgató magyar irók hálátlanságára. Miért "magasfeszült­ség"? Erre a szerző szintén tömör vá­laszt ad: "...mert bizonyos szellemi ma­gasfeszültség, a betű, az anyanyelv, a papírra vetett gondolat iránt érzett szenvedélyes szerelem nélkül senki sem gondolhat arra, hogy emigráns irók' - ide­gen társadalomban, anyanyelvükön Írott - müvei kiadásának szentelje életét, a- nyagi erejét. Ez nem csak követelmény, de több annál: előfeltétel." Ez az oka annak, hogy a Német-Magyar- Társaság idén is bérelt egy kis terüle­tet a frankfurti Könyv-Világkiállitás méregdrága csarnokában, hogy bemutathas­sa a magyar emigráció legújabb könyveit és folyóiratait. Nem üzleti vállalkozás ez, hiszen a kiállítás ideje alatt elad­ni semmit sem lehet, inkább magas fe­szültség, az írott szó szeretete, magyar büszkeség: - ime, itt vagyunk mi is, nagynevű kiadóvállalatok közé ékelve, kőszikla a "korszellem" áradatában. Tizenkét magyar, három magyar Írókat támogató német könyvkiadót képviseltünk, de helyet adtunk egy emigráns orosz szer­vezetnek is kik a Vlaszov-Hadsereg tör­ténetét adták ki könyvalakban német nyel­ven. Célunk nem könyvek halmozása, hanem szellemi irányvonal hirdetése, politikai állásfoglalás volt. A Világkiállítás ren­dezősége ez évben Orwell vizió ját, a gon­dolat totális elnyomását irta elő alap- gondolatnak, Mi ezt két témakörrel bővi­tettük ki: "Elég volt Jaltából!" - és "Igazságot Erdélynek!" Ebben a szellem­ben díszítettük fel termünket, nem csak könyvekkel, hanem képekkel, szobrokkal és feliratokkal is. Főhelyre került egy erdélyi fafaragó művész alkotása, az er­délyi Madonna imádkozó székelyekkel kö­rülvéve. Német nyelvű táblán ismertettük Pálfy Géza székelyudvarhelyi katolikus pap kálváriáját, kinek emlékére készült a szoborcsoport. Ez alkalommal mutattuk be először a Numismatica Hungarica erdé­lyi ezüstérméit és vádiratát az erdélyi magyarság ügyében, az ACCUSATIONIS LIBELLUS HUNGARORUM cimü dokumentum köny­vet. Ugyanitt jelent meg Illyés Elemér német nyelvű könyve Erdélyről és Székely István füzete az IN MEMÓRIÁM MÁRTON ÁRON. Ismét kiállítottuk Sisa István The Spirit of Hungary c. sokat vitatott, de remek nyomdatechnikával készült könyvét is. Az angol újságírók ezt vették kézben elő­ször, s ez keltette fel érdeklődésüket a magyar emigráció iránt. Az erdélyi származású Kiss Ernő ZWSCHEN ZWEI STER­NEN (Két csillag között) cimü lélekzet- elállitóan izgalmas regénye ismét Orwellt juttatja az olvasó eszébe. A II. világ­háború után Jaltában felosztott Európa Roosewelt fehér és Sztálin vörös csilla­ga közé ékelődött. Kegyetlenül reális vádirat ez, mely­ben az iró saját sorsán keresztül mil­liók szenvedését állítja a történelem itélőszéke elé. Az előirt témához hü áb­rázolás végett a rendezőség, hatvanhá­romezer könyvkiadó vállalat között válo­gatva, minket is azok közé sorolt,kiket a megnyitási ünnepség után a bonni kor­mány tagjai Kohl kancellárral az élen, nemzetközi újságírók kíséretében szemé­lyesen is meglátogatnak. A szokásos rö­vid beszélgetés után együtt átmentünk a Páneurópa Unió standjához, hol Rudolf Wollner főtitkár fogadta a kancellárt. A következő napokban inkább magyar látogatókra számíthattunk. Nagy érdek­lődést keltett az Ujváry-Griff kiadásá­ban megjelent Habsburg Ottó magyar nyel­vű cikkeinek gyűjteménye, a Jalta és ami utána következett. Márai Sándor Napló-ja, verseskötete: A delfin visszanézett és friss kiadásban megjelent regénye a Har­minc ezüstpénz szintén emelték a kiállí­tás színvonalát. Külön ki kell emelnünk Koestler Arthur: Sötétség délben cimü idáig 32 nyelvre lefordított müvét, ami

Next

/
Oldalképek
Tartalom